BESZÉLJÜNK arról, mit is jelent féltékenynek lenni. Előfordult már veled, hogy nehezedre esett szeretni valakit, mivel azt mondták róla, hogy jó, szép vagy okos? * (. . .) Nos, ilyen akkor történhet meg veled, ha féltékeny vagy valakire.

Féltékenység családon belül is előfordulhat, ha a szülők kivételeznek az egyik gyerekükkel. A Biblia beszél egy családról, melyben nagy bajt okozott a féltékenység. Vizsgáljuk meg, mihez vezetett a féltékenység, és mit tanulhatunk a történtekből.

József Jákob tizenegyedik fia volt. József féltestvérei féltékenyek voltak rá. Tudod, hogy miért? (. . .) Azért, mert az apjuk, Jákob kivételezett Józseffel. Például csináltatott neki egy szép, csíkos ruhát. Jákob azért szerette annyira Józsefet, „mert öregkorában született fia volt”, és ő volt az első gyermeke szeretett feleségétől, Ráheltől.

A Biblia azt mondja, hogy ’amikor bátyjai látták, hogy az apjuk őt szereti a legjobban, meggyűlölték’ Józsefet. Egyszer József elmondta a családjának, hogy álmában mindannyian meghajoltak előtte, még az apja is. „A bátyjai féltékenyek lettek rá” – írja a Biblia. Még az apja is megszidta őt, hogy ilyen álomról beszélt nekik (1Mózes 37:1–11).

Nem sokkal később, amikor József 17 éves volt, fivérei messze az otthonuktól legeltették a család juhait és kecskéit. Jákob elküldte Józsefet, hogy nézze meg, hogy vannak. Tudod, mit akart tenni majdnem az összes fivére, amikor meglátták,  hogy József közeledik? (. . .) Meg akarták ölni! De ketten közülük, Rúben és Júda nem akarták megölni őt.

Amikor kereskedők haladtak arra, útban Egyiptom felé, Júda ezt mondta: „adjuk el” Józsefet. Így is tettek. Majd levágtak egy kecskét, és belemártották József ruháját a kecske vérébe. Amikor később megmutatták a ruhát az apjuknak, az így kiáltott fel: „Vérengző vadállat falta fel!” (1Mózes 37:12–36).

Idővel József kegyet talált a fáraónál, Egyiptom uralkodójánál. Ez azért történt így, mert József Isten segítségével meg tudta magyarázni, hogy mit jelent a fáraó két álma. Az első álomban a fáraó hét egészséges tehenet, majd hét beteg tehenet látott. A második álom hét egészséges gabonakalászról és hét elszáradt gabonakalászról szólt. József elmondta, hogy mindkét álom azt jelenti, hogy lesz hét év bő aratással, utána pedig hét évig tartó éhség következik. A fáraó utasítására József lett a felelős azért, hogy a bőség éveiben elraktározzák a gabonát, és felkészüljenek az éhínségre.

Amikor éhínség sújtott, József messze élő családjának élelemre volt szüksége. Jákob elküldte József tíz bátyját Egyiptomba, hogy vegyenek élelmet. Ott álltak József előtt, de nem ismerték fel őt. József nem fedte fel a kilétét, hanem próbára tette a fivéreit. Így megtudta, hogy nagyon sajnálták, amiért olyan kegyetlenül bántak vele. Ezután József elmondta nekik, hogy ő nem más mint az öccsük. Milyen boldogok voltak, összeölelkeztek, és nagyon örültek, hogy újra láthatják egymást! (1Mózes 40–45. fejezet).

Mit tanulhatsz a féltékenységről ebből a bibliai történetből? (. . .) A féltékenység nagy bajhoz vezethet. Lehet, hogy ilyenkor az ember még a saját testvérének is ártani akar! Olvassuk el a Cselekedetek 5:17, 18-at és a 7:54–59-et, és nézzük meg, hogy mit tettek féltékenységből az emberek Jézus tanítványaival. (. . .) Most, hogy elolvastuk a beszámolót, megérted, hogy miért kell vigyáznunk, nehogy féltékennyé váljunk? (. . .)

József 110 évig élt. Felnevelte a gyerekeit, akiktől unokái, majd dédunokái születtek. Biztosak lehetünk benne, hogy gyakran tanította őket arra, hogy szeressék egymást, és ne engedjenek a féltékenységnek (1Mózes 50:22, 23, 26).