Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tudtad?

Tudtad?

Tudtad?

Mivel Izraelben hosszú a száraz évszak, mit tettek az ókorban az ott lakók, hogy mindig legyen elegendő vizük?

Izraelben az október és április közötti időszak csapadékos, és ilyenkor előfordul, hogy patakok keletkeznek. A nyári hónapokban viszont a legtöbb ilyen folyóvíz kiszárad, és akár több hónap is eltelhet úgy, hogy egyáltalán nem esik. Hogyan gondoskodtak az emberek a bibliai időkben arról, hogy mindig legyen elegendő vizük?

Egyebek közt úgy, hogy csatornákat vájtak a hegyoldalakon, és a téli esővizet föld alatti üregekbe, azaz víztárolókba vezették. A házak teteje enyhén lejtett, hogy az esővizet innen is össze lehessen gyűjteni, majd ezt a vizet a víztárolókba vezették. Sok családnak saját víztárolója volt, amelyből elegendő vizet meríthetett, hogy csillapítsa a szomját (2Királyok 18:31; Jeremiás 6:7).

Az izraeliták a természetes forrásokból is vízhez jutottak. A hegyvidékes területeken a téli esővíz beszivárog a talajba, eljut egy vízzáró kőzetrétegig, majd ennek a rétegnek a mentén továbbfolyik, míg elő nem tör forrás formájában. Úgy tűnik, hogy a falvakat gyakran források (héberül: en) közelében építették. Erre utalnak az olyan helységnevek, mint Én-Semes, Én-Rógel és Én-Gedi (Józsué 15:7, 62). Jeruzsálem városába egy sziklába vájt vízvezetéken jutott el a forrásvíz (2Királyok 20:20).

Ahol nem voltak természetes források, kutat (héberül: beʼerʹ) ástak, hogy hozzájussanak a talajvízhez. Erre egy példa a Beér-Sebánál található kút (1Mózes 26:32, 33). André Chouraqui író megjegyzi, hogy az izraeliták „technikai megoldásai még ma is elismerést érdemelnek”.

Milyen házban lakhatott Ábrám (Ábrahám)?

Ábrám és a felesége egy virágzó városban, a káldeai Urban élt. Ám Isten utasítására elhagyták ezt a várost, és sátorlakók lettek (1Mózes 11:31; 13:12). Figyeljük meg, milyen nagy lemondással járhatott ez számukra.

Ur városánál, mely a mai Irak területén feküdt, Leonard Woolley végzett ásatásokat 1922 és 1934 között. A feltárt épületek közt mintegy 73, téglából készült ház is volt. E házak többségében a szobák a kikövezett udvar körül helyezkedtek el. Az udvar enyhén lejtett a közepe felé, hogy innen egy csatornán keresztül elvezessék a szennyvizet. A nagyobb házakban a vendégszobákhoz illemhely is tartozott. A földszinten volt még a tűzhellyel ellátott konyha, és a szolgák hálószobái is. A család szobái az emeleten voltak, ahová lépcső vezetett fel. Az emeleten fából készült galéria futott körbe, ide nyíltak az emeleti szobák.

„Egy ilyen ház . . . , melynek kikövezett udvara, szép, fehérre meszelt falai, saját csatornarendszere . . . akár még tíznél is több helyisége volt, igen magas életszínvonalra utal – írta Woolley. – És ezek . . . középosztálybeli házak voltak, például boltosoké, egyszerűbb kereskedőké és írnokoké.”

[Kép a 19. oldalon]

Víztároló (Horvot-Mezada, Izrael)

[Forrásjelzés]

© Masada National Park, Israel Nature and Parks Authority

[Kép a 19. oldalon]

Egy Ábrahám korabeli ház rajza

[Forrásjelzés]

© Drawing: A. S. Whitburn