Szükséged van héber és görög nyelvtudásra?

A BIBLIÁT szinte teljes egészében két nyelven írták: héberül és görögül. * Az írókat, akik ezeken a nyelveken beszéltek, Isten szent szelleme vezette (2Sámuel 23:2). Következésképpen elmondhatjuk, hogy a Bibliában található üzenet „Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16, 17).

Ám ma a legtöbb bibliaolvasó nem ismeri sem a héber, sem a görög nyelvet. Ezért nekik egy olyan Bibliát kell olvasniuk, amely le lett fordítva a nyelvükre. Biztosan te is egy fordítást használsz. Mivel a fordítások nem ihletés alatt születnek, felmerülhet benned, hogy így is megértheted-e teljesen a Biblia üzenetét, vagy jobb lenne, ha megtanulnál héberül és görögül.

Szempontok, melyeket jó figyelembe venni

Mielőtt döntenél, néhány szempontot jó figyelembe venned. Először is csak azért, mert valaki ismeri az ősi héber vagy görög nyelvet, még nem fog hirtelen fogékonyabbá válni arra, hogy megértse a Biblia üzenetét. Jézus ezt mondta a napjaiban élő zsidó embereknek: „Az Írásokat kutatjátok, mert azt gondoljátok, hogy általuk örök életetek lesz, és éppen azok tanúskodnak rólam. És mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen” (János 5:39, 40). Mi volt a probléma? Az, hogy nem értették a héber nyelvet? Nem. A nyelvet nagyon is értették. Ám Jézus ezt mondta nekik: „jól tudom, hogy az Isten szeretete nincs meg bennetek” (János 5:42).

Pál apostol pedig ezt mondta az ókori Korintuszban élt, görögül beszélő keresztényeknek: „ahogy a zsidók jeleket kérnek, úgy a görögök is bölcsességet keresnek, de mi az oszlopra feszített Krisztust prédikáljuk, aki a zsidóknak ok a botránkozásra, a nemzeteknek pedig bolondság” (1Korintusz 1:22, 23). Nyilvánvaló hát, hogy nem a héber vagy a görög nyelv ismerete volt a kulcsa annak, hogy valaki elfogadja-e Isten Szavának az üzenetét, vagy sem.

A második szempont az, hogy bár a hébert és a görögöt ma is beszélik, ezek a modern nyelvek nagyon eltérnek a bibliai hébertől és görögtől. A legtöbb görögül beszélő embernek feladja  a leckét a Bibliában használt görög nyelv. Nehéz pontosan értelmezniük, többek között azért, mert a nyelvbe új szavak kerültek, melyek felváltották a régieket, illetve sok ősi szónak megváltozott a jelentése. Például a Cselekedetek 7:20-ban és a Héberek 11:23-ban „szép”-nek fordított szó a modern görögben azt jelenti, hogy ’vicces’. A nyelvtan és a mondatszerkesztés is jelentős változáson ment át.

Hiába tanulnád meg a modern héber vagy görög nyelvet, attól még nem biztos, hogy jobban megértenéd a Bibliát az eredeti nyelveken. Ugyanúgy szótárakhoz és nyelvtankönyvekhez kellene fordulnod, mert tudnod kellene, hogy hogyan használták ezeket a nyelveket akkoriban.

A harmadik szempont az, hogy ha valaki meg akar tanulni egy új nyelvet, az nagy fába vágja a fejszéjét. Lehet, hogy az elején viszonylag könnyű megtanulni néhány kifejezést, de évek telhetnek el, mire valaki kemény munkával eljut odáig, hogy az apró jelentésárnyalatokat is megérti. Addig is vigyáznia kell, mert egy régi szólás szerint a kevés tudás veszélyes dolog. Miért?

Mi a szó jelentése?

Ment már oda hozzád valaki, aki a nyelvedet tanulta, hogy megkérdezze, mit jelent egy szó? Ha igen, akkor te is tudod, hogy erre a kérdésre nem mindig egyszerű válaszolni. Miért nem? Azért, mert vannak szavak, amelyeknek sok jelentésük van. Talán visszakérdeztél, hogy mire gondol az illető, és megkérted, hogy mondja el az egész mondatot, mert enélkül nehéz megmondani a szó pontos jelentését. Tegyük fel, hogy valaki megkérdezi tőled, hogy mit jelent az a magyar szó, hogy „fog”. Hogy ez a szó mit jelent, az attól függ, hogy éppen miről beszélünk. Ha például főnévként használjuk, akkor a fog az, amivel rágunk. Igeként azt jelenti, hogy valaki tart valamit a kezében. De ha azt mondjuk, hogy a szaván fognak valakit, akkor betartatják vele az ígéretét. Ha valaki taxit fog, akkor leint egy taxit. Ha fogja magát, akkor hirtelen elhatározásból belekezd valamibe. Akin nem fog a szó, annál semmiféle nevelési módszer nem jár eredménnyel. És akkor is a fog szót használjuk, ha jövő időt akarunk kifejezni. Nos, akkor melyik jelentést add meg?

