Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért talált kegyet Noé Isten szemében? – Miért foglalkoztasson ez minket?

Miért talált kegyet Noé Isten szemében? – Miért foglalkoztasson ez minket?

Miért talált kegyet Noé Isten szemében? – Miért foglalkoztasson ez minket?

A LEGTÖBBEN emlékszünk olyan alkalmakra, amikor valami fontos hírt hallottunk. A részletekre is emlékszünk – nemcsak arra, hogy éppen hol voltunk, és mit csináltunk, hanem arra is, hogy hogyan reagáltunk. Noé kétségtelenül sosem felejtette el azt a napot, amikor Jehova Istentől, a világegyetem Szuverénjétől kapott hírt. És milyen hír lehetett volna ennél fontosabb? Jehova azt mondta, hogy elhatározta, hogy elpusztít „minden testet”. Noénak egy óriási bárkát kellett építenie, hogy ő, a családja és mindenfajta állat életben maradhasson (1Mózes 6:9–21).

Hogyan reagált erre Noé? Örült a hír hallatán vagy akadékoskodott? Hogyan mondta el a feleségének és a családjának? A Biblia erre nem tér ki. A következőről viszont beszámol: „Noé mindent úgy tett, ahogyan Isten parancsolta neki. Pontosan úgy cselekedett” (1Mózes 6:22).

És ez a lényeg, hiszen ez a kijelentés részben megmagyarázza, hogy miért talált kegyet Noé Isten szemében: kész volt azt tenni, amit Isten kért tőle (1Mózes 6:8). Miért talált még kegyet Noé Isten szemében? Fontos választ kapnunk erre, mivel olyannak kell lennünk, mint Noé, ha életben szeretnénk maradni, amikor Isten újra megtisztítja a földet a gonoszságtól. De először figyeljük meg, hogy milyen volt Noé élete az Özönvíz előtti időben.

Démonok jönnek a földre

Noé az emberi történelem elején élt, körülbelül ezer évvel az első ember megteremtése után született. Az akkor élő emberek nem azok a szőrös, ostoba, görnyedve kullogó, kezükben bunkósbotot cipelő, barlanglakó ősemberek voltak, mint ahogyan azt sokan képzelik. Léteztek kovácsolt vas- és rézszerszámok, és ezeket talán Noé is használta a bárka építésekor. Hangszerek is voltak. Az emberek házasságot kötöttek, gyermekeket neveltek, földet műveltek és jószágokat tartottak. Vettek és eladtak. Ezeket tekintve, az akkori élet nagyon hasonlított a maihoz (1Mózes 4:20–22; Lukács 17:26–28).

Más szempontból viszont merőben különbözött a mostanitól. Például az emberek sokkal hosszabb ideig éltek. Nem volt szokatlan, ha valaki 800 évnél is tovább élt. Noé 950, Ádám 930, Noé nagyapja, Metusélah pedig 969 évet élt (1Mózes 5:5, 27; 9:29). *

Egy másik különbségről az 1Mózes 6:1, 2 így számol be: „Történt pedig, hogy amikor az emberek sokasodni kezdtek a föld színén, és lányaik születtek, az igaz Isten fiai felfigyeltek rá, hogy az emberek lányai szépek; és feleségeket vettek maguknak, mégpedig mindazokat, akiket kiválasztottak.” „Az igaz Isten fiai” angyalok voltak az égben, majd emberi testet öltöttek, és a földön csatangoltak. Nem Isten parancsára jöttek a földre, és nem is azért, hogy segítsenek az emberi családon. Ehelyett „elhagyták a maguk megfelelő [égi] lakóhelyét”, hogy nemi kapcsolatot létesítsenek a gyönyörű nőkkel a földön. Démonok lettek (Júdás 6).

Ezek a lázadó, romlott, emberfölötti erővel és intelligenciával rendelkező démonangyalok romboló hatással voltak az emberekre. Valószínűleg az ellenőrzésük alatt tartották és uralták az emberi társadalmat. Nem alattomban tevékenykedtek, mint valami agyafúrt bűnöző, aki titkolja a kilétét, és a háttérben viszi véghez a gonosztetteit, hanem nyíltan és szégyenteljesen lázadtak fel Isten elrendezése ellen.

