„Társis hajói” – Egy virágzó civilizáció emlékei

„Társis hajói átszelték a tengereket, hogy kereskedni tudj” (EZÉKIEL 27:25, THE JERUSALEM BIBLE)

SALAMON király gazdagságát Társis hajói is gyarapították. Az emberek, akik megépítették őket, hatással voltak a görög és a latin ábécé kialakulására. Alapítottak egy várost is, Bübloszt, és erről lett elnevezve a valaha kiadott legjelentősebb könyv.

Kik építették Társis hajóit, és kik járták velük a tengereket? Honnan kapták a hajók a nevüket? És hogyan bizonyítják a Biblia hitelességét azok az események, melyek ezekkel az emberekkel és hajóikkal történtek?

A Földközi-tenger urai

A föníciaiak építették a Társis hajóiként ismertté vált vízi járműveket. Már Krisztus előtt körülbelül ezer évvel kiváló tengerészek voltak. Hazájuk egy tengerparti keskeny földterület volt,  melynek nagy része a mai Libanon területén feküdt. Északra, keletre és délre más népek laktak. Nyugatra pedig a végtelen Földközi-tenger nyújtózott. A föníciaiak ettől a tengertől várták a gazdagságot.

A föníciai tengerészek fokozatosan létrehoztak egy virágzó kereskedőflottát. Ahogy nőtt a bevétel, és fejlődött a technika, hosszabb utakra alkalmas, nagyobb hajókat építettek. Miután elérték Ciprust, Szardíniát és a Baleár-szigeteket, Észak-Afrika partjait követve továbbhajóztak nyugati irányba, és eljutottak Hispániába. (Lásd a térképet.)

A föníciai hajóácsok körülbelül 30 méter hosszú hajókat építettek. Minden bizonnyal ezeket a tengerjáró hajókat nevezték „Társis hajóinak” *, mivel meg tudták velük tenni a mintegy 4000 kilométeres utat Föníciától Hispánia déli részéig. Feltehetően itt volt Társis.

A föníciaiak valószínűleg nem akartak a világ urai lenni, csak meg akartak gazdagodni. Ezt kereskedőtelepülések alapításával érték el. Kereskedőkként a Földközi-tenger urai lettek.

A Földközi-tengeren túl

A föníciai utazók nyereségvágyból az Atlanti-óceánra is kimerészkedtek. Hajóikkal továbbhaladtak Hispánia déli partjai mentén, míg el nem értek a Tartésszosznak nevezett területre. Körülbelül i. e. 1100-ban alapítottak egy várost, és Gadirnak nevezték el. Ez a kikötőváros – mai nevén Cádiz (Spanyolország) – az első nyugat-európai nagyvárosok között volt.

A föníciaiak sóval, borral, szárított hallal, cédrussal, erdei fenyővel, megmunkált fémmel, üveggel, hímzett anyaggal, finom lenvászonnal és a híres tíruszi bíborra festett kelmével kereskedtek. Mit kínált cserébe Hispánia?

 A Földközi-tenger térségében Hispánia déli része volt a leggazdagabb ezüstben és más értékes fémekben. Tíruszról, a föníciaiak legjelentősebb kikötővárosáról Ezékiel próféta ezt mondta: „Kereskedtél Hispániával, és bőséges áruidért ezüstöt, vasat, ónt és ólmot kaptál” (Ezékiel 27:12, Today’s English Version).

A föníciaiak ezeknek az ásványoknak egy látszólag kimeríthetetlen lelőhelyére bukkantak a ma Río Tintónak nevezett területen, nem messze a Guadalquivir folyótól és Cádiztól. Itt még most is bányásszák ezeket az ásványokat. Ezekből a bányákból mintegy háromezer éve kiváló minőségű ércet termelnek ki.

A Hispániával folytatott kereskedelmi kapcsolatok megerősödésével a föníciaiak monopóliumot szereztek a spanyol ezüstre. Az ezüst beáramlott Föníciába, és még a közeli Izraelbe is. Salamon, Izrael királya közös kereskedelmi tevékenységbe fogott a föníciai királlyal, Hírámmal. * Ezért volt az, hogy Salamon napjaiban „semmire sem becsülték az ezüstöt” (1Királyok 10:21).

A föníciaiak sikeres kalmárok lettek, ámde kegyetlenek is tudtak lenni. Olykor állítólag felcsalogatták az embereket a hajóikra, mintha meg szeretnék nekik mutatni a portékáikat, de igazából az volt a szándékuk, hogy rabszolgákká tegyék őket. Idővel még korábbi kereskedőtársaiknak, az izraelitáknak is hátat fordítottak, és eladták őket rabszolgának. Ezért héber próféták megjövendölték a föníciai város, Tírusz elpusztítását. A próféciákat végül Nagy Sándor teljesítette be i. e. 332-ben (Jóel 3:6; Ámós 1:9, 10). Ez a pusztítás jelentette a föníciaiak fénykorának a végét.

A föníciaiak öröksége

Mint minden jó üzletember, a föníciai kalmárok is írásba foglalták a megállapodásaikat. Az ábécéjük nagyon hasonlított az ősi héberéhez. Más népek látták, milyen előnyei vannak a föníciai ábécének. Kisebb változtatásokkal ez lett a görög ábécé alapja, amely viszont a latin betűk elődje. Ma ez az egyik legszélesebb körben használt ábécé.

Továbbá a jelentős föníciai város, Büblosz volt az egyik olyan központ, ahonnan mindenfelé szállítottak papiruszt, a mai papír elődjét. Azzal, hogy az emberek papiruszra írtak, elősegítették a könyvek kialakulását. A világ legelterjedtebb könyvének, a Bibliának a magyar elnevezése valójában Büblosz nevéből ered. Igen, a föníciaiakról és a hajóikról szóló történelmi feljegyzések megerősítik a bizalmunkat abban, hogy a Biblia teljes mértékben tényekre épül.

[Lábjegyzetek]

[Térkép a 27. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

FÖNÍCIAI KERESKEDELMI UTAK

HISPÁNIA

TARTÉSSZOSZ

Guadalquivir folyó

Gadir

Korzika

Baleár-szigetek

Szardínia

Szicília

Kréta

Ciprus

Büblosz

Tírusz

FÖLDKÖZI-TENGER

Ecjon-Geber

Vörös-tenger

AFRIKA

[Kép a 27. oldalon]

Egy föníciai hajót ábrázoló érme (i. e. IV–III. század)

[Kép a 27. oldalon]

Egy föníciai település romjai (Cádiz)

[Kép forrásának jelzése a 26. oldalon]

Museo Naval, Madrid

[Képek forrásának jelzése a 27. oldalon]

Érme: Museo Arqueológico Municipal. Puerto de Sta. María, Cádiz; romok: Yacimiento Arqueológico de Doña Blanca, Pto. de Sta. María, Cádiz, España