Bebizonyították-e a tudósok, hogy emberek már évmilliók óta élnek a földön, s nem csupán néhány ezer éve, ahogy arra a Biblia utal?

A tudósok által használt kormeghatározási módszerek feltételezéseken alapszanak, s bár hasznosak lehetnek, gyakran igen ellentmondásos eredményekhez vezetnek. Az általuk megadott dátumok ezért állandóan változnak a kiigazításaik miatt.

A New Scientist 1982. március 18-i számának egyik cikkében ez olvasható: „»Alig tudom elhinni, hogy nem egészen egy éve ilyen kijelentést tettem« — így nyilatkozott Richard Leakey a Királyi Intézet előkelő közönsége előtt múlt pénteken este megtartott beszédében. Korábban napvilágra hozta, hogy a The Making of Mankind című, valamivel korábban vetített BBC-tévésorozatban általa képviselt nézet az eredendő bölcsességről »számos lényeges pontjában valószínűleg helytelen volt«. Elsősorban az ember legrégibb elődjének korát becsüli most már lényegesen fiatalabbnak a tévében elhangzott 15-20 millió évnél” (695. o.).

Időről időre újabb kormeghatározási módszert dolgoznak ki. Mennyire megbízhatók ezek? Az úgynevezett termolumineszcenciával végzett módszerről ezt írja a The New Encyclopædia Britannica (1976, Macropædia, 5. köt., 509. o.): „A termolumineszcencia módszerének jelenlegi állását inkább a remény, mintsem az eredmény jellemzi.” A Science című folyóirat (1981. augusztus 28., 1003. o.) is ír egy csontvázról, amelynek korát aminosav racemizálásával 70 000 évesnek találták, radioaktív kormeghatározó módszerrel vizsgálva viszont csupán 8300-9000 évesnek bizonyult.

A Popular Science (1979. november, 81. o.) szerint Robert Gentry fizikus „úgy véli, hogy a radioaktív bomlás alapján kapott dátumok és a valóság között nem csupán néhány év, hanem több nagyságrendbeli eltérés is lehet”. A cikk rámutat, hogy kísérletei arra a következtetésre vezettek, hogy  „3,6 millió év helyett az ember talán csupán néhány ezer esztendő óta népesíti be a földet”.

Tekintetbe kell azonban venni, hogy a tudósok úgy becsülik, hogy a föld sokkal régebb óta létezik, mint amilyen idős az emberiség. Ez nincs ellentétben a Bibliával.

Az embereknek a Bibliában kijelentett, Özönvíz előtti életkorát ugyanolyan évekkel számolták, mint napjainkban?

Ha feltételeznénk, hogy az ’évek’ hosszúsága csupán a mi hónapjaink hosszával lett volna egyenlő, akkor Énós 7 éves korában lett volna apa, Kénán pedig csupán 5 éves lett volna, amikor fiút nemzett (1Móz 5:9, 12). Ez nyilvánvalóan képtelenség.

Az Özönvízzel kapcsolatos részletes kronológiából következtethetünk az akkori hónapok és évek hosszára. Ha összehasonlítjuk az 1Mózes 7:11, 24 és a 8:3, 4 kijelentéseit, akkor megállapíthatjuk, hogy 5 hónap (a 2. hónap 17-től a 7. hónap 17-ig) 150 napnak, vagyis öt, egyenként 30 napos hónapnak felelt meg. Külön hivatkozás történik a ’tizedik hónapra’, sőt az ezt követő időszakra, még a következő év eljövetele előtt (1Móz 8:5, 6, 8, 10, 12–14). Nyilvánvaló, hogy akkoriban 12 harmincnapos hónap tett ki egy évet. