Szerették Isten Szavát

A FONTOS üzeneteket általában sok nyelvre lefordítják, hogy a lehető legtöbb ember megérthesse. A Biblia, Isten Szava fontos üzenetet tartalmaz. Bár a benne található gondolatokat régen jegyezték le, azokat „a mi oktatásunkra” írták le. Vigaszt és reményt nyújtanak nekünk a jövőre (Róma 15:4).

Ésszerű tehát, hogy a Bibliát, mely a valaha megírt legfontosabb üzenetet tartalmazza, sok nyelven közzéteszik. A történelem folyamán az emberek kemény küzdelmet folytattak komoly betegségek, kormánytilalmak, sőt lehetséges kivégzések ellenére is azért, hogy lefordítsák a Szentírást. Miért tették ezt? Azért, mert szerették Isten Szavát. A következő beszámoló rövid betekintést nyújt a Biblia fordításának figyelemre méltó történetébe.

„Az angolok angolul értik meg legjobban Krisztus törvényét”

John Wycliffe születése idején, 1330 körül, az istentiszteleteket latinul tartották Angliában. A köznéphez tartozók azonban angolul beszélgettek a mindennapokban. Angolul beszélgettek a szomszédaikkal, mi több, Istenhez is angolul imádkoztak.

Wycliffe, aki katolikus pap volt, folyékonyan beszélt latinul. Ennek ellenére úgy gondolta, hogy nem helyes a latint használni a Szentírás tanításakor, mert szerinte az az előkelők nyelve. Ezt írta: „Isten törvényének az ismeretét a legkönnyebben érthető nyelven kellene tanítani, hiszen nem másról, mint Isten szaváról van szó.” Ezért Wycliffe és a társai nekiláttak, hogy lefordítsák a Bibliát angolra. Ez a munka mintegy 20 évet vett igénybe.

 A katolikus egyház nem lelkesedett egy új fordítás ötletéért. Egy mű elmagyarázza, miért volt ellenséges az egyház: „A laikusok így össze tudták hasonlítani az őskeresztények egyszerű tanításait és életvitelét a saját koruk katolicizmusával . . . Teljesen nyilvánvalóvá vált, milyen nagy különbség van a kereszténység Megalapítójának és önjelölt helytartójának [a pápának] a tanítása között” (The Mysteries of the Vatican).

XI. Gergely pápa kiadott öt bullát, melyekben elítélte Wycliffe-et. De a fordító rendíthetetlen volt. A válasza így szólt: „Az angolok angolul értik meg legjobban Krisztus törvényét. Mózes a saját nyelvén hallotta Isten törvényét, és Krisztus apostolai is.” Wycliffe, nem sokkal a halála előtt, 1382 táján a társaival együtt kiadta a teljes Biblia első angol nyelvű fordítását. Körülbelül tíz évvel később pedig az egyik társa közzétett egy átdolgozott, könnyebben olvasható kiadást.

Akkor még nem találták fel a nyomdagépet, ezért minden egyes kéziratot gondosan, kézzel kellett lemásolni, s ez a munka akár tíz hónapba is beletelhetett. Az egyház mégis annyira félt attól, hogy ez a Biblia közkézen fog forogni, hogy egy érsek azzal fenyegetőzött, hogy kiátkoz mindenkit, aki olvassa. Több mint 40 évvel Wycliffe halála után egy pápai zsinat rendelete alapján kihantolták Wycliffe holttestét, elégették a csontjait, majd a hamvait a Swift folyóba szórták. Az igazság őszinte keresői viszont felkutatták Wycliffe Bibliáját. William M. Blackburn professzor így számol be erről: „Számtalan példány készült Wyclif Bibliájából. Ezeket széles körben terjesztették, és továbbadták nemzedékről nemzedékre.”

A szántó-vető fiúk Bibliája

Még kétszáz év sem telt el, és a Wycliffe által használt angolt szinte már senki nem beszélte. Bristol közelében egy ifjú prédikátort nagyon zavart, hogy olyan kevesen értik a Bibliát. Egyszer ez az igehirdető, William Tyndale hallotta, amint egy művelt ember kijelenti, hogy inkább élne Isten törvénye nélkül, mint a pápáé nélkül. Tyndale erre azt mondta, hogy – ha Isten is úgy akarja – hamarosan lehetővé teszi, hogy akár egy szántó-vető fiú is jobban ismerje a Bibliát, mint az a művelt ember.

