Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Milyen hatással lehet rád az, ha megismered az igazságot a pokolról?

Milyen hatással lehet rád az, ha megismered az igazságot a pokolról?

Milyen hatással lehet rád az, ha megismered az igazságot a pokolról?

AKIK azt tanítják, hogy a pokol a gyötrelem helye, azok felháborító módon hamis színben tüntetik fel Jehova Istent és a tulajdonságait. Való igaz, a Biblia kijelenti, hogy Isten el fogja pusztítani a gonoszokat (2Tesszalonika 1:6–9). De az igazságos harag nem tartozik Isten fő tulajdonságai közé.

Isten nem kegyetlen vagy bosszúálló. Sőt, ezt kérdezi: „Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát?” (Ezékiel 18:23, Károli-fordítás). Ha Isten nem kívánja a gonosznak halálát, hogyan lelné egy örökkévalóságon át örömét abban, hogy nézi, amint kínozzák az ilyeneket?

Isten legkiemelkedőbb tulajdonsága a szeretet (1János 4:8). Valóban, „jó az ÚR mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez” (Zsoltárok 145:9, Újfordítású revideált Biblia). Isten azt szeretné, ha viszonzásul őszinte szeretetet fejlesztenénk ki iránta (Máté 22:35–38).

A pokoltól való félelem vagy az Isten iránti szeretet motivál?

Az a tantétel, miszerint a lelkek a pokolban szenvednek, azt idézi elő, hogy az emberek betegesen félnek Istentől. Ezzel ellentétben, akik megismerik az igazságot Istenről és megszeretik őt, azok egészséges istenfélelmet fejlesztenek ki. „Az Úr félelme a bölcsesség kezdete, okosak, akik kitartanak benne” – mondja a Zsoltárok 111:10 (Katolikus fordítás). Az istenfélelem nem beteges rettegés, hanem csodálat és mélységes tisztelet a Teremtő iránt. Ez egy egészséges félelem attól, hogy a nemtetszését vonjuk magunkra.

Figyeld meg, milyen hatással volt Kathleenre, egy 32 éves egykori kábítószeresre az, hogy megismerte az igazságot a pokolról. Annak idején az életét bulik, erőszak, önutálat és erkölcstelenség jellemezte. Elismerte: „Az egyéves lányomra néztem, és ezt mondtam magamnak: »Nézd, mit teszel vele. Ezért a pokolra fogsz jutni.«” Kathleen megpróbált felhagyni a drogok használatával, de sehogy sem sikerült neki. „Jó akartam lenni – mondta –, de az életemben és a világban is minden olyan szánalmas volt. Úgy tűnt, nincs okom rá, hogy jó legyek.”

Kathleen később találkozott Jehova Tanúival. Erről így számolt be: „Megtanultam, hogy nincs tüzes pokol. Teljesen logikusnak találtam a szentírási bizonyítékot. Nagy kő esett le a szívemről, amikor megtudtam, hogy nem kell a pokolban égnem.” De Isten ígéretéről is tanult, miszerint az emberek örökké élhetnek a gonoszságtól megtisztított földön (Zsoltárok 37:10, 11, 29; Lukács 23:43). „Most már valódi reménységem van, az, hogy örökké élhetek a Paradicsomban!” – mondta lelkesen.

Vajon le tudott mondani a kábítószerekről úgy, hogy már nem félt a tüzes pokoltól? Így beszélt erről: „Amikor erős, kínzó vágyat éreztem a drogok után, imádkoztam, könyörögve Jehova Isten segítségéért. Arra gondoltam, hogy ő hogyan tekinti az ilyen beszennyező szokásokat, és nem akartam csalódást okozni neki. És ő válaszolt az imáimra” (2Korintusz 7:1). Az attól való félelem, hogy megbántja Istent, képessé tette Kathleent, hogy megszabaduljon a függőségeitől.

Tehát nem a pokoltól való félelem, hanem az Isten iránti szeretet és az egészséges istenfélelem tud Isten akaratának a cselekvésére indítani minket, hogy tartós boldogságot élvezhessünk. A zsoltáríró ezt jelentette ki: „Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár” (Zsoltárok 128:1, ÚRB).

[Kiemelt rész/képek a 9. oldalon]

KIK SZABADULNAK KI A POKOLBÓL?

Néhány bibliafordítás zavart kelt azzal, hogy a két különböző görög szót, a Geʹen·na és a Haiʹdész kifejezést egyaránt a „pokol” szóval fordítja. A Bibliában a geʹen·na szó a feltámadás reménysége nélküli, teljes megsemmisülésre utal. Ezzel ellentétben a Haiʹdészben, vagyis a hádeszben levőknek van reménységük a feltámadásra.

Így miután Jézus meghalt és feltámadt, Péter apostol arról biztosította a hallgatóit, hogy Jézus ’nem hagyatott a pokolban’ (Cselekedetek 2:27, 31, 32; Zsoltárok 16:10, Káldi-fordítás, 1865 [15:10]). Ebben a versben a ’pokolnak’ fordított görög szó a Haiʹdész. Jézus nem valamiféle tüzes helyre ment. A hádesz, vagyis a ’pokol’ a sír volt. De nem Jézus az egyedüli, akit Isten kiszabadít a hádeszből.

A feltámadással kapcsolatban a Biblia ezt mondja: „a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak” (Jelenések 20:13, 14, Kár.). A „pokol” kiürítése azt jelenti, hogy mindazok életre kelnek, akiket Isten méltónak ítél arra, hogy feltámadjanak (János 5:28, 29; Cselekedetek 24:15). Milyen csodálatos reménység a jövőre: láthatjuk elhunyt szeretteinket visszatérni a sírból! Jehova, a végtelen szeretet Istene fogja ezt lehetővé tenni.