Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A jót keresi bennünk

A jót keresi bennünk

Közeledj Istenhez!

A jót keresi bennünk

1KIRÁLYOK 14:13

„JEHOVA minden szívet megvizsgál, és érti a gondolatok minden hajlamát” (1Krónikák 28:9). Ezeknek az ihletett szavaknak arra kellene indítania minket, hogy hálásak legyünk, amiért Jehova ilyen nagy figyelmet fordít ránk. Bár messze vagyunk a tökéletességtől, ő a jót keresi a szívünkben. Ez világosan kitűnik az 1Királyok 14:13-ban olvasható szavakból, melyeket Jehova Abijával kapcsolatban mondott.

Abija egy gonosz családhoz tartozott. Édesapja, Jeroboám egy hitehagyott dinasztia feje volt. * Jehova elhatározta, hogy teljesen elpusztítja Jeroboám háznépét, úgy, mint „ahogy a ganéjt szokták eltakarítani” (1Királyok 14:10). Azonban elrendelte, hogy a súlyos betegségben szenvedő Abiját tisztességesen temessék el * – egyedül csak őt Jeroboám családjából. Miért határozott így? Ezt mondta: „Jeroboám házában ugyanis őbenne volt valami jó Jehova, Izrael Istene iránt” (1Királyok 14:1, 12, 13). Mit árulnak el ezek a szavak Abijáról?

A Biblia nem mondja Abijáról, hogy Isten hűséges imádója volt. De valami jó mégis volt benne. És ezt ’Jehova iránt’ mutatta, talán az imádatával kapcsolatban. Zsidó vallási írók azt feltételezik, hogy Abija elzarándokolt a jeruzsálemi templomba. Vagy szerintük az is elképzelhető, hogy eltávolította azokat a férfiakat, akiket az apja azzal bízott meg, hogy őrködjenek, hogy így megakadályozza az izraelitákat abban, hogy felmenjenek Jeruzsálembe.

Bár nem tudjuk pontosan, hogy mi volt az a jó, amit Abija tett, az biztos, hogy figyelemre méltó volt. Először is a tette őszinte volt, mert ez a jó „őbenne”, vagyis a szívében rejlett. Másodszor, a tette kivételesnek számított, mert annak ellenére nyilvánította ki ezt a jót, hogy ’Jeroboám házának’ tagja volt. Egy hittudós megjegyzi: „Dicséretére válik az embernek, ha még akkor is ragaszkodik a jóhoz, ha a környezete és a családja rossz úton jár.” Egy másik hittudós azt mondja, hogy az Abijában lévő jóság olyan feltűnő volt a környezetében, „mint a csillagok, melyek akkor a legfényesebbek, ha sötét az ég, vagy mint a cédrusok, melyek akkor a leggyönyörűbbek, ha a körülöttük levő fák kopaszak”.

De ami a legfontosabb, hogy az 1Királyok 14:13-ból egy szívmelengető igazságot tanulhatunk meg Jehováról, és arról, hogy mi után kutat bennünk. Emlékezz rá, hogy Jehova szerint volt valami jó Abijában. Nyilvánvalóan alaposan megvizsgálta a szívét, míg végül felfedezett benne némi jót. Ahogy egy író megfogalmazta, Abija olyan volt a családjában, mint egy gyöngyszem „a sok kavics között”. Jehova nagyra értékelte ezt a jóságot, és meg is jutalmazta, azáltal hogy bizonyos mértékű irgalmat tanúsított Jeroboám gonosz családjának ezen tagja iránt.

Milyen megnyugtató tudni, hogy Jehova a jót keresi bennünk, és értékeli is azt a hibáink ellenére! (Zsoltárok 130:3). Ez kétségkívül arra ösztönöz minket, hogy közeledjünk Jehova Istenhez, aki mélyrehatóan megvizsgálja a szívünket, és még a legkisebb jót is észreveszi benne.

[Lábjegyzetek]

^ 2. bek. Jeroboám vezette be Izrael északi tíztörzs-királyságában a borjúimádatot – a bálványimádat egyik formáját –, hogy visszatartsa az embereket attól, hogy felmenjenek Jeruzsálembe, és imádatot mutassanak be Jehovának a templomban.

^ 2. bek. A bibliai időkben Isten nemtetszésének a jele volt, ha valakitől megtagadták a tisztességes temetést (Jeremiás 25:32, 33).