Miért van annyi gonosztett?

A LEGTÖBBEN egyetértenek azzal, hogy nem vagyunk tökéletesek, ezért követünk el hibákat, és időnként teszünk olyasmit, amit később megbánunk. De vajon ez a magyarázat arra a sok rossz tettre – legyen az akár súlyos, akár kevésbé súlyos –, melyet szinte mindennap látunk magunk körül, hallunk másoktól, vagy melyekről a médiából értesülünk?

Bár az emberek nem tökéletesek, többnyire elismerik, hogy bizonyos erkölcsi normákhoz mindig ragaszkodni kell, és hogy az emberek tudnak jók lenni, ha akarnak. A legtöbben nem vitatják, hogy különbség van a között, hogy valaki meggondolatlanul olyasmit mond, ami nem igaz, és a között, hogy rosszindulatúan megrágalmaz valakit, vagy hogy különbség van a véletlen baleset és a kitervelt gyilkosság között. Ám gyakran olyanok követnek el megdöbbentő tetteket, akik látszólag rendes emberek, és a szomszédságunkban élnek. De vajon miért tesznek rosszat az emberek?

 A Biblia segít tisztán látni ebben a témában. Rávilágít, mik a főbb okai annak, hogy az emberek olyasmit tesznek, amiről tudják, hogy helytelen. Vizsgáljuk meg, mit is mond a Szentírás ezzel kapcsolatban.

▪ „Az elnyomás bolond cselekvésre készteti a bölcset” (PRÉDIKÁTOR 7:7).

A Biblia elismeri, hogy az emberek a körülmények nyomása alatt időnként késztetést érezhetnek arra, hogy olyat tegyenek, amit máskülönben nem tennének. Némelyek talán még bűncselekményeket is elkövetnek, abban bízva, hogy ez kiutat jelent majd a kilátástalan helyzetükből, vagy hogy így elégtételt vehetnek az őket ért igazságtalanságokért. Egy könyv ezt írja: „Sok esetben . . . leginkább a látszólag megváltoztathatatlan politikai, társadalmi és gazdasági erőkkel szemben érzett őszinte elégedetlenség tüzeli a terroristákat” (Urban Terrorism).

▪ „A gonosz dolgok gyökere a pénz kedvelése” (1TIMÓTEUSZ 6:10, CSIA-FORDÍTÁS).

Mindenkinek megvan az ára – szokták mondani. Ezzel arra utalnak, hogy még jó emberek is hajlandók félretenni minden tisztességet, ha elég pénzt kínálnak nekik. Vannak, akik rendes körülmények között barátságosnak és kedvesnek látszanak, de ha pénz forog kockán, teljesen kivetkőznek magukból, ellenségessé és rosszindulatúvá válnak. Gondolj csak bele, milyen sok bűntettet követnek el a kapzsiság miatt, például zsarolást, csalást, emberrablást, sőt még gyilkosságot is.

▪ „Mivel nem hajtják végre hamar az ítéletet a gonosz tettért, azért merül bele az emberek fiainak szíve a gonoszság cselekvésébe” (PRÉDIKÁTOR 8:11).

Ez az írásszöveg rámutat, hogy az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ha nem figyelik őket a hatalommal bíró személyek, akkor büntetlenül megúszhatnak bármit. Így vélekednek például azok, akik túllépik a megengedett sebességet, csalnak a vizsgákon, közpénzeket sikkasztanak el, vagy még súlyosabb dolgokat tesznek. Ha a törvények betartatását nem veszik komolyan, vagy ha az emberek nem félnek attól, hogy rajtakapják őket, még az amúgy törvénytisztelő személyek is felbátorodhatnak, hogy olyasmit tegyenek, ami egyébként távol áll tőlük. Egy folyóirat kijelenti: „Mivel a bűnözők könnyen elkerülik a büntetést, úgy tűnik, az átlagpolgárok sem riadnak vissza még a legdurvább bűncselekmények elkövetésétől sem” (Arguments and Facts).

▪ „Mindenki úgy van próbára téve, hogy a saját kívánsága vonzza és csábítja. Mikor aztán a kívánság megfogant, bűnt szül” (JAKAB 1:14, 15).

Mindenkivel megesik, hogy helytelen gondolatok fordulnak meg a fejében. Nap mint nap számtalan olyan helyzetbe kerülünk, amikor valami rosszra akarnak rávenni minket, vagy amikor mi magunk érzünk kísértést, hogy rosszat tegyünk. A bibliai időkben a következőkre hívták fel a keresztények figyelmét: „Nem ért benneteket más kísértés, csak ami általános az embereknél” (1Korintusz 10:13). Hogy a gondolataink végül is rossz tettekhez vezetnek-e, az rajtunk múlik, azon, hogy rögtön elhessegetjük-e őket, vagy inkább elidőzünk rajtuk, és hagyjuk, hogy befészkeljék magukat az elménkbe. A fenti bibliavers Jakab ihletett leveléből arra  figyelmeztet, hogy ha engedjük, hogy egy helytelen kívánság ’megfoganjon’ bennünk, az biztosan rossz tettekhez fog vezetni.

▪ „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákhoz társul, az rosszul jár” (PÉLDABESZÉDEK 13:20).

Nem szabad lebecsülnünk, milyen nagy hatással lehetnek ránk mások, jó és rossz irányba egyaránt befolyásolhatnak minket. Az emberek sokszor a másoktól jövő nyomás vagy a rossz társaság miatt tesznek olyasmit, aminek katasztrofális következményei lesznek. A Bibliában az „ostoba” szó nem azokra utal, akiknek az értelmi képességével van valami baj, hanem azokra, akik figyelmen kívül hagyják Isten Szavának bölcs tanácsait. Függetlenül attól, hogy fiatalok vagy idősek vagyunk-e, ha a barátainkat és a társaságunkat nem jól választjuk meg, azaz nem a Biblia kiváló irányadó mértékei szerint, akkor számítanunk kell rá, hogy ’rosszul fogunk járni’.

Ezek a bibliaversek, és még sok más írásszöveg is tömören és világosan fogalmazza meg, hogy miért tesznek rossz, sőt megdöbbentő dolgokat az emberek, talán még olyanok is, akik egyébként rendesnek látszanak. Bár jó tudni, hogy mi viszi rá az embereket ezekre a szörnyűségekre, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy van-e remény arra, hogy valamikor jobbra fordul a helyzet. Igen, van, mert a Biblia, amellett hogy feltárja, miért van annyi gonosztett, azt is megígéri, hogy mindezeknek egyszer vége szakad. De mit is ígér pontosan a Szentírás? Csakugyan vége lesz minden rossznak, ami most a világban történik? A következő cikk választ ad ezekre a kérdésekre.