Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért érdekel minket ma az ókori Lüdiai Királyság?

Miért érdekel minket ma az ókori Lüdiai Királyság?

Miért érdekel minket ma az ókori Lüdiai Királyság?

TALÁN még soha nem hallottál az ókori Lüdiai Királyságról, ezért meglephet, ha arról értesülsz, hogy egy ottani találmány megváltoztatta a világ üzleti életét. A Biblia olvasói azon is elcsodálkozhatnak, hogy ez a lüdiai felfedezés egy sok fejtörést okozó, bibliai próféciára derít fényt. Mit fedeztek fel a lüdök? Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, érdekes lesz megtudnunk egyet s mást ennek a csaknem elfeledett birodalomnak az életéről és koráról.

Lüdia királyai a fővárosból, Szardeiszből uralkodtak, mely az akkoriban Kis-Ázsiának nevezett terület – ma Törökország – nyugati részén feküdt. Utolsó királya, Krőzus mesés vagyont halmozott fel. De birodalma később, i. e. 546 körül a perzsa Nagy Círusz kezére került, aki néhány évvel ezután meghódította a Babilóniai Birodalmat.

Azt mondják, hogy Lüdia újító szellemű üzletemberei az elsők voltak, akik pénzérméket használtak. Az arany és az ezüst már régóta fizetőeszközként szolgált, de az aranyrudak és az aranygyűrűk szabálytalan mérete miatt az embereknek mindig le kellett mérniük azokat, valahányszor üzletet kötöttek. Például Jeremiás, Isten prófétája földet vásárolt Izraelben, és ezt írta: „Kimértem . . . a pénzt: hét sekelt és tíz ezüstöt” (Jeremiás 32:9).

Jeremiás kortársai Lüdiában valami olyasmit fedeztek fel, amivel egyszerűsíteni lehetett a kereskedést. Ez a pénzérmék használata volt, melyeknek a szabványsúlyát a rajtuk lévő hivatalos pecsét garantálta. Az első lüdiai pénzérméket az arany és az ezüst természetes ötvözetéből, az elektrumból készítették. Amikor Krőzus király lett, kicseréltette ezeket a pénzérméket majdnem tiszta ezüstből és aranyból készült pénzekkel. A lüdök egy bimetallikus pénzrendszert vezettek be, melyben 12 alacsony értékű pénzérme egy nagyobb értékű fémpénznek felelt meg. A pénzrendszerre azonban veszélyt jelentettek az arany és a kevésbé értékes fémek ötvözetéből készített hamisított pénzérmék. A kereskedőknek ki kellett találniuk valamilyen egyszerű módszert, hogy meg tudják állapítani, milyen tiszta az arany.

A lüdök felfedezték, hogy egy ottani fekete kő, melyet lüdiai kőnek neveztek el, megoldaná a problémájukat. Ha egy pénzérmét ehhez az egyenletes felületű, kissé érdes kőhöz dörzsölnek, az karcot hagy a kövön. Ha ennek a karcnak a színét összehasonlítják azoknak a fémpénzmintáknak a színeivel, melyekről tudják, hogy mennyi aranyat tartalmaznak, akkor meg tudják határozni, hogy mennyi arany van a szóban forgó pénzérmében. Ez a felfedezés – a próbakővel végzett vizsgálat – tette lehetővé, hogy megbízható pénzrendszert használjanak. Hogyan segít nekünk a próbakőről szerzett ismeret megérteni a Bibliát?

Jelképes próbakövek a Bibliában

Amint az arany próbakővel végzett ellenőrzése megszokott gyakorlattá vált a kereskedők körében, a „próbakő” kifejezés próbatétel értelmet is nyert. A görög nyelvben, melyen a Biblia egy része íródott, a próbakő szóval a kínzással próbára tett emberek gyötrelmeire is utaltak.

Mivel a börtönőrök voltak azok, akik kínozták a rabokat, a „próbakőből” származó szót használták börtönőrökre is. Ezért, amikor a Biblia leírja Jézus szemléltetését, melyben egy hálátlan rabszolgát átadnak „a börtönőröknek”, némely fordítás ’a kínzók’ szót használja (Máté 18:34, Csia-fordítás, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás, Komáromi-fordítás, Soós-fordítás). Ezzel az írásszöveggel kapcsolatban egy enciklopédia megjegyzi: „Valószínűleg magát a börtönbüntetést is »kínzásnak« tekintették – ami kétségtelenül az is volt –, a »kínzók« kifejezés pedig nem jelent mást, mint börtönőröket” (The International Standard Bible Encyclopaedia). Ez segít megmagyaráznunk egy érdekfeszítő bibliai szövegrészt.

Megoldódik a rejtély

A Biblia szorgalmas olvasóinak már régóta fejtörést okoz Sátán sorsa. A Biblia ezt mondja: „Az Ördögöt . . . a tűz és kén tavába vetették, ahol ott volt már a vadállat is, és a hamis próféta is; és éjjel-nappal kínozni fogják őket örökkön-örökké” (Jelenések 20:10). Jehova szeretetével és igazságosságával természetesen ellentétben áll, hogy valakit arra ítéljen, hogy egy örök életen át kínozzák (Jeremiás 7:31). Továbbá a Biblia nem büntetésként, hanem ajándékként mutatja be az örök életet (Róma 6:23). Világos tehát, hogy a Jelenések 20:10 jelképes nyelven íródott. A vadállat és a tűz tava jelképes értelmű kifejezések (Jelenések 13:2; 20:14). Vajon a kínzás is jelképes értelmű? Mit jelenthet ez a kifejezés?

Amint láttuk, a ’kínzást’ jelentő görög szó a „próbakő” kifejezésből származik, és a börtönbüntetés kínzására is utalhat. Sátán örök kínzása tehát utalhat arra, hogy a legbiztosabb börtönben – magában a halálban – lesz elzárva.

Sátán örök ’kínzásával’ kapcsolatban a lüdiai, próbakővel végzett vizsgálat segít megértenünk még valami mást is, ami összhangban van Isten szeretetével. Néhány nyelven a „próbakő” szó szabványt jelent, ami alapján próbára tesznek valamit. Például magyarul valaminek az értékét kipróbáló, bizonyító eljárást, módszert jelent. Sátán örök ’kínzása’ tehát azt sejteti, hogy a felette kimondott ítélet örökké próbakőnek fog bizonyulni, melyet fel lehet használni bizonyítékként, ha bármilyen lázadás történne Jehova ellen a jövőben. Ezután, ha kétségbe vonják Jehova uralkodását, soha többé nem kell majd hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: a vádolónak nincs igaza.

Ha megértjük, hogy a kereskedők miért fogadták el mindenütt a lüdiai, próbakővel végzett vizsgálatot, és tisztán látjuk, hogy a jelképes kifejezések ebből a gyakorlatból erednek, az fényt derít arra, ami Sátánnal fog történni. Az ő sorsa örökké az ítélet próbaköveként fog szolgálni, ami szükségtelenné teszi, hogy Isten bármikor újra eltűrjön egy lázadást (Róma 8:20).

[Oldalidézet a 23. oldalon]

Sátán jelképes kínzása azt sejteti, hogy a felette kimondott ítélet örökké próbakőként fog szolgálni

[Térkép a 21. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Fekete-tenger

LÜDIA

SZARDEISZ

Földközi-tenger

[Kép a 21. oldalon]

Romok az ókori Szardeisznél

[Kép a 22. oldalon]

Az ókori időkben mérleggel mérték a fizetőeszközt

[Forrásjelzés]

E. Strouhal/​Werner Forman/​Art Resource, NY

[Képek a 22–23. oldalon]

A próbakővel végzett vizsgálat egészen modern korunkig fennmaradt

[Forrásjelzések]

Érmék: Courtesy Classical Numismatic Group, Inc.; próbakő: Science Museum/​Science & Society Picture Library

[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]

Elektrumérme: Courtesy Classical Numismatic Group, Inc.