Tudtad?

Miért fogta el félelem Poncius Pilátust, amikor meghallotta, hogy azzal vádolják Jézust, hogy „Isten fiává tette magát”? (János 19:7).

A római szenátus Julius Caesart a halála után isteni rangra emelte. Később fogadott fiát és örökösét, Octavianust kikiáltották Divi Filiusnak, mely azt jelenti, hogy ’isteni fenség fia’ vagy ’Isten fia’. Ez a latin elnevezés a császárok magasztos címe lett. Ezt igazolja római oltárokon, templomokon, szobrokon és érméken található számos felirat. Amikor a zsidók azt a vádat hozták fel Jézus ellen, hogy „Isten fiává” teszi magát, tulajdonképpen azzal vádolták, hogy magának követel egy hivatali címet, ez pedig felért a felségárulással.

Amikor sor került Jézus bírósági tárgyalására, már Tiberius viselte a Divi Filius címet. Ez a császár hírhedt volt arról, hogy bárkit megölet, akit az ellenségének vél. Ezért amikor a zsidók arra célozgattak, hogy Pilátus hűtlen a császárhoz, ha nem ítéli el Jézust, a római kormányzót „még nagyobb félelem” fogta el. Végül engedett a nyomásnak, és elrendelte Jézus kivégzését (János 19:8, 12–16).

Miért jóval azután jövendölte meg Zakariás Tírusznak a pusztulását, hogy a babilóniaiak már elpusztították a várost?

A Földközi-tenger partján elterülő ősi Tírusz valójában két részből állt. Az egyik a szárazföldön, a másik pedig egy szigeten volt.

Tírusz lakói egykor baráti viszonyban voltak az izraelitákkal, később azonban Tírusz gazdag lett, és kezdett ellenszegülni Jehova Istennek. Egészen addig elment, hogy aranyat és ezüstöt lopott Jehova népétől, és némelyeket közülük eladott rabszolgának (Jóel 3:4–6). Ezért Jehova kedvezőtlen ítéletet hozott rá, és a prófétáin keresztül megjövendölte, hogy el fog esni a babilóniai király, Nabukodonozor kezétől. Nabukodonozor felhozta a seregét Tírusz ellen, miután i. e. 607-ben elpusztította Jeruzsálemet (Ézsaiás 23:13, 14; Jeremiás 27:2–7; Ezékiel 28:1–19).

Amikor Tírusz lakói látták, hogy vereséget fognak szenvedni, javaikkal együtt a szigeten lévő városba menekültek. A babilóniaiak romokban hagyták a szárazföldön lévő várost. Közel 100 évvel később Jehova arra ihlette prófétáját, Zakariást, hogy jelentse be a Tírusz elleni ítéletét: „Íme, Jehova kifosztja őt, a tengerbe dönti haderejét, és tűz emészti meg” (Zakariás 9:3, 4).

I. e. 332-ben Nagy Sándor lerombolta a szigeten lévő várost, beteljesítve ezzel Zakariás próféciáját. Nagy Sándor ezt úgy valósította meg, hogy a régi Tírusz romjaiból összegyűjtött fából és kőből egy 800 méter hosszú töltést épített a szárazföld és a sziget közé. Ez is meg volt jövendölve Ezékiel által (Ezékiel 26:4, 12).

[Kép a 27. oldalon]

„Tírusz ostroma”

[Forrásjelzés]

Drawing by Andre Castaigne (1898-1899)