Gondoljuk át, ’mi lesz majd a tetteink vége’

AZ ÉLETÜNK során, mely olyan, mint egy utazás, sokszor kerülünk választás elé. Bölcsességre vall, ha még azelőtt megpróbáljuk kideríteni, hogy mi lesz egy út vége, mielőtt elindulunk azon. Egyesek keservesen megbánták néhány döntésüket. Talán már te is mondtad ezt: „Bárcsak tudtam volna, hogy mi lesz a vége, akkor soha nem vágtam volna bele!”

A tapasztalt utazó szeretné tudni, hogy hova vezet egy-egy út. Lehet, hogy térképet használ, és beszél olyanokkal, akik ismerik a vidéket. Útközben bizonyára figyelembe veszi az útjelző táblákat. De az életben honnan tudhatod, hogy melyik a legjobb ösvény? Az ókori Izrael népéről Isten egyszer ezt mondta Mózes által: „Ó, bárcsak bölcsek volnának! Akkor ezen elgondolkodnának. Átgondolnák, mi lesz majd a végük” (5Mózes 32:29).

A legjobb tanács

Nem kell kétségek között lennünk amiatt, hogy ’mi lesz a végük’ azoknak az ösvényeknek, melyekkel szembekerülhetünk az élet során. Isten a legelőnyösebb helyzetben van ahhoz, hogy tanácsot adjon minden utazónak azzal kapcsolatban, hogy melyik a legjobb út. Megfigyelte azt a sok-sok utat, melyeken az emberek jártak, és látta, hova vezettek. A Biblia kijelenti: „Jehova szeme előtt vannak a férfi útjai, és minden ösvényét figyeli” (Példabeszédek 5:21).

Jehova törődik azokkal, akik szeretik őt. Szavában, a Bibliában közli velük, hogy melyik  a legjobb ösvény. Ezt olvashatjuk: „Éleslátást adok neked, és oktatlak az útra, melyen járnod kell. Tanácsot adok, szemeim rajtad nyugodnak.” Tehát mielőtt elindulsz egy úton, bölcsességre vall, ha Jehova tanácsát keresed, ahogyan azt Dávid király tette az ókori Izraelben. Így imádkozott: „Ismertesd meg velem az utat, melyen járnom kell” (Zsoltárok 32:8; 143:8).

Ha követed egy megbízható, tapasztalt utazó útbaigazítását, az magabiztossá tehet, és biztonságban érezheted magad. Nem aggódsz amiatt, hogy hova vezet az út. Dávid kérte és követte is Jehova irányítását és vezetését. Ennek köszönhetően belső békéje volt, melyről gyönyörű kifejezésekkel így írt a híres 23. zsoltárban: „Jehova az én Pásztorom, nem szűkölködöm semmiben. Füves legelőkön pihentet engem, bővizű pihenőhelyekre vezet. Lelkemet felüdíti, az igazságosság ösvényein vezet nevéért. Még ha a sötét árnyék völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy; vessződ és botod vigasztalnak engem” (Zsoltárok 23:1–4).

Milyen lesz a jövőjük?

Az élete során egy utazó, aki vagy Asáf, vagy az egyik leszármazottja volt, elismerte, hogy „már-már elfordult” a helyes úttól. Mi történt? Ez a zsoltáríró látta a becstelen és erőszakos emberek jólétét, és irigyelte „a gonoszok békéjét”. Úgy tűnt neki, hogy „időtlen időkig gondtalanok”. Ennél is rosszabb volt az, hogy a zsoltáríró kételkedni kezdett abban, vajon bölcsen teszi-e, ha követi az igazságosság ösvényét, melyet választott (Zsoltárok 73:2, 3, 6, 12, 13).

Majd bement Jehova szentélyébe, imádkozott, és elgondolkodott azon, hogy mi lesz a gonoszok vége. „Tisztán akartam látni jövőjüket” – mondta. Elmélkedett azon, hogy milyen jövő vár azokra, akikre irigykedett. Felismerte, hogy az ilyenek ’síkos talajon’ állnak, és ’végük lesz a hirtelen rémülettől’. És mit mondhatunk arról az útról, melyen a zsoltáríró járt? Elismerte: „aztán [te, Jehova] dicsőségre emelsz” (Zsoltárok 73:17–19, 24).