Wycliffe a latin Vulgatából fordított, és kézzel másolta a Szentírást. Ami viszont Tyndale-t illeti, ő 1524-ben Angliából Németországba utazott, és nekiállt, hogy közvetlenül az eredeti nyelvekről, héberről és görögről fordítson. Azután a másolatok nyomtatásával megbízott egy kölni nyomdát. Tyndale ellenfelei hamarosan tudomást szereztek a fordításról, és meggyőzték a kölni városi tanácsot, hogy rendelje el az összes példány elkobzását.

Tyndale a németországi Worms városába menekült, és ott folytatta a munkáját. Rövidesen másolatokat csempésztek be Angliába a Tyndale által angolra fordított Görög Iratokból. Hat hónapon belül annyi példány kelt el,  hogy összehívtak egy sürgős püspöki találkozót, és elrendelték a Bibliák elégetését.

London püspöke meg akarta akadályozni Tyndale állítólagos eretnek tevékenységét, és azt, hogy egyre többen olvassák a Szentírást. Ezért megbízta Sir Thomas More-t, hogy írásban támadja Tyndale-t. More különösen azt kifogásolta, hogy Tyndale a „gyülekezet” szót használta az „egyház” szó helyett, valamint az „idősebb férfi” kifejezést, illetve a „vén” szót a „pap” helyett. Ezek a szavak megkérdőjelezték a pápa hatalmát, valamint a papság és a laikusok közti különbséget. Emellett Thomas More elítélte, hogy Tyndale fordításában a görög a·gaʹpé szó helyén a „szeretet” szó szerepel, és nem a „jótékonyság”. „Ez a megközelítés is veszélyes volt az Egyházra nézve – jegyzi meg egy könyv –, ugyanis látszólag a jótékonyság nem kapott elég hangsúlyt, így háttérbe szorulhatott a bőkezű adakozás, a búcsúcédulák megvásárlása és a hagyatékozás, pedig a híveket arról győzték meg, hogy ezek segítségével egyengethetik a mennyországba vezető útjukat” (If God Spare My Life).

Thomas More sürgette az „eretnekek” megégetését, és ez odavezetett, hogy 1536 októberében megfojtották Tyndale-t, és a testét elégették máglyán. És mi történt később Thomas More-ral? Lefejezték, miután kegyvesztett lett a királynál. De a római katolikus egyház 1935-ben szentté avatta, és 2000-ben II. János Pál pápa a politikusok védőszentjévé tette.

Tyndale nem részesült ilyen elismerésben. Ám a halála előtt a barátja, Miles Coverdale egységes Bibliává fűzte Tyndale fordítását. Ez volt az első olyan angol Biblia, melyet az eredeti nyelvekről fordítottak! Most már minden szántó-vető fiú megértette Isten Szavát. És mit mondhatunk a Biblia más nyelvű fordításairól?

„Lehetetlennek tűnt”

Robert Morrison brit misszionárius 1807-ben Kínába utazott annak ellenére, hogy a családtagjai és a barátai ezt ellenezték. Egyetlen dolog járt csak a fejében: kiadni a teljes Bibliát kínai nyelven. De a fordítás nem volt könnyű feladat. „A vállalkozás lehetetlennek tűnt” – jelentette ki Charles Grant, a Kelet-indiai Társaság akkori igazgatója.

Morrison a megérkezésekor értesült arról, hogy a kínaiaknak megtiltották, hogy kínaira tanítsák a külföldieket. Halálbüntetést szabtak ki arra, aki mégis megtette. Morrison egy ideig nem hagyta el az otthonát, hogy így megvédje magát és azokat, akik beleegyeztek, hogy kínaira oktatják. Egy beszámoló elmondja, hogy „két év tanulás után már beszélte a mandarin nyelvet, és ismert legalább  egy nyelvjárást is, ezenkívül írt és olvasott” kínaiul. Időközben a császár kiadott egy rendeletet, mely szerint a keresztény könyvek nyomtatásáért halálbüntetés jár. A veszély ellenére Morrison 1819. november 25-én befejezte a teljes Biblia fordítását kínaira.

