Valóban létezett az Éden-kert?

BIZTOS te is ismered Ádám, Éva és az Éden-kert történetét. A világon mindenütt hallottak róla az emberek. Buzdítunk, hogy olvasd el ezt a beszámolót, mely az 1Mózes 1:26–3:24-ben található. A történet röviden a következő:

Jehova * Isten megformálja az embert a föld porából, majd elnevezi Ádámnak, és elhelyezi egy kertben az Édennek nevezett területen. Ez a kert, melyet maga Isten hozott létre, vízben gazdag, és tele van gyönyörű gyümölcsfákkal. A kert közepén található ’a jó és rossz tudásának a fája’. Isten megtiltja, hogy az ember egyen erről a fáról, és elmondja, hogy ha nem engedelmeskedik, meg fog halni. Jehova idővel társat készít Ádámnak: az asszonyt, Évát. Ádám egyik oldalbordájából alkotja meg. Isten azt a feladatot adja az első emberpárnak, hogy gondozzák a kertet, és azt mondja nekik, hogy sokasodjanak, és töltsék be a földet.

Amikor Éva egyedül van, egy kígyó szól hozzá, és megpróbálja rávenni, hogy egyen a tiltott gyümölcsből. Azt állítja, hogy Isten hazudott Évának, és visszatart tőle valami jót, valamit, amitől olyanná válna, mint Isten. Éva  enged a kísértésnek, és eszik a tiltott gyümölcsből. Később Ádám is csatlakozik hozzá, és ő is engedetlen lesz. Jehova ezért ítéletet mond ki Ádámra, Évára és a kígyóra. Majd az első emberpárt kiűzik a paradicsomi kertből, és angyalok állják el a bejáratát.

A tudósok, történészek és más művelt emberek között egykor az volt az elterjedt nézet, hogy a Mózes első könyvében feljegyzett események igazak és hitelesek. Napjainkban viszont egyre kevesebben gondolják így. De miért kételkednek az Ádámról, Éváról és az Éden-kertről szóló teremtési beszámolóban? Vizsgáljunk meg négy általános ellenvetést.

1. Az Éden-kert nem volt valóságos hely.

Miért vonják sokan kétségbe, hogy az Éden-kert valóságos hely volt? A filozófiának fontos szerepe lehet ebben. A teológusok évszázadokig azt feltételezték, hogy Isten kertje még mindig létezik valahol. Ám a keresztény egyházak tanításaira nagy hatással voltak olyan görög filozófusok, mint például Platón és Arisztotelész. Ők azt állították, hogy a földön semmi sem lehet tökéletes, ez csakis az égben lehetséges, és ezért a teológusok úgy érveltek, hogy az eredeti paradicsomnak nagyon közel kellett lennie az éghez. * Egyesek szerint a kert egy rendkívül magas hegy tetején volt, ahol a romlott földi világ hatásai már nem érvényesültek. Mások szerint az Északi-sarkon vagy a Déli-sarkon, megint mások pedig úgy vélték, hogy a holdon vagy annak közelében volt. Nem csoda, hogy egyre inkább úgy tűnt, az Éden-kert csak a képzelet szüleménye. Néhány mai tudós szerint éppen ezért értelmetlen kutatni, hogy hol volt az Éden, mert egyáltalán nem is létezett.

A Biblia azonban másképp festi le ezt a kertet. Az 1Mózes 2:8–14-ből sok mindent megtudhatunk róla. Az Édennek nevezett terület keleti részén helyezkedett el, és egy folyó öntözte, mely aztán négy ágra szakadt. A Biblia mind a négy folyót megnevezi, és megemlít néhány részletet az útvonalukkal kapcsolatban. Ez a leírás már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Az alapján, amit ez a bibliai rész ír, sokan közülük megpróbálták kideríteni, hogy hol lehetett az ókorban ez a hely. Ám számtalan egymásnak ellentmondó nézettel álltak elő. Vajon ez azt jelenti, hogy az Édenről szóló földrajzi leírás a kerttel és a folyókkal nem is igaz, vagy csak jelképes értelmű?

Gondolkodj el ezen: Az Éden-kertről szóló beszámoló mintegy 6000 éve történt eseményeket ír le. Nyilvánvalóan Mózes foglalta írásba ezeket, talán a szájhagyomány vagy az akkoriban már létező feljegyzések alapján. De Mózes körülbelül 2500 évvel az események megtörténte után készítette el a beszámolóját, amikor az Éden már rég a múlté volt. Vajon lehetséges, hogy az olyan tájékozódási pontok, mint a folyók útvonalai, megváltoznak az évszázadok leforgása alatt? A földkéreg állandó mozgásban van. Az a terület, ahol valószínűleg az Éden feküdt, egy földrengéses zóna része, és napjainkban a világ legnagyobb földrengéseinek mintegy 17 százaléka ebben az övezetben történik. Az ilyen területeken a változás teljesen megszokott. Ráadásul ma már egyszerűen  lehetetlen megállapítani, hogy Noé napjainak Özönvize milyen nagy mértékben formálhatta át a föld felszínét. *

Néhány tényt azonban biztosan tudunk: A teremtési beszámoló valóságos helyként utal erre a kertre. A beszámolóban említett négy folyó közül kettő, az Eufrátesz és a Tigris (más néven Hiddekel) még ma is létezik. A két folyó némelyik forrása nagyon közel van egymáshoz. A beszámoló még azt is megemlíti, hogy milyen vidékeken haladtak át ezek a folyók, és a térség ismert természeti kincseit is megnevezi. Ezek a részletek igen sokatmondóak voltak az ókori izraelitáknak, akik elsőként olvasták ezt a beszámolót.

