Mi az „Új világ fordítás” alapja?

A Héber Iratok fordítása a Rudolf Kittel által összeállított Biblia Hebraica 1951—1955 közti kiadásai alapján készült. Az angol Új világ fordítás 1984. évi átdolgozásánál a Biblia Hebraica Stuttgartensia 1977-es kiadását felhasználva korszerűsítették a fordítást. Ezenkívül a Holt-tengeri tekercseket és számos más nyelvű, korai fordítást is figyelembe vettek. Ami a Keresztény Görög Iratokat illeti, legnagyobbrészt az 1881-es Westcott és Hort-féle eredeti szöveget használták fel, de tekintettel voltak több más eredeti szövegre, és sok más nyelvű, korai változatra is.

Kik voltak a fordítók?

Amikor az Új Világ Bibliafordító Bizottság ajándékként megadta a fordításához a kiadói jogot, azt kérte, hogy a bizottság tagjai maradjanak névtelenek. A Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania tiszteletben tartotta ezt a kérésüket. A fordítók nem a maguk dicsőségére törekedtek, hanem csakis a Szentírás isteni Szerzőjének szándékoztak tiszteletet szerezni.

Az idők folyamán több bibliafordító bizottság hasonló álláspontra jutott. A New American Standard Bible (1971) jegyzetes kiadásának borítóján például ezt olvashatjuk: „Eltekintünk attól, hogy felsoroljuk vagy ajánljuk a közreműködő szaktekintélyek nevét, mert hisszük, hogy Isten Szavának önmagában is meg kell állnia.”

Valóban magas színvonalú szakmai szempontból ez a fordítás?

Mivel a fordítók névtelenek kívántak maradni, képzettségükről semmit sem tudunk mondani. A fordítást a minősége alapján kell megítélni.

 Milyen ez a fordítás? Egyrészt az eredeti nyelvű szöveg pontos, többnyire szó szerinti fordítása. Nem egy szabad körülírás, amikor a fordító jelentéktelennek tekintett részleteket elhagy, és általa hasznosnak vélt kiegészítő gondolatokat fűz a szöveghez. A tanulmányozó számára a különböző kiadások részletes lábjegyzetei segítséget jelentenek, mivel rámutatnak a különböző változatokra azokon a helyeken, ahol több fordítási mód is elfogadható, és felsorolják az adott változatok alapját képező régi kéziratokat is.

Lehet, hogy egyes versek a szokásostól eltérően hangzanak. Melyik fordítás a helyes? Az olvasót arra buzdítjuk, hogy vizsgálja meg az Új világ fordítás lábjegyzeteiben a különböző kéziratokra vonatkozó hivatkozásokat, a függelékben található magyarázatokat, és hasonlítsa össze egyéb fordítások szóhasználatával. Többnyire azt fogja megállapítani, hogy más fordítók is hasonló kifejezésmódot tartottak szükségesnek.

Miért használják Jehova nevét a Keresztény Görög Iratokban?

Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az Új világ fordítás nincs egyedül. Az isteni név megtalálható a Keresztény Görög Iratok héber nyelvű fordításaiban, az ihletett Héber Iratokból vett közvetlen idézetekben. A The Emphatic Diaglott (1864) például 18-szor tartalmazza a Jehova nevet. Isten neve a Keresztény Görög Iratok fordításaiban legalább 38 további nyelven megtalálható, az adott nyelven használatos formában.

Jézus Krisztus kiemelte Atyja nevének fontosságát, amiből felismerhető, hogy ő maga is gyakran használta azt (Máté 6:9; Ján 17:6, 26). Az i. sz. IV. században élő Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus) szerint Máté apostol először héberül írta meg az evangéliumát, és ebben az evangéliumban a Héber Iratokból sok olyan idézet fordul elő, amelyben az isteni név is szerepel. A Keresztény Görög Iratok más írói a görög Septuagintából (a Héber Iratok görög nyelvű fordításából, melyet i. e. 280 körül kezdtek el fordítani) idéztek, és a Septuaginta régi másolataiban az isteni név héber karakterekkel van feltüntetve, ahogy az a máig is fennmaradt írástöredékeken látható.

 George Howard, a Georgiai Egyetem professzora ezt írta: „Mivel a tetragram [az isteni nevet alkotó négy héber betű] még benne volt a korai egyház Szentírását képező görög nyelvű bibliai iratokban, ésszerű azt hinni, hogy az Úsz. [Újszövetség] írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor a Szentírásból idéztek” (Journal of Biblical Literature. 1977. március, 77. o.).

Miért hiányzik szemmel láthatóan néhány vers?

Egyes versek, melyek más fordításokban megtalálhatók, nincsenek benne a Biblia legrégebbi kézirataiban. Összehasonlítva más modern fordításokkal — például az ÚRB-vel vagy Kat.-tal — megállapítható, hogy más fordítók is felismerték, hogy a szóban forgó versek nem tartoznak a Bibliához. Néhány esetben azokat a Biblia más részeiből vették át és fűzték hozzá egy írnok által másolt szöveghez.

„Maguknak külön Bibliájuk van”

Ezt válaszolhatod: „Milyen bibliafordítása van Önnek? Talán . . . [sorolj fel néhányat a te nyelveden ismertek közül]? Ön is látja, sokféle bibliafordítás van.” Esetleg tedd még hozzá: „Szívesen használok bármilyen fordítást, amelyiket csak szeretné. De talán érdekelné az is, miért használom legszívesebben az Új világ fordítást. Azért, mert modern és érthető nyelvezetű, és a fordítók szigorúan ragaszkodtak ahhoz, amit a Biblia eredeti nyelvei fejeznek ki.”

Vagy ezt is mondhatod: „A szavaiból úgy érzem, Önnek is van itthon Bibliája. Milyen bibliafordítást használ? . . . Megmutatná nekem?” Esetleg tedd még hozzá: „Függetlenül attól, milyen bibliafordítást használunk, mindannyiunknak fontos szem előtt tartanunk azt, amit Jézus a János 17:3-ban kiemelt, ahogy ezt itt a saját Bibliájában olvashatja . . .”

Egy másik lehetőség: „Sokféle bibliafordítás van. Jehova Tanúi támogatják a különböző fordítások használatát az összehasonlításokhoz, és azért, hogy segítsenek a tanulmányozóknak jobban megérteni a Szentírás igazi értelmét. Talán tudja,  hogy a Bibliát eredetileg héber, arámi és görög nyelven írták. Ezért nagyra becsüljük a fordítók munkáját, akik a mi nyelvünkön is hozzáférhetővé tették a Bibliát. Ön milyen bibliafordítást használ?”

Egy további javaslat: „Ön nyilvánvalóan nagyra becsüli Isten Szavát. Ezért biztos vagyok benne, hogy szeretné megtudni, mi az egyik legnagyobb különbség az Új világ fordítás és más bibliafordítások között. Az, hogy benne van a Szentírásban említett legfontosabb személynek a neve. Ön szerint ki ez?” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Tudta, hogy Isten neve közel 7000-szer fordul elő a Biblia eredeti héber szövegében, vagyis többször, mint bármelyik másik név?” 2. „Milyen jelentősége van annak, hogy használjuk-e Isten nevét vagy sem? Van Önnek olyan közeli barátja, akinek nem ismeri a nevét? . . . Ha személyes kapcsolatba szeretnénk kerülni Istennel, lényeges, hogy először is tudjuk a nevét. Kérem, figyelje csak meg, mit mondott Jézus a János 17:3, 6-ban (Zsolt 83:18).”