36. ének

’Boldogok a szelídek’

(Máté 5:5)

1. Óh, nézd, a sok szelíd mily boldog,

Mind Jah nagy kegyét élvezik.

Bár fáj, a szenvedést eltűrik,

Mert így az áldást elnyerik.

Átnézhet rajtuk a kevély,

Nem válnak ingerültekké.

Már látják, minden gonosz elvész,

Mint fű, elhervad, nincs többé.

2. ’Bár én már sok mindent megértem’,

Szólt Dávid király régesrég.

’Nem volt az igaz elhagyatva,

Nem volt az koldus és szegény.’

Csak bízz az Úrban, igaz légy,

Bánj mással mindig kedvesen.

Úgy szíved örül Jehovában,

És ő megáld bőségesen.

3. Nem árthat Isten Rendszerében,

A bűnös, álnok, becstelen.

Sok ’bárány’ örökli a földet,

Ott él a szelíd végtelen.

Ezt várva buzgón prédikáld:

Az Írás bölcs és ihletett.

Úgy szólj, úgy gondolkozz és úgy élj,

Hogy lássák szelídségedet.