Vajon a mítoszok és a mesék is ilyen tényszerűek? Vagy inkább hiányoznak belőlük azok a részletek, melyeket könnyen lehetne igazolni vagy éppen cáfolni? A mesék gyakran úgy kezdődnek, hogy „egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl”. A történelmi beszámolók azonban konkrét részleteket tartalmaznak, akárcsak az édeni beszámoló.

2. Elég hihetetlen, hogy Isten a porból alkotta meg Ádámot, Évát pedig Ádám egyik oldalbordájából.

A modern tudomány igazolta, hogy az emberi test sokféle elemből áll, például hidrogénből, oxigénből és szénből, és ezek mindegyike megtalálható a földben. De hogyan lett ezekből az elemekből egy élőlény?

Sok tudós úgy véli, hogy az élet magától jött létre, hogy kezdetben nagyon egyszerű élőlények léteztek, majd ezek az évmilliók során egyre bonyolultabbá váltak. Az „egyszerű” jelző azonban félrevezető lehet, hiszen minden élőlény, még az egysejtű mikroorganizmusok is, hihetetlenül bonyolultak. Semmi bizonyíték sincs arra, hogy bármilyen élőlény valaha is létrejött volna vagy létrejöhetne a véletlen folytán. Ehelyett minden élőlény félreérthetetlenül arról tanúskodik, hogy egy nálunk sokkal magasabb rendű intelligencia tervezte (Róma 1:20). *

El tudod képzelni, hogy valaki meghallgat egy nagyszerű szimfóniát, megcsodál egy gyönyörű festményt, vagy ámulattal néz egy technikai vívmányt, majd pedig azt bizonygatja, hogy ezeknek nincs alkotójuk? Természetesen  nem. Pedig ezek a mesterművek még csak meg sem közelítik a leleményesen és bonyolultan felépített, csodálatos emberi testet. De akkor hogyan is feltételezhetnénk, hogy az emberi testnek nincs alkotója? A teremtési beszámolóból kiderül, hogy a földön minden élőlény közül csak az ember lett Isten képmására megalkotva (1Mózes 1:26). Ezért csakis az emberek képesek visszatükrözni Isten alkotókedvét, és így időnként lenyűgöző zenei, képzőművészeti és technikai alkotásokat hoznak létre. Vajon akkor meg kellene lepődnünk azon, hogy Isten sokkal jobban tud alkotni, mint mi?

Ne csodálkozzunk hát azon, hogy Isten képes volt a férfi egyik oldalbordájából megalkotni a nőt. * Más módot is választhatott volna, de annak, hogy így alkotta meg a nőt, különleges jelentősége volt. Az volt a szándéka, hogy a férfi és a nő összeházasodjon, és olyan szoros kötelék jöjjön létre közöttük, mintha ’egy test’ lennének (1Mózes 2:24). Vajon nem Isten bölcsességét és szeretetét bizonyítja, hogy a férfi és a nő kiegészíti egymást, és szilárd, kölcsönösen megelégedést nyújtó kapcsolat alakul ki közöttük?

Továbbá a genetikusok napjainkban elismerik, hogy valószínűleg minden ember egyetlen férfitól és egyetlen nőtől származik. Akkor vajon a teremtési beszámoló elrugaszkodott a valóságtól?

3. A tudás fája és az élet fája csak mesebeli fák.

A teremtési beszámoló valójában sehol sem írja, hogy ezeknek a fáknak bármilyen különleges vagy természetfölötti erejük lett volna. Ezek valódi fák voltak, melyeket Jehova szimbolikus jelentéssel ruházott fel.

Időnként az emberek is tesznek ilyesmit, nem igaz? Nézzünk egy példát: Egy nagyszabású versenyen a résztvevők azért küzdenek, hogy megszerezzék az aranyérmet. De nem azért akarják elnyerni, mert aranyból készült, és nagy értéke van, hanem mert a győzelmet jelképezi. Vagy egy másik példa: Számos uralkodó a jogarral és a koronával jelképezte az uralkodói hatalmát.

Mit jelképezett akkor a két fa? Sokféle bonyolult elképzelés született erről. Pedig az igazság egyszerű, bár komoly súlya van. A jó és rossz tudásának a fája olyan kiváltságot szemléltetett, mellyel csakis Isten rendelkezik: egyedül neki van joga eldönteni, mi a jó, és mi  a rossz (Jeremiás 10:23). Ezért hát nem csoda, hogy bűn volt lopni erről a fáról. Az élet fája pedig egy olyan ajándékot jelképezett, melyet csakis Isten adhat: az örök életet (Róma 6:23).

