Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Arról, hogy milyen reménység van a halottak számára

Arról, hogy milyen reménység van a halottak számára

Ezt tanuljuk Jézustól

Arról, hogy milyen reménység van a halottak számára

Jézus legalább három embert feltámasztott, és ezzel megmutatta, hogy van reménység a halottak számára (Lukács 7:11–17; 8:49–56; János 11:1–45). Hogy megértsük, mi is ez a reménység, először meg kell értenünk a halál okát és eredetét.

Miért betegszünk és halunk meg?

Az emberek meggyógyultak, amikor Jézus megbocsátotta a bűneiket. Például amikor odavittek hozzá egy béna embert, ezt mondta: „»melyik könnyebb, azt mondani, hogy megbocsáttattak bűneid, vagy azt mondani, hogy kelj fel, és járj? De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön bűnöket megbocsátani . . .« Akkor így szólt a bénához: »Kelj fel, vedd fel az ágyadat, és menj haza!«” (Máté 9:2–6). Tehát a bűn az oka annak, hogy megbetegszünk és meghalunk. Az első embertől, Ádámtól örököltük a bűnös állapotunkat (Lukács 3:38; Róma 5:12).

Miért halt meg Jézus?

Jézus sohasem követett el bűnt, ezért nem érdemelte meg a halált. Kifizette a bűneinkért az árat, amikor meghalt helyettünk. Azt mondta, hogy a vére „kiontatik sokakért a bűnök megbocsátása végett” (Máté 26:28).

Jézus ezt is mondta: ’az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és hogy lelkét váltságul adja cserébe sokakért’ (Máté 20:28). Jézus ’váltságnak’ nevezte az árat, melyet kifizetett, mivel általa megszabadított másokat a haláltól. Még ezt is kijelentette: „azért jöttem, hogy életük legyen, éspedig bőséggel” (János 10:10). Ahhoz, hogy teljesen megértsük, milyen reménység van a halottak számára, tudnunk kell, hogy jelenleg milyen állapotban vannak.

Mi történik velünk, amikor meghalunk?

Jézus elmondta, mi történik a halálkor, amikor a barátja, Lázár meghalt. Ezt mondta a tanítványainak: „»Lázár, a barátunk nyugodni tért, de odamegyek [Betániába], hogy felébresszem az álomból.« . . . Ők azonban azt hitték, hogy az alvás nyugalmáról beszél. Akkor azért Jézus nyíltan megmondta nekik: »Lázár meghalt«”. Jézus tehát világosan rámutatott, hogy a halottak alszanak, öntudatlanok (János 11:1–14).

Amikor Jézus feltámasztotta Lázárt, a barátja már négy napja halott volt. De a Biblia semmit sem ír arról, hogy Lázár beszélt volna a halál utáni élményeiről. Amíg Lázár halott volt, öntudatlan volt, és semmiről sem tudott (Prédikátor 9:5, 10; János 11:17–44).

Milyen reménység van a halottak számára?

A halottak életre fognak kelni az örök élet kilátásával. Jézus ezt mondta: „eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő [Jézus] hangját, és kijönnek” (János 5:28, 29).

Ez a reménység Isten szeretetének az egyik kifejeződése. Jézus ezt mondta: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16; Jelenések 21:4, 5).

További információért lásd még a Mit tanít valójában a Biblia? című könyv 6. fejezetét. *

[Lábjegyzet]

^ 15. bek. Jehova Tanúi kiadványa.