Egyes szótárak a szavak összes lehetséges jelentését feltüntetik. Néhány szótár összeállításánál még arra is odafigyeltek, hogy a szavak legáltalánosabb jelentéseit adják meg először. De a szövegösszefüggés fogja meghatározni, hogy a szónak melyik jelentésére van szükséged. Tegyük fel például, hogy betegség tüneteit veszed észre magadon. Értesz valamennyire az orvosi dolgokhoz, és ki akarod deríteni, hogy mi a bajod. Előveszel egy orvosi lexikont. A lexikon azt írja, hogy ezek a tünetek az esetek 90 százalékában egy bizonyos betegségre utalnak, de az esetek 10 százalékában egy egészen más betegséget jelezhetnek. Ebből kifolyólag a pontos diagnózis felállításához sokkal több ismeretre van szükséged. Ehhez hasonlóan, amikor egy fontos művet olvasol, az, hogy egy szónak az esetek 90 százalékában ugyanaz a jelentése, nem lesz a segítségedre, ha a műben a szó egyik másodlagos jelentésére kell gondolni. Jobban meg kell ismerkedned a szövegkörnyezettel ahhoz, hogy pontosan megértsd a szót.

Akkor is tudnod kell, hogy milyen szövegösszefüggésben található egy szó, amikor a Biblia szóhasználatát tanulmányozod. Például a rúʹach és a pneuʹma szavaknak, amelyeket általában úgy fordítanak, hogy „szellem”, az eredeti nyelveken számos jelentésük van. Bizonyos esetekben az a pontos fordításuk, hogy „szél” (2Mózes 10:13; János 3:8). Máskor az élő teremtményeknek – az embereknek és az állatoknak – az életerejére utalnak (1Mózes 7:22; Zsoltárok 104:29; Jakab 2:26). A láthatatlan égi teremtményeket  is szellemeknek nevezi a Biblia (1Királyok 22:21, 22; Máté 8:16). Isten tevékeny erejére úgy utal, hogy a szent szellem (1Mózes 1:2; Máté 12:28). Ugyanezekkel a szavakkal van kifejezve az a belső befolyásoló erő is, amely meghatározza egy ember beállítottságát, és bizonyos magatartásformák vagy érzések kinyilvánítására készteti, illetve az az uralkodó gondolkodásmód, amely jellemző egy közösségre (Józsué 2:11; Galácia 6:18).

Bár egy héber vagy görög szótár felsorolhatja az összes fenti jelentést, a szöveg alapján lehet csak eldönteni, hogy melyik jelentésre kell gondolni. * Ez így van akkor is, ha az eredeti nyelveken olvasod a Bibliát, és akkor is, ha egy fordítást használsz.

Baj, ha egy fordítást olvasunk?

Néhányan nem sajnálják az időt és az energiát arra, hogy megtanulják a bibliai hébert vagy görögöt, vagy mind a kettőt. Tudják, hogy a nyelvismeretük nem teljes, és vannak korlátaik, de élvezik, hogy az eredeti nyelveken olvashatják a Bibliát, és úgy érzik, ez minden erőfeszítést megér. De mi van akkor, ha valaki ezt nem tudja megtenni? Csüggedjen el és adja fel, mert így úgysem fogja megismerni a Bibliában található igazságot? Semmiképpen! Méghozzá több okból sem.

Először is nem baj, ha valaki egy bibliafordítást olvas. Még a Keresztény Görög Iratoknak, az úgynevezett Újszövetségnek az írói is gyakran egy görög fordítást használtak, amikor a Héber Iratokból idéztek (Zsoltárok 40:6; Héberek 10:5, 6). * Bár héberül is beszéltek, és az eredeti nyelven készült Héber Iratokból is idézhettek volna, úgy látszik, nem érezték magukat feszélyezve attól, hogy egy fordításból idéznek. Egy olyan fordítást használtak,  mely szélesebb körben elterjedt volt azok közt, akiknek írtak, mint a héber változat (1Mózes 12:3; Galácia 3:8).