4. Meseszerű, hogy egy kígyó beszélni tud.

A teremtési beszámolónak ez a része valóban meglepőnek tűnhet, különösen akkor, ha figyelmen kívül hagyjuk a Biblia többi részét. A Szentírás azonban fokozatosan fényt derít erre a különös rejtélyre.

Mi vagy ki keltette azt a látszatot, hogy a kígyó beszélni tud? Az ókorban élt izraeliták már sok mindent ismertek, ami segített megérteniük a kígyó szerepét. Például tudták, hogy bár az állatok nem beszélnek, a szellemszemélyek képesek megszólaltatni őket. Mózes feljegyezte a Bálámról szóló beszámolót is. Isten egyik angyala előidézte, hogy Bálám szamara, egy emberhez hasonlóan, beszélni tudjon (4Mózes 22:26–31; 2Péter 2:15, 16).

Vajon az olyan szellemszemélyek is képesek csodákat végrehajtani, akik Isten ellenségei? Mózes szemtanúja volt annak, hogy az egyiptomi, mágiát űző papok utánozzák Isten néhány csodáját; például látta, hogy kígyóvá változtatják a botjaikat. Az ilyen csodákhoz szükséges erő csak Istennek a szellembirodalomban lévő ellenségeitől származhatott (2Mózes 7:8–12).

Nyilvánvalóan Jób könyvét is Mózes írta Isten ihletésére. Ez a könyv sok mindent feltárt Isten fő ellenségéről, Sátánról, aki hazug módon kétségbe vonta Jehova összes szolgájának a feddhetetlenségét (Jób 1:6–11; 2:4, 5). Vajon a régen élt izraeliták ez alapján azt a következtetést vonták le, hogy Sátán keltette azt a látszatot Édenben, mintha a kígyó beszélni tudna, és ő vette rá Évát, hogy feladja az Isten iránti feddhetetlenségét? Minden bizonnyal igen.

Valóban Sátán használta fel a kígyót? Jézus azt mondta Sátánról, hogy „hazug ő, és a hazugság atyja” (János 8:44). Nyilván az a személy „a hazugság atyja”, akitől az első hazugság származott. A kígyó volt az első, aki nem mondott igazat. Míg Isten arra figyelmeztette az első emberpárt, hogy ha esznek a tiltott gyümölcsből, az halált jelent, a kígyó a következőket mondta: „Bizony nem haltok meg” (1Mózes 3:4). Jézus kétségtelenül tudta, hogy Sátán használta fel a kígyót. Ez egyértelműen kiderül abból a kinyilatkoztatásból, melyet János apostolnak adott, hiszen ebben Sátán ’az őskígyónak’ van nevezve (Jelenések 1:1; 12:9).

Csakugyan ésszerűtlen hinni abban, hogy egy hatalmas szellemszemély azt a látszatot tudja kelteni, hogy egy kígyó beszél? Bár az embereknek nincsenek olyan rendkívüli képességeik, mint a szellemszemélyeknek, hasbeszéléssel vagy speciális fény- és hangeffektusokkal nagyon meggyőzően el tudnak hitetni dolgokat.

A legmeggyőzőbb bizonyíték

Egyetértesz azzal, hogy a teremtési beszámoló hitelességét ért kritikák nem igazán megalapozottak?  Ráadásul erőteljes bizonyíték igazolja, hogy a beszámoló valóban hiteles.

Jézus Krisztus, „a hű és igaz tanú” szolgáltatja ezt a bizonyítékot (Jelenések 3:14). Tökéletes ember volt, sohasem hazudott, és soha semmilyen módon nem ferdítette el az igazságot. Mi több, azt tanította, hogy már jóval azelőtt létezett, hogy emberként a földre jött, és hogy az Atyja, Jehova mellett volt, „mielőtt a világ lett” (János 17:5). Tehát már élt, amikor Isten létrehozta az életet a földön. Miről tanúskodik Jézus mint a legmegbízhatóbb tanú?

Jézus úgy beszélt Ádámról és Éváról, mint akik valóságos személyek voltak. Az ő házasságukra utalt, amikor elmagyarázta, hogy Jehova az egynejűséget tartja elfogadhatónak (Máté 19:3–6). Ha ők sohasem léteztek, és ha a kert, melyben éltek, csupán mítosz, akkor Jézust vagy becsapták, vagy pedig hazudott. Ám egyik lehetőség sem valószínű. Amikor bekövetkezett a tragédia az Édenben, Jézus az égben volt, és látta, hogy mi történik. Mi lehetne ennél meggyőzőbb bizonyíték?

Ha nem hiszünk a teremtési beszámolóban, az valójában oda vezethet, hogy Jézusban sem fogunk hinni. Továbbá nem tudjuk majd megérteni a Biblia legnagyszerűbb tanításainak és legbiztatóbb ígéreteinek némelyikét. Nézzük meg, hogy miért.

[Lábjegyzetek]