Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Istennek adtuk át magunkat!

Istennek adtuk át magunkat!

202. ének

Istennek adtuk át magunkat!

(2Mózes 39:30)

1. Nagy Jehova vezetett a Krisztushoz el

És ránk végre hajnal virradt fel.

Fényt küld az Istenünk

A trón felől nekünk,

Így egyre nő hitünk;

Már önmagunké nem leszünk.

Az éltünket átadtuk és mind vigadunk,

Mert Jehova a legfőbb Urunk.

2. Ha átadtad önmagadat, úgy bölcs leszel,

Mert jó szolga mind, kit ő nevel.

A népe így kiált:

’Jöjj, áldd a nagy Királyt!’

És zengi szép dalát,

Mert átadta végleg magát.

Mindezt vízbe merítkezve szemlélteti

S a Jóhírt ma buzgón hirdeti.

3. A jó lelkiismeret nagy áldása vár,

Ha átadtad önmagadat már.

Áldd vígan Jehovát,

E névben járj tovább,

Meghallja hő imád,

Ez páratlan szent kiváltság.

Ki átadta életét az bölcs útra lép

És méltatja Jehova kegyét.