Istennek ezek az angyalfiai együtt háltak a nőkkel, és azok gyermekeket szültek nekik. Ezek a gyermekek roppant erősek lettek, és „nefilekként” váltak ismertté. Ezt tudjuk meg róluk: „Nefilek voltak a földön azokban a napokban – és azután is –, amikor az igaz Isten fiai együtt háltak az emberek lányaival, és azok fiakat szültek nekik; ezek voltak az ősidőktől fogva híres hatalmasok” (1Mózes 6:4). Az emberek rettegtek a nefilektől. Ez a héber szó azt jelenti, hogy ’elbuktatók’, olyanok, akik mások elbukását okozzák. A nefilek gyilkosok voltak, és alighanem az ő erőszakos tetteiket visszhangozzák az ősi mítoszok és legendák.

Az igazságosak bánata

A Biblia azt írja, hogy ebben a nemzedékben a romlottság meggyökeresedett és széles körben elterjedt: „rendkívül nagy [lett] az ember gonoszsága a földön, és . . . szíve gondolatának minden hajlama szüntelen csak rossz [volt,] megtelt a föld erőszakkal . . . minden test megrontotta útját a földön” (1Mózes 6:5, 11, 12).

Ilyen világban élt Noé. De a körülötte élőkkel ellentétben „igazságos férfi volt”, és „az igaz Istennel járt” (1Mózes 6:9). Az igazságos embereknek nem könnyű igazságtalan társadalomban élniük. Mennyire bánatos lehetett Noé az emberek szavai és tettei miatt! Minden bizonnyal úgy érzett, mint Lót, aki szintén igazságos ember volt, és az Özönvíz után élt. Lót Szodoma züllött lakói között élt, és ’nagyon gyötörte, hogy a törvénnyel dacolók átengedik magukat a gátlástalan viselkedésnek’, és „amit . . . nap mint nap közöttük lakva látott és hallott, kínozta igazságos lelkét a törvénytelen tetteik miatt” (2Péter 2:7, 8). Biztosan Noé is így érzett.

Te is gyötrődsz, amikor a hírekben megrázó eseményekről értesülsz, vagy amikor a körülötted élők istentelenül viselkednek? Ha igen, át tudod érezni, milyen lehetett Noénak. Képzeld csak el, mennyire nehéz lehetett neki 600 évig egy igazságtalan világban élnie, hiszen ennyi idős volt, amikor eljött az Özönvíz. Biztosan nagyon vágyott rá, hogy megszűnjön a gonoszság (1Mózes 7:6).

Noénak volt bátorsága másnak lenni

Noé „feddhetetlen [volt] a kortársai között” (1Mózes 6:9). Figyeld meg, hogy a Biblia azt mondja, hogy a kortársai között volt feddhetetlen, nem pedig a szemükben. Más szavakkal, Isten szemében feddhetetlen volt, az Özönvíz előtti világban élő emberek viszont csodabogárnak tartották. Biztosak lehetünk benne, hogy nem értett egyet az akkori idők népszerű nézeteivel, és nem vett részt az istentelen szórakozási formáiban és társadalmi tevékenységeiben. Képzeld el, mit gondolhattak róla az emberek, amikor nekilátott a bárka építésének. Kétségkívül kinevették, gúnyolták, és nem vették komolyan.

Ezenkívül Noénak szilárd volt a vallási meggyőződése, és a hitnézeteit nem tartotta meg magának. A Biblia azt írja, hogy ’az igazságosság prédikálója’ volt (2Péter 2:5). Noé minden bizonnyal számított ellenállásra. Dédapja, Énók igazságos férfi volt, aki megjövendölte, hogy Isten végre fogja hajtani az ítéletet a gonoszokon. Nyilván emiatt üldözték Énókot, de Isten nem engedte meg, hogy az ellenségei megöljék (1Mózes 5:18, 21–24; Héberek 11:5; 12:1; Júdás 14, 15). Noénak bátorságra volt szüksége, valamint hinnie kellett abban, hogy Jehova meg tudja őt óvni, hiszen szembe kellett néznie Sátánnal, a démonokkal, a nefilekkel, és azzal, hogy a legtöbb ember közömbös vagy ellenséges vele.

Isten szolgáival mindig is szembehelyezkedtek azok, akik nem szolgálják Istent. Még Jézus Krisztust is gyűlölték, és azokat is, akik követték őt (Máté 10:22; János 15:18). Noénak volt bátorsága Istent szolgálni, jóllehet ez nem volt népszerű. Megértette, hogy sokkal fontosabb Isten kegyét elnyerni, mintsem az Istennel szembeszegülők helyeslését. És Noé kegyet talált Istennél.

Noé figyelt

Ahogy már láttuk, Noé bátran prédikált. Hogyan reagáltak az emberek az üzenetre? A Biblia elmondja, hogy az Özönvíz előtt az emberek „ettek és ittak, a férfiak nősültek, a nőket férjhez adták, addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és semmit nem vettek észre, mígnem eljött az özönvíz, és elsöpörte mindnyájukat”. Nem fogadták meg a figyelmeztetést (Máté 24:38, 39).

Jézus azt mondta, hogy napjainkban is ugyanígy lesz. Jehova Tanúi már jóval több mint száz éve figyelmeztetik az embereket arra, hogy Jehova drasztikus lépéseket fog tenni, hogy beteljesítse az igazságos új világ megvalósítására tett ígéretét. Bár milliók már kedvezően reagáltak, több milliárd ember semmit sem vesz észre. „Kívánságuk szerint” nem vesznek tudomást arról, hogy az Özönvíz valóban megtörtént, és hogy milyen jelentősége van ennek (2Péter 3:5, 13).

Noé azonban figyelt. Elhitte, amit Jehova Isten mondott neki. Az engedelmessége pedig a megmentéséhez vezetett. Pál apostol ezt írta: „Hit által mutatott Noé istenfélelmet, és készített bárkát a háznépe megmentésére, miután isteni figyelmeztetést kapott a még nem látott dolgokról” (Héberek 11:7).

Utánzásra méltó példa

Noé óriási bárkát épített. A bárka hosszabb volt, mint egy futballpálya, és olyan magas volt, mint egy háromemeletes épület. Több mint 30 méterrel volt hosszabb a Wyoming nevű vitorlás hajónál, mely állítólag a valaha épített legnagyobb, fából készült hajó. Természetesen a bárka nem hajó volt, csak arra volt szükség, hogy ússzon a vizen. De azért a megépítése nagy szakértelmet kívánt, és kívül-belül be kellett vonni kátránnyal. A bárkaépítés 50 évnél is tovább tarthatott (1Mózes 6:14–16).

De ez még nem volt minden. Noénak egy évre elegendő élelmiszerkészletet kellett elraktároznia a családja és az állatok számára. Az Özönvíz előtt össze kellett gyűjtenie és a bárkába kellett vinnie az állatokat. „Noé mindent úgy tett, ahogyan Jehova parancsolta neki.” Milyen megkönnyebbülés lehetett neki, amikor minden kész volt, és Jehova bezárta a bárka ajtaját! (1Mózes 6:19–21; 7:5, 16).

Aztán eljött a Vízözön. 40 nap és 40 éjjel esett az eső. Mindenkinek a bárkában kellett maradnia egy teljes évig, míg a víz vissza nem húzódott (1Mózes 7:11, 12; 8:13–16). Minden gonosz ember odaveszett. Csak Noé és a családja menekült meg, és ezután egy megtisztított földön éltek tovább.

A Biblia azt írja, hogy Noé napjainak világméretű Özönvize ’példát állít az eljövendő dolgokra nézve’. Hogyan? Ezt olvashatjuk: „A mostani egek és föld . . . tűznek vannak félretéve, s fenntartatnak az ítéletnek és az istentelen emberek elpusztításának napjára.” Azonban Noé napjaihoz hasonlóan most is lesznek túlélők. Biztosak lehetünk benne, hogy „Jehova tudja, mi a módja annak, hogy az Isten iránti odaadásban élő embereket megszabadítsa a próbából” (2Péter 2:5, 6, 9; 3:7).

Noé Isten iránti odaadásban élt, és igazságos ember volt egy gonosz nemzedék közepette. Mindenben engedelmeskedett Istennek. Bátran azt tette, ami helyes, pedig tudta, hogy emiatt le fogják nézni és gyűlölni fogják azok, akik nem akarják szolgálni Istent. Ha mindebben utánozzuk Noét, mi is kegyet találhatunk Isten szemében, és reménykedhetünk abban, hogy megmenekülünk, és az új világban élünk majd, mely már oly közel van (Zsoltárok 37:9, 10).

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet az 5. oldalon]

Alighanem a nefilek erőszakos tetteit visszhangozzák az ősi legendák

[Kép a 7. oldalon]

Ha utánozzuk Noé hitét, kegyet találhatunk Isten szemében

[Kép forrásának jelzése az 5. oldalon]

Alinari/Art Resource, NY