Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Valóban meglátogatta három bölcs az újszülött Jézust?

Valóban meglátogatta három bölcs az újszülött Jézust?

Olvasóink kérdezik

Valóban meglátogatta három bölcs az újszülött Jézust?

Dél-Amerikától Kelet-Európán át Ázsiáig a karácsonyi történetek mindegyikében szerepel egy betlehemes jelenet három királlyal vagy bölccsel, akik értékes ajándékokat hoznak az újszülött Jézusnak. Igaz ez a történet? Összhangban van a tényekkel? Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket.

Máté és Lukács evangéliuma beszámol Jézus születéséről. Ezek a beszámolók rámutatnak, hogy csak a közeli földekről érkező egyszerű pásztorok látogatták meg Jézust közvetlenül a születése után. Az úgynevezett királyok vagy bölcsek valójában asztrológusok voltak, és a Bibliában nincs megemlítve a számuk. Az asztrológusok nem akkor látogatták meg Jézust, amikor még újszülöttként jászolban feküdt. Csak akkor érkeztek meg, amikor Jézus már nagyobb volt, és egy házban lakott. A látogatásuk pedig még veszélybe is sodorta Jézus életét!

Közelebbről megvizsgálva a Lukács evangéliumában található beszámolót Jézus születéséről, ezt találjuk: „pásztorok is voltak, akik a szabad ég alatt tartózkodtak, és felváltva őrködtek éjjel a nyájaik mellett. Hirtelen ott állt mellettük Jehova angyala, és . . . így szólt hozzájuk: » . . . találtok egy bepólyált csecsemőt, aki egy jászolban fekszik.« . . . Mentek is sietve, és megtalálták Máriát, és Józsefet is, meg a jászolban fekvő csecsemőt” (Lukács 2:8–16).

Csak József, Mária és a pásztorok voltak ott az újszülött Jézussal. Lukács senki másról nem beszél.

Most vizsgáljuk meg a Máté 2:1–11-et Károli-fordítás szerint: „A mikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe . . . És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával”.

Figyeld meg, hogy a beszámoló csak azt írja, hogy „bölcsek” jöttek napkeletről, és nem azt, hogy „három bölcs” jött. Továbbá először Jeruzsálembe mentek, nem pedig Betlehembe, ahol Jézus született. Mire Betlehembe értek, Jézus már ’gyermek’ volt, nem pedig újszülött, és nem egy istállóban volt, hanem egy házban.

Ezenkívül míg a Károli-fordítás a „bölcsek” kifejezést használja a látogatókra, addig az eredeti görög szövegben a „mágus” szó szerepel. Egy Máté evangéliumával foglalkozó könyv szerint a „bölcseknek” fordított szó egy olyan „görög főnév, amely eredetileg perzsa papokra utal, akik járatosak voltak az asztrológiában” (A Handbook on the Gospel of Matthew). Egy szótár pedig így határozza meg ezt a szót: „varázsló, mágus, aki úgy tesz, mintha mágikus hatalom birtokában volna, a boszorkányság művészetében járatos” (The Expanded Vine’s Expository Dictionary of New Testament Words).

Bár az asztrológia és a boszorkányság még ma is népszerű, a Biblia arra figyelmeztet, hogy tartsuk távol magunkat az ilyesmiktől (Ézsaiás 47:13–15). Mivel ezek a spiritizmus formái, Jehova Isten gyűlöli őket (5Mózes 18:10–12). Ezért nem jelentette be Isten angyalai közül egy sem az asztrológusoknak Jézus születését. Ám álomban figyelmeztetést kaptak Istentől, hogy ne térjenek vissza a gonosz Heródes királyhoz, aki meg akarta ölni Jézust. Így hát „más úton mentek vissza földjükre” (Máté 2:11–16).

Vajon az igaz keresztények életben akarnak tartani egy olyan legendát, amely elferdíti a tényeket Jézus születésének körülményeivel kapcsolatban? A válasz minden bizonnyal nem.