Mit tudunk az égről?

NÉHÁNY ember úgy gondolja, hogy semmit sem tudhatunk az égről, mivel senki nem jött még le onnan, hogy meséljen róla. Az ilyen személyek talán elfelejtkeznek Jézus szavairól: ’én az égből szálltam alá’ (János 6:38). Néhány vallási vezetőnek pedig ezt mondta: „Ti alulról vagytok, én felülről vagyok” (János 8:23). Mit mondott még Jézus az égről?

Kijelentette, hogy Jehova az égben lakik. Úgy utalt Istenre, mint ’égi Atyjára’ (Máté 12:50). De Jézus többféle értelemben is használta az „ég” kifejezést. Például égnek nevezte a föld légkörét, amikor ezt mondta: „Figyeljétek meg gondosan az ég madarait” (Máté 6:26). Jehova azonban nem a föld légkörében lakik, hanem azon túl. A Biblia ezt mondja: „Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik” (Ézsaiás 40:22).

Akkor hát az ’égi Atya’ a csillagok között lakik? A Szentírás a világegyetemet is égnek nevezi. Például az egyik zsoltáríró ezt írta: „Amikor látom egeidet, ujjaidnak műveit, a holdat és a csillagokat, melyeket készítettél: micsoda a halandó, hogy gondolsz rá . . . ?” (Zsoltárok 8:3, 4).

Nem, Jehova Istennek nem kell az általa teremtett világegyetemben laknia, csakúgy, ahogy egy asztalosnak sem kell az általa készített szekrényben laknia. Ezért mondta Salamon király a következőket a jeruzsálemi templom felavatásakor: „vajon csakugyan a földön lakozik Isten? Íme, az egek, igen, az egeknek egei sem tudnak befogadni téged; hát mennyivel kevésbé ez a ház, amelyet én építettem!” (1Királyok 8:27). De ha Jehova nem a fizikai egekben lakik, akkor hol?

Bár az emberek fejlett teleszkópokkal tanulmányozzák az eget, és néhányan még a világűrbe is eljutottak, továbbra is igaz az, amit a Biblia ír: „Istent egy ember sem látta soha” (János 1:18). Jézus így magyarázta ennek okát: „Az Isten Szellem” (János 4:24).

A szellemteremtmények az emberinél magasabb létformában élnek. Nincs fizikai testük, azaz nem hús-vér élőlények, így az emberek számára nem láthatók és nem is érzékelhetők. Tehát amikor Jézus azt mondta, hogy az Atyja mellett volt az égben, arra gondolt, hogy olyan létformában élt, amely sokkal dicsőségesebb, mint bármely fizikai létforma (János 17:5; Filippi 3:20, 21). A Biblia égnek nevezi a szellembirodalmat, ahol Jézus az Atyjával együtt lakott. Milyen hely az ég? Mi zajlik ott?

Boldog tevékenység helyszíne

A Biblia szerint az égben mozgalmas az élet. Több százmillió hűséges szellemteremtményről tesz említést, akik mind az égben laknak (Dániel 7:9, 10). Mindegyik szellemteremtménynek  saját személyisége van. Honnan tudjuk ezt? A fizikai teremtmények közt nincs két teljesen egyforma élőlény, ezért biztosak lehetünk abban, hogy az égi teremtmények is különböznek egymástól. Figyelemre méltó, hogy ezek az égi teremtmények egységben végzik a munkájukat, éles ellentétben az emberekkel, akik ritkán tudnak jól együttműködni.

Figyeld meg, milyen tevékenység folyik az égben a Biblia szerint: „Áldjátok Jehovát, ó, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát, figyelve szavának hangjára. Áldjátok Jehovát mind, ti seregei, ti szolgái, akik akaratát cselekszitek” (Zsoltárok 103:20, 21). Ez azt mutatja, hogy sok tennivaló van az égben, és biztosak lehetünk abban, hogy a szellemteremtmények megelégedettséget találnak a feladatukban.

Az angyalok már hosszú idővel a föld megteremtése előtt is boldogan szolgáltak. Arról olvashatunk a Szentírásban, hogy amikor Jehova alapot vetett a földnek, Isten fiai „együtt ujjongtak”, és mindegyikük „lelkendezve kiáltott” (Jób 38:4, 7). Isten egyik égi fia még annak a kiváltságnak is örvendett, hogy részt vehetett minden más megteremtésében (Kolosszé 1:15–17). Ez a vonzó leírás arról, hogy milyen boldog tevékenység folyik az égben, talán felveti benned azt a kérdést, hogy juthatnak-e emberek az égbe.

Az volt Isten szándéka, hogy az égbe jussunk?

Mivel már a föld megalapítása előtt is szolgáltak angyalok az égben, Isten nyilvánvalóan nem azért teremtette meg az első emberpárt, hogy az eget népesítsék be. Ehelyett ezt mondta Ádámnak és Évának: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet” (1Mózes 1:28; Cselekedetek 17:26). Ádám volt az első olyan földi teremtmény, aki képes volt arra, hogy megismerje Istent, és hűségesen szolgálja őt. Isten azt akarta, hogy Ádám legyen az emberi faj ősatyja, és hogy az emberek otthona a föld legyen. „Az egek Jehova egei, de a földet az emberek fiainak adta” (Zsoltárok 115:16).

Az emberek általában nem szeretnének meghalni, a halál nem természetes számukra. Isten úgy beszélt Ádámnak a halálról, mint büntetésről, melyet csak akkor kap, ha nem engedelmeskedik neki. Ha Ádám engedelmeskedett volna, soha nem hal meg (1Mózes 2:17; Róma 5:12).

Nem meglepő hát, hogy Isten egy szóval sem említette Ádámnak, hogy az égbe megy. Tehát a földi élet nem csak egy próba, hogy kiderüljön, méltó-e valaki az égi életre. Az emberek azért lettek megalkotva, hogy örökké éljenek a földön, és Isten meg is fogja valósítani ezt a szándékát. A Biblia azt ígéri, hogy „az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29). Nyilvánvaló, hogy Istennek nem az volt a célja, hogy az emberek az égbe menjenek. Akkor miért ígért Jézus égi életet az apostolainak? Vajon arra gondolt, hogy minden jó ember az égbe megy?