Vajon a természeti katasztrófák Istentől jövő büntetések?
Olvasóink kérdezik
Vajon a természeti katasztrófák Istentől jövő büntetések?
Isten nem használ fel természeti katasztrófákat, hogy ártatlan embereket megbüntessen. Ilyet soha nem tett, és soha nem is fog tenni. Miért? Mert „Isten szeretet” – mondja a Biblia az 1János 4:8-ban.
Isten minden tettének a szeretet a forrása. A szeretet nem okoz bajt ártatlanoknak, hiszen a Biblia kijelenti, hogy „a szeretet nem cselekszik rosszat a felebaráttal” (Róma 13:10). A Jób 34:12-ben ezt írja a Biblia: „bizony, Isten nem cselekszik gonoszul”.
Való igaz, hogy a Biblia katasztrófákat jövendölt napjainkra, például ’nagy földrengéseket’ (Lukács 21:11). De Jehovát nem terheli nagyobb felelősség a földrengések okozta pusztításért, mint egy meteorológust az általa előre jelzett tájfun okozta kárért. Nos, ha nem Isten van annak hátterében, hogy az emberek szenvednek a természeti katasztrófák miatt, akkor ki lehet?
A Biblia feltárja, hogy „az egész világ a gonosz [Sátán, az Ördög] hatalmában van” (1János 5:19). Attól kezdve, hogy fellázadt az emberi történelem kezdetén, emberölő volt egészen napjainkig (János 8:44). Sátán olcsónak és jelentéktelennek tekinti az emberéletet. Önző becsvágya uralja, így nem csoda, hogy egy olyan világrendszert hozott létre, melyet az önzés éltet. Napjaink világrendszere kizsákmányolja az embereket. Ebben egészen odáig elmegy, hogy elnézi, amint sok védtelen ember kényszerül olyan helyen élni, ahol nagy valószínűséggel sújtanak le természeti vagy ember okozta katasztrófák (Efézus 2:2; 1János 2:16). Az áldozatokat érő szerencsétlenségek egy részéért tehát a kapzsi embereknek kell viselniük a felelősség terhét (Prédikátor 8:9). Hogyan értsük ezt?
Meglepő, hogy milyen sok katasztrófát az ember idéz elő, legalábbis részben. Vegyük fontolóra például azokat a károkat, melyek New Orleans lakóit érték, mivel a hurrikán miatt vízáradat öntötte el a várost, vagy azokat a romba dőlt házakat, melyek a parti hegységekről lezúduló sárlavinák miatt mentek tönkre Venezuelában. Ezekben és más esetekben is a természeti jelenségek, például a szél és az eső, nagyrészt azért okoztak katasztrófát, mert az emberek figyelmen kívül hagyták a környezeti tényezőket, rossz mérnöki munkát végeztek, hibás tervet készítettek, nem fogadták meg a figyelmeztetést, és bürokratikus volt az ügyintézés.
Vizsgáljunk meg egy katasztrófát a bibliai időkből. Jézus napjaiban egy torony váratlanul összedőlt, és 18 ember életét oltotta ki (Lukács 13:4). Ez a csapás lehet, hogy emberi vétség miatt következett be, de az is lehet, hogy ’előre nem látható esemény’ volt, vagy lehetett mindkettő is. Az azonban egészen biztos, hogy nem Istentől jövő ítélet volt (Prédikátor 9:11).
Származott-e valaha is csapás Isten kezétől? Igen, de a természeti vagy az ember okozta katasztrófákkal ellentétben ezek a csapások szelektívek voltak, volt céljuk, és csak rendkívül ritkán fordultak elő. Az egész földre kiterjedő Özönvíz Noé patriarcha idejében, valamint Szodoma és Gomorra városainak elpusztítása Lót napjaiban, két ilyen példa (1Mózes 6:7–9, 13; 18:20–32; 19:24). Ezek az Istentől jövő ítéletek egy javíthatatlan, gonosz lakosságot söpörtek el, de megőrizték azoknak az életét, akik igazságosak voltak Isten szemében.
Ami azt illeti, Jehova Istennek megvannak az eszközei, vágyik is rá, és a hatalma is megvan ahhoz, hogy véget vessen minden szenvedésnek, és megszabadítson minket a természeti katasztrófák következményeitől. Isten kinevezett Királyáról, Jézus Krisztusról ezt jövendölte a Zsoltárok 72:12: „megszabadítja a segítségért kiáltó szegényt, az elnyomottat is, és bárkit, akinek nincsen segítője.”