156. ének

’Akarom’

(Lukács 5:13)

1. Földre szállt, itt járt a Fiú,

Velünk élt és szólt a Tanú.

Milyen hőn szeretett, igaz szót hirdetett,

Örömhírt, hogy ne légy szomorú.

Kaptak így gyógyírt süketek,

Vakok és még más betegek.

Igen, hű maradt ő minden áron,

Ma is cseng szava még: ’Akarom.’

2. Milyen jó, hogy Jah gondolt ránk,

Adott ’hű és bölcs rabszolgát’.

Hogyha mind örülünk s vele jót hirdetünk,

Gyenge és árva úgy biztos áld.

Talpra áll, s így szól teneked:

’Mégis él a hű szeretet.’

Hogyha kér, aki sír, aki gyászol,

Mondod-e, mint az Úr: ’Akarom’?

3. Szeresd őt, ki bölcs Alkotó,

Ez segít, hogy légy tanító.

Aki fél, kesereg, annak nyújtsd kezedet:

Visszatérj, ahol vár szomjazó.

Ha már ő is hű szolgatárs,

Érti jól a Szent Bibliát.

Örül majd szíved és lelked így szól:

Kincset ér ez a szó: ’Akarom.’