Hasznodra válhat, ha kíváncsi vagy

„Az ember olyan lény, aki kérdéseket tesz fel. Születésünktől fogva kérdezünk . . . Sőt, azt is mondhatjuk, hogy az emberiség történelme a kérdések és az általunk, emberek által adott válaszok történelme” (Octavio Paz, mexikói költő)

 MI AD ihletet egy szakácsnak egy új étel elkészítéséhez? Mi motivál egy felfedezőt, aki távoli helyekre utazik? Miért kérdez egy gyerek olyan sokat? Szinte mindig a kíváncsiság az ok.

Mi a helyzet veled? Felkeltik a kíváncsiságodat az új elképzelések, vagy keresed a választ a fogas kérdésekre? Például: Honnan származik az élet? Miért vagyunk itt? Létezik Isten? Sokunk, kíváncsiságánál fogva, már fiatalkora óta ilyen kérdéseket tesz fel, és kutatja a miérteket. Amikor egy elképzelés ámulatba ejt minket, megpróbálunk mindent megtudni róla, amit csak lehet. Ezért a kíváncsiság nagyszerű eredményekhez vezethet. De gondokat, sőt még katasztrófákat is okozhat.

Fontos az elővigyázatosság és a kiegyensúlyozottság

Sokaknak ismerős lehet ez a mondás: Aki kíváncsi, hamar megöregszik. Igen, a helytelen módon kielégített kíváncsiság veszélyes lehet. Például ha egy gyermek kíváncsiságból megfogja a forró kályhát, az fájdalmas következményekkel jár. Másrészről a kíváncsi természet arra indíthat, hogy elmélyítsük az ismereteinket, és hogy a dolgok mélyére ássunk. De vajon bölcsen tennénk, ha minden olyan témában kutatnánk, ami csak felkelti a kíváncsiságunkat?

Nyilvánvalóan van olyan ismeret, aminek a megszerzésére nem jó törekedni, mivel ártalmas. A pornográfiára, okkultizmusra, kultuszokra vagy a szélsőséges csoportok tanításaira irányuló kíváncsiság könnyen veszélybe sodorhat minket. Ezeken és más területeken is jól tesszük, ha a héber zsoltárírót utánozzuk, aki így imádkozott: „Fordítsd el szemeimet, ne nézzenek hiábavalóságot” (Zsoltárok 119:37).

Persze vannak olyan ismeretek, amik önmagukban talán nem ártalmasak, de igazából lényegtelenek vagy szükségtelenek. Például milyen hasznunk származik abból, ha ismerjük a filmsztárok vagy hírességek magánéletét, vagy minden sportoló és csapat eredményeit, vagy a legújabb kütyüket és a legmodernebb autókat? A legtöbb embernek nincs sok haszna belőle, ha „szakértő” az ilyen témákban.

Egy inspiráló példa

A kíváncsiságnak persze vannak előnyei is. Gondoljunk csak Alexander von Humboldtra, a XIX. századi német természettudósra és felfedezőre, akiről a Dél-Amerika nyugati partjainál lévő Humboldt-áramlást is elnevezték.

Humboldt egyszer ezt mondta: „Egészen fiatal korom óta szenvedélyesen vágytam rá, hogy távoli helyekre utazzam, olyanokra, ahol európaiak csak ritkán jártak.” Ez a vágy, ahogy ő maga megfogalmazta, „a nyughatatlan elme ellenállhatatlan csábításából” fakadt. 29 éves korában Közép- és Dél-Amerikába utazott, egy 5 évig tartó expedícióra. Megszerzett ismereteit egy 30 kötetes útleírásban összegezte.

 Humboldtot minden érdekelte: az óceán hőmérséklete, a benne élő halak, az útja során talált növények. Hegyet mászott, folyókat fedezett fel, és óceánokat szelt át. Humboldt kutatásai számos modern tudományág alapját fektették le. Minden a nagyfokú kíváncsiságával és a csillapíthatatlan tudásvágyával kezdődött, mely egész életén át elkísérte. Ralph Waldo Emerson, amerikai esszéíró szavai szerint „Humboldt azon csodák egyike volt . . . , melyek időről időre felbukkannak, és megmutatják nekünk, mi minden rejlik az emberi elmében, és mennyi mindenre vagyunk képesek”.

Ahol érdemes kutatni

Természetesen sokunknak nincs lehetősége arra, hogy felfedező legyen, vagy hozzájáruljon a tudomány fejlődéséhez. De van egy olyanfajta ismeret, melynél használhatjuk az értelmi képességeinket. Ha erre az ismeretre törekszünk, az sokkal nagyobb jutalommal jár, mint bármilyen más törekvés. Jézus Krisztus is beszélt erről, amikor égi Atyjához imádkozott: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3).

Semmilyen kutatás sem jár olyan jutalommal, mint az, ha valaki az igaz Istenről, akinek a neve Jehova, és az ő Fiáról, Jézus Krisztusról igyekszik ismeretet szerezni. Gondoljunk vissza azokra az élettel kapcsolatos kérdésekre, melyeket a cikk elején említettünk. Még ezt is kérdezhetnénk: Miért van oly sok szenvedés a földön? Vajon tönkre fogják tenni az emberek a földet, talán még el is pusztítják? És mit fog tenni Isten, hogy ez ne történhessen meg? Ha megtaláljuk a választ ezekre a kérdésekre, azzal nem csak a kíváncsiságunkat elégítjük ki. Ahogy Jézus rámutatott, ez ’örök életet’ jelent. Miért lehetünk ebben biztosak?

A Biblia Isten ihletett Szava. A keresztény Pál apostol ezt írta róla: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen” (2Timóteusz 3:16, 17).

Gondolj bele, az apostol azt mondta, hogy a Bibliában olyan ismeret található, amely minden jó cselekedetre felkészít vagy alkalmassá tesz. Segíthet nekünk, hogy Isten nézőpontjából lássuk a dolgokat. És tudjuk, hogy Istennek mindenki másnál nagyobb az ismerete és a bölcsessége. Ézsaiás próféta isteni ihletés alatt ezt a mély értelmű megállapítást tette: „nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és útjaitok sem az én útjaim – ez Jehova kijelentése. – Mert ahogy az egek magasabbak a földnél, úgy az én útjaim is magasabbak a ti útjaitoknál, és gondolataim a gondolataitoknál” (Ézsaiás 55:8, 9).

Szeretnél többet megtudni Isten magasztos útjairól és gondolatairól? Arra indít a kíváncsiságod, hogy kiderítsd, mit mond Isten Szava, a Biblia Isten útjairól és gondolatairól? Vágysz arra, hogy megtudd, hogyan fog véget vetni Isten a szenvedésnek, és milyen jutalmat tartogat az engedelmes emberiségnek? A Biblia meghívása neked is szól: „Ízleljétek meg és lássátok, hogy Jehova jó! Boldog az az életerős férfi, aki nála keres menedéket” (Zsoltárok 34:8).

Isten Szavának erőteljes igazságai hatással lehetnek egy őszinte személy szívére, éppen úgy, ahogyan a fény hatással lehet arra, aki egy sötét helyiségből kilép a világosságra. Pál apostol a következő kijelentésre érzett indíttatást: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily kikutathatatlanok az ítéletei, és kinyomozhatatlanok az útjai!” (Róma 11:33). Az az igazság, hogy az örökkévalóság sem elég ahhoz, hogy teljesen felfogjuk Isten ismeretének és bölcsességének  gazdagságát. Izgalmas jövő áll előttünk, sohasem fogunk unatkozni, és mindig felfedezhetünk majd valami újat.

Tartsd életben!

Igaz, hogy a legtöbbünk sohasem lesz híres felfedező vagy feltaláló. És talán egy átlagos életidő alatt nem is érthetünk meg mindent, amit szeretnénk. Ennek ellenére ne hagyd, hogy kihaljon belőled a kíváncsiság. Tartsd életben a tudásvágyat, melyet Isten szeretettel belénk plántált.

Meríts hasznot Istennek ebből a csodálatos ajándékából, és értsd meg egyre pontosabban ihletett Szavát, a Bibliát. Így már most értelmet, örömet találhatsz az életben, és bizton remélheted, hogy ez örökké folytatódni fog. Isten „mindent szépen a maga idejében elkészített”, mondja a Biblia. „Még az időtlen időket is az emberek szívébe adta, hogy fel ne foghassák a munkát, melyet az igaz Isten végzett kezdettől fogva mindvégig” (Prédikátor 3:11).

[Kiemelt rész/képek a 21. oldalon]

Tudtad azt, hogy . . .

• évszázadokkal azelőtt, hogy Kolumbusz és Magellán fényt derítettek volna a föld alakjára, a Biblia megállapította, hogy a bolygónk nem lapos, hanem gömbölyű? (Ézsaiás 40:22).

• jóval azelőtt, hogy az asztronauták megpillantották, hogy a föld üres térben függ, a Biblia rámutatott, hogy a semmire van függesztve? (Jób 26:7).

• körülbelül 2500 évvel azelőtt, hogy az angol orvos, William Harvey felfedezte a vérkeringést az emberi testben, a Biblia az élet forrásának nevezte a szívet? (Példabeszédek 4:23).

• mintegy 3000 évvel ezelőtt a Biblia egyszerű szavakkal írt a vízkörforgásról, mint amely része az ökoszisztémának, és lehetővé teszi az életet a földön? (Prédikátor 1:7).

Ugye milyen bámulatos, hogy ezekről a tudományos tényekről a Biblia is említést tett, jóval azelőtt, hogy az emberek megértették volna vagy felfedezték volna őket? A Biblia tulajdonképpen létfontosságú információk tárháza, és csak arra vár, hogy felfedezd a kincseit.

[Kép a 19. oldalon]

Alexander von Humboldt