Közeledj Istenhez!

Aki szereti az igazságosságot

Héberek 10:26–31

VELED is megtörtént már, hogy valaki igazságtalanul vagy durván bánt veled, majd látszólag büntetés nélkül megúszta, és semmi jelét nem adta, hogy megbánta volna a tettét? Kevés dolgot lehet nehezebben elviselni, mint a súlyos igazságtalanságot, különösen, ha az okozott neked fájdalmat, akitől szeretetet és törődést vártál volna. Ezért lehet, hogy ezen tűnődsz: „Miért engedi meg Isten, hogy ilyesmi történjen?” * Az igazság az, hogy Jehova Isten mindenfajta igazságtalanságot gyűlöl. Szava, a Biblia arról biztosít minket, hogy azok, akik szemrebbenés nélkül gyakorolják a bűnt, nem fogják elkerülni Isten büntetését. Vizsgáljuk meg Pál apostolnak a Héberek 10:26–31-ben feljegyzett szavait.

Pál ezt írja: „ha készakarva gyakorolunk bűnt, miután megkaptuk az igazság pontos ismeretét, akkor nincs többé áldozat a bűnökért” (26. vers). A szándékos bűnösök mindenképp elítélendők. Miért? Először is azért, mert a bűnük nem egyszeri eset, amit pillanatnyi gyengeségből követnek el, hiszen ilyen hibákat a tökéletlenségünk miatt időnként mindannyian elkövetünk. Ők gyakorolják a bűnt. Másodszor, készakarva követik el a bűneiket. A romlottság már teljesen beleivódott a szívükbe. Harmadszor, nem tudatlanul vétkeznek. Tudják „az igazság pontos ismeretét” Isten akaratáról és útjairól.

Mit gondol Isten a bűnbánást nem tanúsító, rosszindulatú bűnösökről? „Nincs többé áldozat a bűnökért” – mondja Pál. Krisztus áldozata, vagyis Isten emberiségnek adott ajándéka, elfedezi a tökéletlenségünk miatt elkövetett bűneinket (1János 2:1, 2). De akik megbánás nélkül gyakorolják a bűnt, lekicsinylik ezt az értékes ajándékot. Isten szemében ’lábbal tiporják az Isten Fiát, és közönséges értékűnek tartják Jézus vérét’ (29. vers). Viselkedésükkel megvetik Jézust, és ’semmibe veszik’ a vérét, mintha az semmivel sem lenne értékesebb egy tökéletlen ember vérénél (Katolikus fordítás). Ezek a hálátlan személyek nem meríthetnek hasznot Krisztus áldozatából.

Mire számíthatnak a gonoszok? Az igazságosság Istene megígérte: „Enyém a bosszú; én megfizetek” (30. vers). Mindenkinek, aki szándékosan gyakorolja a bűnt, úgy, hogy azzal másoknak kárt okoz, meg kell tudnia, hogy büntetés nélkül nem lehet semmibe venni Isten igazságos törvényeit. Gonosz útjuk következményei gyakran utolérik őket (Galácia 6:7). De ha mégsem, a közeljövőben számot kell adniuk Istennek, amikor megtisztítja a földet minden igazságtalanságtól (Példabeszédek 2:21, 22). Pál így figyelmeztet: „Félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni” (31. vers).

Tudni azt, hogy Jehova Isten nem nézi el a szándékosan elkövetett bűnöket, egyaránt vigasztaló és megnyugtató, különösen azoknak, akiknek egy megrögzött gonosztevő kárt okozott. Teljes bizalommal Istenre hagyhatjuk a megtorlást, hiszen ő gyűlöl minden igazságtalanságot.

[Lábjegyzet]