Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

„A királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják”

„A királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják”

„A királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják”

„A királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (MÁTÉ 24:14).

Mit jelent ez? Az evangéliumíró Lukács ezt írta Jézusról: „elkezdett városról városra és faluról falura járni, prédikálva és hirdetve az Isten királyságának jó hírét” (Lukács 8:1). Maga Jézus pedig ezt mondta: „hirdetnem kell az Isten királyságának jó hírét, mert ezért küldettem el” (Lukács 4:43). Megbízta a tanítványait, hogy hirdessék a jó hírt a városokban és a falvakban, és ezt mondta nekik: „tanúim lesztek . . . a föld legtávolabbi részéig” (Cselekedetek 1:8; Lukács 10:1).

Megfeleltek ennek a korai keresztények? Jézus tanítványai késlekedés nélkül eleget tettek Uruk kérésének. „A templomban és házról házra mindennap szakadatlanul folytatták a tanítást és a jó hír hirdetését a Krisztusról” (Cselekedetek 5:42). A prédikálást nem csak egy kiváltságos réteg végezte. August Neander történész megjegyezte, hogy Kelszosz, az első író, aki ellenezte a keresztények tevékenységét, gúnyolódott azon, hogy gyapjúfeldolgozók, cipészek, tímárok, vagyis a legképzetlenebb és legegyszerűbb emberek is az evangélium buzgó hirdetői voltak. Egy másik író, Jean Bernardi azt jegyezte fel a keresztényekről, hogy mindenhol, mindenkivel beszéltek, az utakon és a városokban, a köztereken és az emberek otthonaiban. Akár jól fogadták őket, akár nem, ők a föld minden szegletében prédikáltak (The Early Centuries of the Church).

Kik felelnek meg ennek napjainkban? Egy anglikán pap, David Watson ezt írta: „Az emberek Isten iránti közönyének az egyik oka az, hogy az egyház nem veszi komolyan a prédikálást és a tanítást.” José Luis Pérez Guadalupe a könyvében különböző egyházak tevékenységéről írt, köztük az evangélikusokéról, adventistákéról, és megjegyezte, hogy nem járnak házról házra. Ám Jehova Tanúiról azt írta, hogy módszeresen végzik ezt a munkát (¿Por qué se van los Católicos?).

Egy 2001–2002-es évkönyvben Jonathan Turley érdekes és helytálló megfigyelését olvashatjuk. Ezt írta: „Ha valaki megemlíti Jehova Tanúit, a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy alkalmatlan időpontban állnak az ajtónkban, és prédikálnak. Jehova Tanúi nem pusztán azért térítenek az ajtóknál, hogy a vallásukat terjesszék. Ez egyszerűen nélkülözhetetlen a hitük kifejezéséhez” (Cato Supreme Court Review, 2001-2002).

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

Kikre illik a leírás?

Mit gondolsz, kikre illik rá mindaz, amit a cikksorozatban a Szentírás alapján megvizsgáltunk? Kik az igaz keresztények? Noha több tízezer csoport és felekezet van, amely kereszténynek vallja magát, ne felejtsd el, mit mondott Jézus a követőinek: „Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát” (Máté 7:21). Ha azonosítjuk, hogy kik cselekszik az Atya akaratát, vagyis hogy kik képviselik az igaz kereszténységet, és csatlakozunk hozzájuk, akkor örökké tartó áldásoknak örvendhetünk majd Isten Királyságában. Jehova Tanúitól, akiktől ezt a folyóiratot kaptad, még többet megtudhatsz Isten Királyságáról és annak áldásairól (Lukács 4:43).