„Ó, Jehova . . . ismersz engem”
Közeledj Istenhez!
„Ó, Jehova . . . ismersz engem”
„NINCS is fájóbb annál, mint amikor senki sem törődik az emberrel, és senki sem érti meg” (Arthur H. Stainback írótól). Át tudod érezni ezeket a szavakat? Volt már így veled is? Ha igen, akkor megnyugtatónak fogod találni azt, hogy Jehova mélységesen törődik az imádóival, és figyelemmel kíséri, hogy mi történik velük a mindennapokban. Dávid szavai a 139. zsoltárban ezt az igazságot erősítik meg.
Dávid biztos abban, hogy Isten törődik vele. Ezt mondja: „Ó, Jehova, át- meg átkutattál, és ismersz engem” (1. vers). Dávid itt egy gyönyörű szóképpel él. Az átkutatnak fordított héber ige kifejezheti azt, hogy valaki ércet ás (Jób 28:3), felderít egy területet (Bírák 18:2), vagy alaposan utánajár egy jogi esetnek (5Mózes 13:14). Igen, Jehova minden rezdülésünknek a tudatában van. Dávid az „engem” névmást használja. Ezzel mutat rá, hogy Isten egyénenként törődik a szolgáival, átkutatja őket, ezért jól ismeri a személyiségüket.
Dávid további részleteket tár fel arról, milyen alaposan kutat át minket Isten: „Ismered leülésemet és fölkelésemet. Már messziről látod gondolatomat” (2. vers). Abban az értelemben van Jehova messze tőlünk, hogy az egekben lakik. Mégis ismeri a fölkelésünket és a leülésünket, vagyis látja, amikor nekikezdünk a napi tevékenységeinknek, és amikor egy fárasztó nap végén megpihenünk. Ismeri a gondolatainkat, vágyainkat és céljainkat is. Vajon Dávidot megrémiszti, hogy Jehova így átkutatja? Épp ellenkezőleg, vágyik rá (23., 24. vers). Miért lehet ez?
Mert tudja, hogy Jehova jó szándékkal vizsgálja meg az imádóit. Erre utal a következő szavakkal: „Járásomat és pihenésemet megmérted, minden utamat jól ismered” (3. vers). Jehova naponta nyomon követi minden utunkat, látja, ha jót teszünk, és azt is, ha rosszat. De vajon mire összpontosít? A „megmérted” egy olyan héber kifejezés fordítása, mely jelentheti azt is, hogy ’rostál’, ’szétválaszt’, mint amikor a földműves elkülöníti az értékes gabonaszemeket a polyvától. A „jól ismered” kifejezéssel pedig egy olyan héber szót adtak vissza, amely jelentheti azt is, hogy ’nagyra becsül’. Miközben Jehova megvizsgálja, hogy mit mondanak és tesznek az imádói nap mint nap, különösen értékesnek tartja a jót, amit bennük lát. Miért? Mert nagyra becsüli, hogy szeretnének örömet szerezni neki.
A 139. zsoltár megtanítja nekünk, hogy Jehova mélységesen törődik az imádóival. Átkutatja őket, és vigyáz rájuk a mindennapjaik során. Tisztában van vele, milyen próbákat élnek át, és átérzi, mennyire megviselik őket ezek a nehézségek. Szeretnél egy ilyen gondoskodó Istent imádni? Ha igen, akkor biztos lehetsz a következő szavakban: „nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzen a munkátokról és a szeretetről, amelyet neve iránt tanúsítottatok” (Héberek 6:10).
Javasolt bibliaolvasás szeptemberre:
