A Biblia képes megváltoztatni az életünket

MIÉRT tért vissza egy fiatal férfi ahhoz a valláshoz, melynek tizenévesen hátat fordított? Hogyan talált olyan apára egy fiatalember, amilyenre mindig is vágyott? Olvasd el a történetüket.

„Rádöbbentem, hogy vissza kell térnem Jehovához” (ELIE KHALIL).

SZÜLETÉSI ÉV: 1976

SZÜLETÉSI HELY: CIPRUS

HÁTTÉR: ELTÁVOLODOTT A HELYES ÚTTÓL

A MÚLTAM: Cipruson születtem, de Ausztráliában nőttem fel. A szüleim Jehova Tanúi, ezért mindent megtettek, hogy megszeressem Jehovát és Szavát, a Bibliát. Tizenévesen azonban lázadozni kezdtem. Éjszakánként kiszöktem a házból a barátaimhoz. Autókat loptunk, és sok egyéb rossz dologba keveredtünk.

Mindezt eleinte titkoltam a szüleim elől, mivel nem akartam őket megbántani. De később ez már nem tartott vissza. A barátaim sokkal idősebbek voltak nálam, nem szerették Jehovát, és rossz hatással voltak rám. Végül elmondtam a szüleimnek, hogy többé nem akarom követni a vallásukat. Ők türelmesen megpróbáltak segíteni, de én minden próbálkozásukat elhárítottam. Ez nagyon elszomorította őket.

Miután elköltöztem otthonról, kábítószerezni kezdtem, sőt nagy mennyiségben termesztettem és árultam marihuánát. Erkölcstelenül éltem, és szinte minden éjszaka klubokba jártam szórakozni. Emellett nagyon lobbanékony lettem. Ha valaki olyat mondott vagy tett, ami nem tetszett, elöntött a düh, kiabálni kezdtem vele, sőt volt, hogy meg is ütöttem. Csupa olyasmit tettem, amiről otthon azt tanultam, hogy helytelen.

HOGYAN SEGÍTETT A BIBLIA MEGVÁLTOZNOM? Közeli barátok lettünk egy kábítószeres fiúval, akinek még gyerekkorában meghalt az apukája. Gyakran késő estig beszélgettünk. Néha kiöntötte a szívét, elmondta, mennyire hiányzik az édesapja. A szüleimtől tudtam a feltámadás reménységéről. Elmondtam a barátomnak, hogy Jézus a múltban feltámasztott halottakat, és ígérete szerint a jövőben is így fog tenni (János 5:28, 29). „Képzeld el, hogy újra láthatod az édesapádat – mondtam neki. – Mindannyian örökké élhetünk a földi paradicsomban.” Ezek a gondolatok megérintették a barátom szívét.

 Olyan témákat is felvetett, mint az utolsó napok vagy a háromság tantétele. Én pedig kikerestem neki verseket a Bibliájában, hogy megmutassam, mi az igazság Jehova Istenről, Jézusról és az utolsó napokról (János 14:28; 2Timóteusz 3:1–5). Minél többet beszéltem a barátomnak Jehováról, annál többet gondoltam rá én is.

A bibliai igazság magvai, melyeket a szüleim sok-sok erőfeszítés árán belém plántáltak, lassan, de biztosan növekedni kezdtek. Néha, amikor bulizás közben kábítószereztünk a barátaimmal, hirtelen eszembe jutott Jehova. Több barátom is azt állította, hogy szereti Istent, de a viselkedésük másról tanúskodott. Én nem szerettem volna olyan lenni, mint ők. Rádöbbentem, hogy vissza kell térnem Jehovához.

Persze más az elmélet, és más a gyakorlat. Néhány változtatást könnyű volt megtennem. A kábítószerekről különösebb nehézség nélkül le tudtam mondani, megszakítottam a kapcsolatot a régi barátaimmal, és elkezdtem tanulmányozni a Bibliát egy felvigyázóval a gyülekezetből.

