Isten szeretete megmutatkozik az anyai szeretetben
Isten szeretete megmutatkozik az anyai szeretetben
„Hát elfelejtheti-e a feleség a csecsemőjét, hogy ne szánja meg méhe fiát? Még ezek az asszonyok is elfelejthetik, én azonban nem felejtelek el téged” (ÉZSAIÁS 49:15)
AZ ÉDESANYA karjaiban boldogan szopik az újszülött kisbabája. Milyen szép kép ez a gyöngédségről és a szeretetről. „Amikor először magamhoz öleltem a kisbabámat, kimondhatatlanul nagy szeretetet és felelősséget éreztem iránta” – mondja egy anyuka, Pam.
Nyilvánvalónak tűnik, és a kutatások alá is támasztják, hogy az édesanyák szeretete óriási hatással van a kisbabájuk fejlődésére. Egy dokumentum kijelenti: „A tanulmányokból kitűnik, hogy azok a csecsemők, akiket magukra hagytak, vagy elválasztottak az édesanyjuktól, boldogtalanok és depressziósak lettek, néha már annyira, hogy pánik tört rájuk” (az Egészségügyi Világszervezet lelki egészségről szóló programja). Ugyanez a dokumentum megemlít egy tanulmányt is, mely szerint azoknak a gyermekeknek, akiket már kiskoruktól fogva szeretettel és figyelemmel vesznek körül, valószínűleg jelentősen nagyobb lesz az IQ-szintjük, mint azoknak a gyermekeknek, akiket elhanyagolnak.
Az anyai szeretet fontosságáról Alan Schore, egy egyesült államokbeli orvosi egyetem (UCLA) pszichiátriaprofesszora ezt mondja: „A gyermeknek az első, vagyis az édesanyjához fűződő kapcsolata a minta. Ez a kapcsolat határozza meg végérvényesen, hogy
később milyen érzelmi kapcsolatok kialakítására lesz képes.”Sajnos a depresszió vagy egyéb betegségek és terhek hatására egy édesanya talán elhanyagolja a gyermekét, vagy még ’el is felejti a csecsemőjét’ (Ézsaiás 49:15). De általában nem ez történik. Az édesanyák valójában természetükből fakadóan szeretik a gyermekeiket. A kutatók felfedezték, hogy szülés közben az anyák szervezetében megemelkedik az oxitocin nevű hormon szintje. Ez a hormon elősegíti a méh összehúzódását, később pedig szerepet játszik a tejképződésben. A férfiak és a nők szervezete egyaránt termeli, és azt is gondolják még róla, hogy arra készteti az anyát, hogy szeretettel és önzetlenül bánjon a gyermekével.
Honnan származik a szeretet?
Az evolúció tanát támogatók azt tanítják, hogy az önzetlen szeretet, mint amilyen az édesanya és a gyermeke között van, a véletlen műve, és a természetes kiválasztás miatt maradt fenn, mert a fajok javát szolgálta. Egy internetes folyóirat például kifejti: „A hüllőktől örökölt agyunk továbbfejlődéseként először a limbicus rendszer, az érzelmek székhelye alakult ki. Az agynak ez a része teszi lehetővé, hogy az édesanyák és a kisbabáik között szoros kötelék alakuljon ki” (Mothering Magazine).
Való igaz, hogy a kutatások feltárják, hogy a limbicus rendszernek jelentős szerepe van az érzelmeinkben. De ésszerűnek tűnik neked, hogy az anyai szeretet egy hüllőagy véletlenszerű kinövésének a terméke?
Gondolj most a másik lehetőségre. A Biblia azt írja, hogy az emberek Isten képmására lettek megteremtve, vagyis azzal a képességgel, hogy vissza tudják tükrözni Isten tulajdonságait (1Mózes 1:27). Isten legfőbb tulajdonsága a szeretet. „Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent” – írta János apostol. Hogy miért? „Mert az Isten szeretet” (1János 4:8). Kérünk, figyeld meg, hogy ez a bibliavers nem azt mondja, hogy Isten szeret, hanem hogy Isten maga a szeretet. Ő a szeretet Forrása.
A Biblia így írja le a szeretetet: „A szeretet hosszútűrő és kedves. A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik illetlenül, nem keresi a maga érdekeit, nem válik ingerültté. Nem tartja számon a sérelmet. Nem örvendezik az igazságtalanságnak, hanem együtt örvendezik az igazsággal. Mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent kitartással tűr. A szeretet soha nem vall kudarcot” (1Korintusz 13:4–8). Ésszerűnek tűnik abban hinni, hogy ez a legnemesebb tulajdonság a vak véletlen eredménye?
Milyen érzést vált ki belőled mindez?
Amint az előző bekezdésben a szeretet jellemzését olvastad, vágytál rá, hogy valaki ilyen szeretettel legyen irántad? Az csak természetes, ha igen. Miért? Azért, mert „Isten leszármazottai vagyunk” (Cselekedetek 17:29). Úgy lettünk megtervezve, hogy így szeressenek minket, és mi is így szeressünk másokat. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy Isten mélységesen szeret minket (János 3:16; 1Péter 5:6, 7). A cikk elején idézett írásszöveg kijelenti, hogy Istennek az irántunk érzett szeretete erősebb és tartósabb, mint az anyai szeretet.
De talán ezen tűnődsz: Ha Isten bölcs, erős és szeretetteljes, akkor miért nem vet véget a szenvedésnek? Miért engedi, hogy gyermekek haljanak meg, hogy elnyomás legyen, és hogy a rossz vezetés és kapzsiság miatt a föld kárt szenvedjen? Ezek logikus kérdések, és ésszerű választ érdemelnek.
Az agnosztikusok véleménye ellenére lehetséges kielégítő választ találni ezekre a kérdésekre. Több száz országban emberek milliói kaptak már ilyen válaszokat azáltal, hogy Jehova Tanúival tanulmányozták a Bibliát. E folyóirat kiadói téged is erre buzdítanak. Isten Szavának és teremtésének a tanulmányozásával nőni fog az Istenről szerzett ismereted, és így látni fogod, hogy ő nem egy távoli, megismerhetetlen Isten. Épp ellenkezőleg! Valószínűleg meggyőződsz majd róla, hogy Isten „nincs messze egyikünktől sem” (Cselekedetek 17:27).
[Oldalidézet a 8. oldalon]
Istennek az irántunk érzett szeretete tartósabb, mint az anyai szeretet