Másodszor, még ha valaki ismeri és érti is a bibliai nyelveket, Jézus szavait csak fordításban olvashatja! Hogyhogy? Nos, amit Jézus eredetileg a héber nyelv egyik változatát használva mondott, azt az evangéliumok írói görögül jegyezték le. * Ha tehát valaki úgy érezné, hogy valamiféle különleges bölcsesség birtokába jut, ha az eredeti nyelveken olvassa Jehova hűséges ókori szolgáinak a szavait, az gondolkodjon el azon, hogy mire lehet következtetni az imént mondottakból. Az a tény, hogy Jehova arra ihlette a Biblia íróit, hogy a legkiemelkedőbb Szolgájának a szavait csak fordításban örökítsék meg – egy olyan nyelven, melyet abban az időben sokan beszéltek –, azt mutatja, hogy nem az a fontos, hogy milyen nyelven olvassuk a Bibliát. Az a fontos, hogy a benne található ihletett üzenetet olyan nyelven olvassuk, amelyet megértünk, és amely eléri a szívünket.

Harmadszor, a Bibliában található „jó hír” ’minden nemzet, törzs, nyelv és nép’ alázatos embereihez el kell hogy jusson (Jelenések 14:6; Lukács 10:21; 1Korintusz 1:27–29). Ezért várható is, hogy az emberek túlnyomó többségének nem kell megtanulnia egy másik nyelvet, hanem egy olyan Bibliából is megismerhetik Isten szándékát, amelyet a saját nyelvükön tudnak olvasni. Sok nyelven több bibliafordítás is létezik, így mindenki kiválaszthatja, hogy melyiket szeretné olvasni. *

Mit tehetsz hát azért, hogy megértsd a Biblia igazságát? Jehova Tanúi azt tapasztalták, hogy ha témakörökre lebontva, az összefüggéseket figyelembe véve tanulmányozzák a Bibliát, az segít megérteniük Isten Szavának az üzenetét. Vesznek egy témát, például a „házasságot”, és elolvassák azokat a bibliaverseket, amelyek a házasságról beszélnek. Ezzel a módszerrel a Biblia egyik része segít megérteni egy másik rész jelentését. Te is kipróbálhatnád, milyen az ingyenes házi bibliatanulmányozási program, melyet Jehova Tanúi mindenkinek felajánlanak. Nem számít, milyen nyelven beszélsz, mert Isten azt szeretné, ha ’mindenfajta ember megmentésben részesülne, és az igazság pontos ismeretére jutna’ (1Timóteusz 2:4; Jelenések 7:9).

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 22. oldalon]

A Septuaginta

A Jézus és apostolai idejében élt, görögül beszélő zsidók nagyon sokat használták a görög Septuagintát, mely a Héber Iratok görög nyelvű fordítása. A Septuaginta több okból is megérdemli a figyelmünket. Egyrészt ismereteink szerint ez volt az első, hogy lefordították a Szentírást egy másik nyelvre. Másrészt a fordítás rendkívül nagyszabású vállalkozás volt. A fordítók az i. e. III. században kezdtek hozzá a fordításhoz, de csak több mint száz évvel később készült el a mű, melyet mások fejeztek be.

Az első századi keresztények egy pillanatig sem vonakodtak a Septuagintából érvelni, hogy meggyőző bizonyítékokkal alátámasszák, hogy Jézus volt a Krisztus, a megígért Messiás. Annyira hatékonyak voltak, hogy néhányan azt mondták, hogy a Septuaginta egy „keresztény” fordítás. Emiatt elvesztette a népszerűségét a zsidók körében, és számos további görög fordítás született. Az egyiket egy Aquila nevű prozelita készítette az i. sz. II. században. Egy bibliatudós azt mondja Aquila görög nyelvű fordításáról, hogy egy „igencsak meglepő jellegzetességre” lehet felfigyelni az olvasásakor. Az elejétől a végéig megtalálható benne Isten neve, a Jehova név, ősi héber betűkkel.

[Forrásjelzés]

Israel Antiquities Authority

[Képek a 23. oldalon]

Fontos, hogy a Bibliában található ihletett üzenetet olyan nyelven olvassuk, amelyet megértünk, és amely eléri a szívünket