1836-ra ebből a kínai nyelvű kiadványból sok példányt nyomtattak: körülbelül 2000 példányt a teljes Bibliából, 10 000 példányt a Görög Iratokból és 31 000 példányt a Szentírás különböző részeiből. Az Isten Szava iránti szeretet lehetővé tette azt, ami „lehetetlennek tűnt”.

Egy párnába rejtett Biblia

A házasságkötésük után két héttel, 1812 februárjában egy amerikai misszionárius, Adoniram Judson és a felesége, Ann hosszú útra keltek, majd végül 1813-ban letelepedtek Burmában *. Azonnal nekiláttak, hogy megtanulják a világ egyik legnehezebb nyelvét, a burmait. Néhány év tanulás után Judson ezt írta: „A nyelvet, melyet tanulunk, olyan emberek beszélik, akik a világ másik felén élnek, és akiknek a gondolkodásmódja nagyon eltér a miénktől . . . Nincs szótárunk, se tolmácsunk, aki egy árva szót is elmagyarázna.”

A nyelvi nehézségek ellenére Judson nem adta fel. 1823 júniusában befejezte a Keresztény Görög Iratok burmai nyelvre történő fordítását. Burma később háborúba keveredett. Judsont kémnek gondolták, ezért börtönbe vetették. Három pár vasbéklyót csatoltak rá, majd egy hosszú karóhoz kötözték, hogy ne tudjon mozogni. „Judson úr szinte azonnal az Újszövetség kézzel írott fordítása felől érdeklődött, mihelyt beszélgethetett a feleségével angolul” – írta Francis Wayland a Judson életéről szóló, 1853-ban kiadott könyvében. Ann, attól tartva, hogy a ház alatt elásott kéziratot tönkreteszi a pára és a penész, belevarrta azt egy párnába, és bevitte a férjéhez a börtönbe. A kézirat a viszontagságok ellenére épségben maradt.

Judson több hónapos fogság után kiszabadult, de az öröme nem tartott sokáig. Még ugyanabban az évben Annt magas láz kezdte gyötörni, és néhány héten belül meghalt. Mindössze hat hónappal később a lányuk, az alig kétéves Maria, egy gyógyíthatatlan betegségben szintén elhunyt. Judson bánattól sújtottan tovább folytatta a munkáját. Végül 1835-ben elkészült a teljes Bibliával.

Te szereted Isten Szavát?

Ezek a fordítók nagyon szerették Isten Szavát. Ám ezzel nem voltak egyedül. Az ókori Izraelben a zsoltáríró így énekelt Jehova Istenhez: „Ó, mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azzal foglalkozom” (Zsoltárok 119:97). A Biblia nem csupán irodalmi remekmű. Fontos üzenetet tartalmaz. Te kimutatod az Isten Szava iránti szeretetedet azzal, hogy rendszeresen olvasod? Biztos lehetsz benne, hogy ha ezt teszed, és alkalmazod, amit tanulsz, ’boldog leszel annak cselekvésében’ (Jakab 1:25).

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 8. oldalon]

„Az angolok angolul értik meg legjobban Krisztus törvényét” (JOHN WYCLIFFE)

[Képek a 9. oldalon]

William Tyndale és egy oldal az általa fordított Bibliából

[Forrásjelzés]

Tyndale: From the book The Evolution of the English Bible

[Képek a 10. oldalon]

Robert Morrison és a kínai nyelvű bibliafordítása

[Forrásjelzések]

In the custody of the Asian Division of the Library of Congress

Robert Morrison, engraved by W. Holl, from The National Portrait Gallery Volume IV, published c.1820 (litho), Chinnery, George (1774-1852) (after)/​Private Collection/​Ken Welsh/​The Bridgeman Art Library International

[Képek a 11. oldalon]

Adoniram Judson és a burmai nyelvű bibliafordítása

[Forrásjelzés]

Judson: Engraving by John C. Buttre/​Dictionary of American Portraits/​Dover

[Képek forrásának jelzése a 8. oldalon]

Wycliffe: From the book The History of Protestantism (Vol. I); Biblia: Courtesy of the American Bible Society Library, New York