Isten neve, a Jehova név, egy egyiptomi templomban
Isten neve, a Jehova név, egy egyiptomi templomban
MELYIK századból származnak azok a Biblián kívüli, legrégebbi források, amelyek megemlítik Isten nevét, a Jehova, vagyis a Jahve nevet? Egyes tudósok határozottan azt állítják, hogy az i. e. XIV. századból. Miért mondják ezt?
Körülbelül i. e. 1370-re az egyiptomiak már sok területet meghódítottak. Ebben az időben III. Amenhotep (Amenóphisz) egyiptomi fáraó építtetett egy pompás templomot Szoleb városában (Núbia), mely a mai Szudán területén feküdt. A templom feltárásakor a régészek rátaláltak egy egyiptomi hieroglifára, mely úgy tűnik, a héber JHVH tetragramot, azaz a Jehova nevet ábrázolja. A véset 500 évvel a híres Moábi kő előtt készült. Ez a kő volt korábban a legrégebbi ismert lelet, melyen szerepel Isten neve. Miért vésték a Biblia Istenének a nevét egy egyiptomi templom oszlopára?
„A saszu föld, mely Jahué”
III. Amenhotep fáraó Amon-Ré istennek szentelte ezt a templomot. Az épület hozzávetőleg 120 méter hosszú volt, és a Nílus nyugati partján állt. Az egyik terem oszlopainak alsó részét díszítő hieroglif írások felsorolják azokat a területeket, melyeket Amenhotep állítólag leigázott. Az egyes területeket egy-egy rab jelképezi, akinek a keze hátra van kötve, és egy pajzs van nála. Ezen fel van tüntetve, hogy melyik néphez tartozik, vagy melyik területről származik. A hieroglif írások számos, úgynevezett saszu rabnak a földjét megemlítik. Kik voltak a saszuk?
Az egyiptomiak általában a saszu nevet adták a beduinoknak, azoknak a megvetett törzseknek, melyek Egyiptom keleti határán túl éltek. A saszuk földje Palesztina és Transzjordánia déli részén, valamint a Sínai-félszigeten terült el. Néhány kutató úgy véli, hogy a saszuk földje északi irányban egészen Libanonig és Szíriáig terjedt. A leigázott területekről készült szolebi felsorolásban szerepel egy olyan is, melyet különféleképpen lehet olvasni: „Jahve a saszu földön”, „A saszu föld, mely Jahué” vagy „A saszu-jhv földje”. Jean Leclant egyiptológus azt mondja, hogy a Szolebben talált pajzsra vésett név „megfelel a JHVH »tetragramnak«, mely a Biblia Istenét jelöli”.
A legtöbb tudós úgy gondolja, hogy a Jahu vagy Jahve név ebben és más hasonló szövegkörnyezetben bizonyára egy helységre vagy valamilyen más területre utal. Shmuel Ahituv tudós azt mondja, hogy a felirat azt a területet azonosítja, „ahol Izrael Istenének, Jahunak az imádóiból álló csoport vándorolt”. * Ha a következtetése helyes, akkor ez csak egy a számos, ókori, sémi nyelvű név közül, mely egyszerre jelöli egy helységnek, és az azon a területen imádott Istennek is a nevét. Egy másik ilyen példa az Assur név, mely Asszíria földjét, és annak legfőbb istenségét is azonosítja.
A núbiai templom feliratával kapcsolatban Roland de Vaux bibliatudós és régész ezt mondja: „Egy olyan vidéken, mellyel Izrael ősatyái oly szoros kapcsolatban álltak, már az i. e. II. évezred közepén is volt egy olyan földrajzi vagy személynév, mely nagyon hasonló Izrael Istenének a nevéhez, sőt talán azonos is vele.”
Egy név, melyet még mindig tisztelnek
Szoleb nem az egyedüli helység Núbiában, ahol Jahve neve megjelenik az egyiptomi hieroglif írásokban. Valószínűleg a szolebi lista másolatai láthatók még II. Ramszesz templomaiban is, melyek Amara nyugati részén és Aksában találhatók. Úgy tűnik, hogy az amarai felsorolásban a „Jahve a saszu földön” kifejezést jelölő hieroglifa olyan hieroglifákhoz hasonlít, melyek más saszu területekre utalnak, feltételezhetően Szeirre és Lábánra. A Biblia ezeket a területeket Dél-Palesztinával, Edommal és a Sínai-pusztával hozza összefüggésbe (1Mózes 36:8; 5Mózes 1:1). Ezeken a területeken gyakran megfordultak olyan emberek, akik ismerték és imádták Jehovát azelőtt, és azután is, hogy az izraeliták Egyiptomban tartózkodtak (1Mózes 36:17, 18; 4Mózes 13:26).
Az ókori feliratokon megjelenő más istennevektől eltérően a Biblia Istenének a nevét, a Jehova nevet még mindig széles körben használják és tisztelik. Például több mint 230 országban és területen hétmilliónál is több Jehova Tanúja annak szenteli az életét, hogy segítsen másoknak megismerni ezt a nevet, sőt abban is, hogy közeledjenek ahhoz az Istenhez, aki az egyedülálló Jehova nevet viseli (Zsoltárok 83:18; Jakab 4:8).
[Lábjegyzet]
^ 7. bek. Némelyik tudós kétségbe vonja, hogy ez a hieroglif írás arra utal, hogy a saszuk „a Jahve nevű isten követői voltak”. Úgy gondolják, hogy ez az egyébként ismeretlen területnév csak véletlen, ám meglepő hasonlóságot mutat Izrael Istenének a nevével.
[Oldalidézet a 21. oldalon]
Miért vésték Jehovának, a Biblia Istenének a nevét egy pogány egyiptomi templom oszlopára?
[Térkép a 21. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
EGYIPTOM
A szolebi templom
SZUDÁN
Nílus
[Képek a 21. oldalon]
A templomoszlop mása
[Kép a 22. oldalon]
Amon-Ré templomának a romjai (Szoleb, Szudán)
[Forrásjelzés]
Ed Scott/Pixtal/age fotostock
[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]
Háttér: Asian and Middle Eastern Division/The New York Public Library/Astor, Lenox and Tilden Foundations