A zsoltáríró elgondolkodott azon, hogy milyen következményei vannak az olyan emberek tetteinek, akik fortéllyal vagy megkérdőjelezhető üzleteléssel gazdagszanak meg. Ez az elmélkedés megnyugtatta őt afelől, hogy a helyes úton jár. Erre az elhatározásra jutott: „Nekem azonban oly jó közelednem Istenhez.” Ha közel maradunk Jehova Istenhez, az hosszú távon mindig a javunkra válik (Zsoltárok 73:28).

„Ügyelj, hogy merre tart a lábad”

Hasonló lehetőségekkel nézhetünk szembe napjainkban. Talán felajánlanak neked egy  csábító üzleti szerződést, egy előléptetést, vagy felkínálhatják, hogy társulj be egy nyereséges vállalkozásba. Persze minden új vállalkozás kockázattal jár. De bölcsen tesszük, ha átgondoljuk, hogy ’mi lehet a vége’, vagyis a kimenetele a döntésünknek. Mik a lehetséges következmények? Vajon távol kell lenned az otthonodtól, és ez feszültséget okozhat a házastársadnak vagy neked? Olyan társaságban leszel, mely nem építő, például üzleti partnerekkel, vagy másokkal a hotelekben és egyéb helyeken? Ha gondosan megvizsgálod az előtted levő utat, bölcs döntést tudsz hozni. Kövesd Salamon tanácsát: „Ügyelj, hogy merre tart a lábad” (Példabeszédek 4:26, Újfordítású revideált Biblia).

Mindannyiunknak meg kellene fontolnunk ezt a tanácsot, de különösen a fiataloknak. Egy fiatalember kikölcsönzött egy videofilmet, amelyről tudta, hogy szexuálisan izgató jeleneteket mutat be. Később elmondta, hogy miután megnézte a filmet, olyan szexuális izgalomba került, hogy felkeresett egy közelében lakó prostituáltat. Utóbb lelkileg összetört, gyötörte a rossz lelkiismeret, és azon emésztette magát, hogy elkapott-e valamilyen betegséget. Pontosan az történt, amiről a Biblia ír: „Az már követi is, mint  a bika, amely levágásra megy”. Bárcsak átgondolta volna, hogy ’mi lesz majd a tette vége’ (Példabeszédek 7:22, 23).

Bízz az útjelző táblákban!

A legtöbben egyetértenek azzal, hogy nem vall bölcsességre az útjelző táblák figyelmen kívül hagyása. Sajnos azonban néhányan ezt teszik az élet útján, amikor nem tetszik nekik az útbaigazítás. Figyeld meg azoknak az izraelitáknak az esetét, akik Jeremiás idejében éltek. Válaszút előtt álltak, és Jehova Isten ezt tanácsolta a nemzetnek: „kérdezősködjetek a régi ösvényekről, hogy hol is van a jó út. Járjatok rajta”. De az emberek makacsul azt válaszolták, hogy ’nem járnak’ azon az úton (Jeremiás 6:16). Mi volt a lázadó útjuk ’vége’? I. e. 607-ben eljöttek a babilóniaiak, és teljesen elpusztították Jeruzsálem városát, a lakóit pedig fogságba vitték Babilonba.

Soha nem válik a hasznunkra, ha figyelmen kívül hagyjuk az útjelző táblákat, melyeket Isten állított fel. A Szentírás erre buzdít: „Bízzál Jehovában teljes szívedből, és a magad értelmére ne támaszkodj. Minden utadban vedd figyelembe őt, és akkor ő fogja egyengetni ösvényeidet” (Példabeszédek 3:5, 6).

Isten figyelmeztetései között vannak tiltótáblák. Például a Biblia ezt mondja: „Ne térj a gonoszok ösvényére, és ne menj a rosszak útjára” (Példabeszédek 4:14). Az egyik ilyen ártalmas ösvényről ír a Példabeszédek 5:3, 4: „az idegen asszony ajka, mint a lépes méz, folyton csepeg, és ínye simább az olajnál, de annak utóíze keserű, mint az üröm; éles az, mint a kétélű kard.” Egyeseknek izgalmasnak tűnhet az erkölcstelen kapcsolat egy prostituálttal, vagy valaki mással. De az erkölcsi magaviseletet szabályozó tiltótáblák figyelmen kívül hagyása csakis katasztrófához vezethet.

Mielőtt elindulsz egy úton, kérdezd meg magadtól: „Hova vezet ez az út?” Ahhoz, hogy ne indulj el egy komoly következményekkel járó úton, már annyi is elég lehet, hogy fontolóra veszed, mi lesz az út lehetséges ’vége’. Mi minden éktelenkedik azoknak az útján, akik figyelmen kívül hagyják az ilyen útjelző táblákat? AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek, nem kívánt terhesség, abortusz, tönkrement kapcsolatok és rossz lelkiismeret. Pál apostol világosan kijelentette, hogy hova vezet az erkölcstelenséget gyakorlók útja: „nem fogják örökölni Isten királyságát” (1Korintusz 6:9, 10).

„Ez az út”

Néha nehéz megállapítani, hova vezet egy út. Mennyire hálásak vagyunk hát Isten szerető törődéséért és egyértelmű vezetéséért! Jehova ezt mondta: „Ez az út. Ezen járjatok!” (Ézsaiás 30:21). Mi a vége annak az útnak, melyet ő mutat nekünk? Bár ez az út keskeny és nehezen járható, Jézus kijelentette, hogy örök élethez vezet (Máté 7:14).

Gondolj egy percre arra az útra, melyen jársz. Ez a helyes út? Hova vezet? Keresd Jehova vezetését imában. Vizsgáld meg a „térképet”, vagyis a Bibliát. Akár azt is szükségesnek tarthatod, hogy beszélj egy tapasztalt utazóval, aki igyekszik Isten útján járni. Ha úgy érzed, hogy irányt kell változtatnod, ne tétovázz.

Az utazót gyakran fellelkesíti, amikor meglát egy útjelző táblát, mert megerősíti abban, hogy a helyes úton halad. Ha megvizsgálod az életedet, és azt látod, hogy az igazságosak útján vagy, az ösztönözzön arra, hogy ezen az úton haladj tovább. Az út legáldásosabb része épp előttünk áll (2Péter 3:13).

Minden út vezet valahová. Amikor eléred az utad végét, hol leszel? Nem sokra mész azzal, ha ott állsz majd, és ezt kívánod: „Bárcsak másik utat választottam volna!” Ezért mielőtt folytatnád az utadat, kérdezd meg magadtól: ’Mi lesz majd a vége?’

[Kiemelt rész/képek a 10. oldalon]

Mi lesz majd ’a vége’?

A fiatalokat gyakran arra készteti a környezetük, és ők maguk is kísértést éreznek rá, hogy kipróbáljanak népszerűnek tűnő dolgokat. Íme, néhány lehetséges helyzet:

▪ Valaki próbára tesz, hogy rá mersz-e gyújtani.

▪ Egy jó szándékú tanár arra ösztönöz, hogy törekedj egyetemi oktatásra.

▪ Meghívnak egy buliba, ahol szabadon lehet fogyasztani alkoholt, és talán kábítószert is.

▪ „Miért nem készítesz saját bemutatkozó weboldalt?” – kérdezi valaki.

▪ Egy barátod meghív, hogy nézzetek meg egy filmet, amelyben erőszak és erkölcstelenség van.

Mit fogsz tenni, ha valaha is szembenézel bármelyik helyzettel ezek közül? Egyszerűen csak beadod a derekadat, vagy alaposan átgondolod, hogy mi lehet ’a vége’? Bölcsen tennéd, ha megkérdeznéd magadtól: „Vajon gyűjthet-e a férfi tüzet a kebelébe úgy, hogy a ruhája meg ne égjen? Vagy járhat-e a férfi izzó szénen úgy, hogy a lába meg ne égjen?” (Példabeszédek 6:27, 28).