Ám nem ment minden simán. Különösen nehéz volt, hogy megtanuljak uralkodni az indulataimon. Voltak időszakok, amikor sikerült féken tartanom a haragomat, de sajnos többször visszaestem, és ilyenkor úgy éreztem, reménytelen eset vagyok. Elkeseredésemben segítséget kértem a felvigyázótól, akivel tanulmányoztam a Bibliát. Ez a türelmes és kedves testvér mindig igyekezett lelket önteni belém. Egyszer megkért, hogy olvassak el Az Őrtorony folyóiratból egy cikket, mely arról szólt, hogy miért fontos állhatatosnak lenni. * Beszélgettünk arról, hogy mit tegyek olyankor, ha dühbe gurulok. A cikk gondolatai és a Jehovának mondott sok-sok ima szép lassan segített, hogy megtanuljam féken tartani a haragomat. Végül 2000 áprilisában megkeresztelkedtem, és Jehova Tanúja lettem. Mondanom sem kell, mennyire örültek a szüleim.

HOGYAN LETT JOBB AZ ÉLETEM? Békére leltem és tiszta a lelkiismeretem, hiszen tudom, hogy többé már nem szennyezem be a testemet a kábítószerekkel és az erkölcstelenséggel. Bármit csinálok is, akár dolgozom, akár gyülekezetben vagyok, akár kikapcsolódom, sokkal boldogabb, derűlátóbb vagyok.

Hálás vagyok Jehovának a szüleimért, akik sosem mondtak le rólam. Sokat gondolok Jézus szavaira is, melyek a János 6:44-ben olvashatóak: „Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt”. Boldog vagyok, hogy visszatérhettem Jehovához.

 „Nagyon vágytam egy apára” (MARCO ANTONIO ALVAREZ SOTO).

SZÜLETÉSI ÉV: 1977

SZÜLETÉSI HELY: CHILE

HÁTTÉR: DEATH METAL BANDÁKBAN JÁTSZOTT

A MÚLTAM: Punta Arenasban nőttem fel, egy kellemes városban, mely Dél-Amerika déli csücskénél, a Magellán-szorosnál található. Az anyukám nevelt fel, mert ötéves koromban a szüleim elváltak. Elhagyatottnak éreztem magam. Nagyon vágytam egy apára.

Az anyukám tanulmányozta a Bibliát Jehova Tanúival, és elvitt magával a Királyság-terembe az összejövetelekre. Én azonban nem szerettem gyülekezetbe járni, és útközben gyakran hisztiztem. Amikor 13 éves voltam, úgy döntöttem, hogy nem megyek többet az összejövetelekre.

Nagyon szerettem a zenét, és úgy tűnt, jó érzékem van hozzá. 15 éves koromban már felléptem koncerteken, szórakozóhelyeken és partikon. Heavy és death metal zenét játszottam. A tehetséges zenészek, akikkel barátkoztam, megszerettették velem a klasszikus zenét. Beiratkoztam a helyi konzervatóriumba, majd 20 évesen a fővárosban, Santiagóban folytattam a zenei tanulmányaimat. A klasszikus zene mellett továbbra is játszottam heavy és death metal bandákban is.

Mindezek ellenére sokszor fásultnak éreztem magam. Azért, hogy enyhítsek ezen az érzésen, gyakran berúgtam és kábítószereztem néhány bandataggal, akiket a családomnak tekintettem. Lázadó voltam, ami a megjelenésemből is látszott: sötét ruhákat hordtam, szakállt növesztettem, és olyan hosszú volt a hajam, hogy majdnem a derekamig ért.

A viselkedésem miatt időről időre verekedésekbe keveredtem, és összetűzésbe kerültem a hatóságokkal. Egyszer, amikor a barátaimmal voltam, néhány drogdíler belénk kötött, és mivel akkor sem voltam józan, nekik estem. Úgy megvertek, hogy eltört az állkapcsom.

A legnagyobb csalódást azok okozták, akik a legközelebb álltak hozzám. Egy nap megtudtam, hogy a barátnőm már évek óta megcsal a legjobb barátommal, ráadásul a többi barátom is tudott róla, de eltitkolták előlem. Teljesen összetörtem.

Visszaköltöztem Punta Arenasba, zenét oktattam, és csellistaként dolgoztam. Emellett heavy és death metal bandákban is játszottam, és lemezeket is készítettünk. Megismerkedtem egy elragadó lánnyal, Sussannal. Idővel összeköltöztünk. Amikor Sussan rájött, hogy az anyukája hisz a háromságban én meg nem, megkérdezte, hogy mi lehet az igazság. Azt válaszoltam, hogy a háromság biztosan hamis tanítás, de nem tudom bebizonyítani a Bibliából. Ám abban biztos voltam, kikhez kell fordulni segítségért. Elmondtam Sussannak, hogy Jehova Tanúi meg tudják mutatni az igazságot a Bibliából. Aztán olyasmit tettem, amit hosszú évek óta nem, Istenhez imádkoztam.

Pár nappal később megláttam egy férfit, és mivel ismerősnek tűnt, megkérdeztem tőle, hogy Jehova Tanúja-e. Noha megdöbbentette a külsőm, mégis kedvesen válaszolt a kérdéseimre, hogy mikor és hol vannak az összejövetelek. Biztos voltam benne, hogy ez a találkozás a válasz az imámra. Elmentem a Királyság-terembe,  és a hátsó sorba ültem, hogy senki ne vegyen észre. Ám sokan megismertek, mert gyerekkoromban ide jártam. Kedvesen üdvözöltek és megöleltek. Leírhatatlan béke töltött el, olyan volt, mintha hazatértem volna. Ott volt az a testvér is, aki gyerekkoromban tanított. Megkértem, hogy újból tanulmányozzon velem.

HOGYAN SEGÍTETT A BIBLIA MEGVÁLTOZNOM? Az egyik nap a Példabeszédek 27:11-et olvastam, ahol ez áll: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet”. Nagy hatással volt rám, hogy egy egyszerű ember örömet szerezhet a világegyetem Teremtőjének. Felismertem, hogy Jehovában olyan apára leltem, akire mindig is vágytam.

Szerettem volna örömet szerezni égi Atyámnak, de sajnos már évek óta a kábítószerek és az alkohol rabja voltam. Megértettem Jézusnak a Máté 6:24-ben feljegyzett tanítását: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak”. Miközben azzal küszködtem, hogy megváltozzam, szíven ütött az 1Korintusz 15:33-ban levő gondolat: „Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat.” Felismertem, hogy nem tudok felhagyni a rossz szokásaimmal, ha továbbra is olyan helyeken és olyan emberekkel töltöm az időmet, mint addig. A Biblia tanácsa egyértelmű volt: határozott lépéseket kell tennem, hogy szakítsak mindazzal, ami akadályoz az előrehaladásban (Máté 5:30).

Mivel rajongtam a heavy metalért, életem legnehezebb döntése volt, hogy szakítsak vele. De a gyülekezetben levő barátaim segítségével végül képes voltam rá. Felhagytam az ivással és a kábítószerezéssel. Levágattam a hajam, megborotválkoztam, és már nem csak fekete ruhákban jártam. Mielőtt levágattam a hajam, elmondtam Sussannak, hogy mit tervezek. Nagyon kíváncsi lett, és ezt mondta: „Elmegyek veled, és megnézem, mi történik abban a Királyság-teremben.” Tetszett neki, amit ott látott, és hamarosan elkezdte tanulmányozni a Bibliát. Végül összeházasodtunk. 2008-ban pedig megkeresztelkedtünk, és Jehova Tanúi lettünk. Boldogok vagyunk, hogy az édesanyámmal együtt szolgálhatjuk Jehovát.

HOGYAN LETT JOBB AZ ÉLETEM? Kiszabadultam egy olyan világból, melyben nem találtam valódi boldogságot és igaz barátokat. Még mindig szeretem a zenét, de már megválasztom, hogy mit hallgatok és játszok. A tapasztalatommal megpróbálok segíteni a családtagjaimnak, és másoknak is, különösen a fiataloknak. Szeretném, ha látnák, hogy bár a világban sok minden vonzónak tűnhet, de igazából csak egy halom szemét (Filippi 3:8).

A gyülekezetben szeretetre, békére és hűséges barátokra leltem. És ami a legfontosabb, azzal, hogy közelebb kerültem Jehovához, végre igazi apára találtam.

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 13. oldalon]

„Boldog vagyok, hogy visszatérhettem Jehovához”