Tell Arád a néma tanú

Egy elveszett város. Egy titokzatos templom. Sok ősi felirat rejtekhelye. Mintha csak egy kalandfilm helyszínén járnánk. Az igazság az, hogy mindez és még sokkal több minden a sivatagi homok alatt rejtőzködött évszázadokon át Tell Arádnál, Izraelben, míg a régészek ásatásokba nem kezdtek ezen a területen.

A MODERN KORI ‵Arad sok látogatóban egy tipikus izraeli város benyomását kelti. A város a Holt-tengertől nyugatra lévő Júdea pusztájában fekszik, és 27 000-en lakják. Az ősi izraelita város, Arád azonban tőle nyolc kilométerre nyugatra terült el. Amikor itt a régészek gondosan eltávolították a homokrétegeket, sok építmény és felirat került napvilágra.

Ezeket a feliratokat osztrakonokon, írásfelületnek használt cserépdarabokon találták. A bibliai időkben megszokott volt cserépdarabokra írni. A Tell Arád-i ásatásról azt mondják, hogy Izraelben eddig itt találták a legtöbb osztrakont. De miért figyelemre méltó ez az ásatási helyszín?

A Tell Arád-i leletek a bibliai történelem hosszú időszakából származnak. Ez az időszak Izrael bíráinak az idejétől egészen addig tartott, amíg a babilóniaiak meg nem szállták Júdát i. e. 607-ben. Ezek a felfedezések megerősítik a Biblia hitelességét, és arra is fényt derítenek, hogy hogyan tekintették az ókori Izraelben Isten személyes nevét.

Arád és a Biblia

Igaz, a Biblia viszonylag keveset beszél Arádról, ám stratégiailag jó helyen feküdt, és valaha egy kulcsfontosságú kereskedelmi utat ellenőrzött. Nem meglepő hát, hogy a történelmi feljegyzések és a régészeti leletek feltárják, hogy ennek az ősi városnak fordulatos  volt a történelme, többször meghódították, lerombolták és újjáépítették. Így egy hatalmas tell, azaz városdomb lett belőle.

A Biblia akkor utal először Arádra, amikor az izraeliták 40 éves pusztai vándorlásának a végéről ír. Nem sokkal Mózes fivérének, Áronnak a halála után Isten népe az Ígéret földjének déli határa közelében járt. Arád kánaánita királya minden bizonnyal könnyű prédának tekintette ezt a pusztában vándorló népet, és támadást indított ellene. Az izraeliták Jehova Isten támogatásával bátran visszavágtak, elsöprő győzelmet arattak, és földig rombolták Arádot, de több mint valószínű, hogy voltak túlélők (4Mózes 21:1–3).

A kánaániták gyorsan újjáépítették a stratégiai fontosságú városukat. Amikor néhány évvel később Józsué észak felől benyomult a területre, és módszeresen kiirtotta a kánaánitákat a ’hegyvidékről és a Negebről’, az egyik ellenfele „Arád királya” volt (Józsué 10:40; 12:14). Később a Negebnek ezen a részén telepedtek le a kenita Hobábnak a leszármazottai – Hobáb segítő szándékkal csatlakozott az izraelita táborhoz a pusztai vándorlás során (Bírák 1:16).

Régészeti leletek

Tell Arád romjai érdekes részleteket tárnak fel a későbbi bibliai eseményekről. A régészek például több erődítmény falára bukkantak. Könnyen lehet, hogy közülük néhány Salamon király uralkodásának idejéből származik, aki nagyszabású városépítési programjairól volt ismert (1Királyok 9:15–19). A régészek az ásatások során egy olyan réteghez jutottak, mely bizonyítja, hogy az i. e. X. század elején volt egy tűzvész. A leletek abból az időből származnak, amikor Egyiptom királya, Sisák, mindössze öt évvel Salamon halála után, behatolt a területre. Egyiptom déli részén, Karnaknál egy domborműves fal emléket állít ennek a megszállásnak, és a sok leigázott város között Arádot is megemlíti (2Krónikák 12:1–4).

Nagyon érdekes, hogy a körülbelül 200 osztrakon közül sokon a Bibliában is előforduló héber nevek olvashatók, például Pashúrnak, Meremótnak és Kórah fiainak a neve. Ezek közül a világi dokumentumok közül némelyik még érdekesebb, mivel tartalmazza Isten személyes nevét. Csak a mindenható Isten viseli azt a négy héber betűből álló (יהוה, azaz JHVH) tulajdonnevet, melyet gyakran tetragramnak neveznek. Idővel sokan babonásan úgy hitték, hogy szentségtörés kiejteni vagy leírni Isten nevét. Azonban a Tell Arád-i leletek, sok más lelethez hasonlóan, megerősítik, hogy a bibliai időkben Isten nevét gyakran használták a mindennapokban, üdvözléskor és az áldásokban. Például egy feliraton ez olvasható: „Uramnak, Eljásibnak. YHWH törődjön a te jóléteddel . . . YHWH templomában tartózkodik.”

De mit mondhatunk a bevezetőben említett titokzatos templomról? Az egyik Tell Arád-i építmény, egy templomegyüttes, sok találgatásra ad okot. A júdai királyok idejéből származik, és van benne egy oltár is. Bár jóval  kisebb, mint Salamon temploma volt Jeruzsálemben, sok mindenben hasonlít ahhoz a szent építményhez. Miért és mikor építették az arádi templomot? Mire használták? A régészeknek és a történészeknek csak feltevéseik vannak erről.

Jehova egyértelműen kijelentette, hogy egyedül a jeruzsálemi templomot fogadja el az imádat központjának, a népe ott tarthatja meg az évenkénti ünnepeket, és ott ajánlhat fel neki áldozatokat (5Mózes 12:5; 2Krónikák 7:12). Tehát az arádi templomot Isten Törvényével dacolva építették és használták, feltehetően egy olyan korszakban, amikor sokan elfordultak a tiszta imádattól, más oltárokon áldoztak, és más szertartások szerint gyakorolták az imádatot (Ezékiel 6:13). Ha ez a feltevés igaz, a hamis imádatnak ezt a központját valószínűleg az i. e. VIII. és VII. században semmisítették meg, Ezékiás vagy Jósiás átfogó reformjai idején (2Krónikák 31:1; 34:3–5, 33).

Jóllehet keveset tudunk Tell Arád múltjáról, de ennyiből is fontos tanulságokat vonhatunk le. A több évszázad múltán előkerült tárgyi leletek megerősítik a Biblia hitelességét, bizonyítják az igaz imádat elkorcsosult utánzatának a felemelkedését és bukását, valamint megmutatják, hogy a mindennapokban tisztelettel használták Jehova nevét.

[Térkép/kép a 23. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

JERUZSÁLEM

Holt-tenger

‵Arad

Tell Arád

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép a 24. oldalon]

Domborműves falrészlet (Karnak, Egyiptom)

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép a 25. oldalon]

Ezen a feliraton részben ez olvasható: „YHWH [Jehova] törődjön a te jóléteddel”

[Forrásjelzés]

Photograph © Israel Museum, Jerusalem; courtesy of Israel Antiquities Authority

[Kép a 25. oldalon]

A Tell Arád-i templomegyüttes egy része

[Kép a 25. oldalon]

A Tell Arád-i erőd keleti oldala

[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]

Todd Bolen/Bible Places.com