Sok okunk van az aggodalomra, hiszen „nehezen elviselhető, válságos” időben élünk (2Timóteusz 3:1). Sokak életére bénítólag hat a gazdasági válság, a családok széthullása, a háborúk, a járványok vagy a katasztrófák. És ott vannak még a személyes gondok is. Talán ilyeneken tűnődsz: „Lehet, hogy rákos vagyok?” „Milyen világban nőnek majd fel az unokáim?”

Ám nem mindig baj, ha aggódunk. Természetes, hogy izgulunk egy vizsga, fellépés vagy állásinterjú előtt. Ha pedig van veszélyérzetünk, elkerülhetjük, hogy bajunk essen. De a túlzott, állandó aggodalmaskodás káros. Néhány nemrégiben végzett kutatás, melyet 68 000 felnőtt bevonásával végeztek, rámutatott, hogy még a mérsékelt aggodalmaskodás is növeli a korai elhalálozás kockázatát. Nem véletlenül mondta Jézus: „Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egyetlen könyöknyit az élettartamához?” Tény, az aggodalmaskodás senkinek sem hosszabbítja meg az életét. Ezért tanácsolta Jézus, hogy ne aggodalmaskodjunk (Máté 6:25, 27). De hogyan lehet ezt megvalósítani?

Többek között úgy, ha megpróbáljuk a legjobbat kihozni a helyzetünkből, erősítjük az Istenbe vetett hitünket, és megtanulunk bizalommal tekinteni a jövőbe. Jelenleg talán nincsenek nyomasztó gondjaink, de még lehetnek. Mi segített Paulnak, Janetnek és Alonának, hogy legyőzzék a félelmeiket?