Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az Úr Vacsorája

Az Úr Vacsorája

87. ének

Az Úr Vacsorája

(1Korinthus 11:23–26)

1. Ó, Jehova hű égi Atyánk!

Ím eljött a legszentebb éj!

A niszán hó tizennégy terólad szól

S nagy dicsőségedről beszél.

Hisz e napon ették a Pászkát,

Megszabadult az Izrael.

Urunk később betöltve e próféciát

Saját életét áldozta fel.

2. Most itt állunk szent színed előtt

Mint legelőd boldog nyája,

Hogy dicsérjük a Krisztus szeretetét,

Legszentebb nagy neved áldva.

A terített asztalon van már

A bor és a pászkakenyér.

Ezek jelképek, tudjuk, emlékeztetők,

Hogy e nyáj mily táplálékkal él.

3. A bor jelzi Krisztus szent vérét,

Mely váltságdíj az emberért.

A kenyér a hibátlan földi testét,

Mely áldozat mindnyájunkért.

Oly nagy Emlékünnep ez Atyánk!

Bár őrizné elménk, szívünk:

Ha a Krisztus jó példáját követjük hűn,

Örök élet lesz osztályrészünk.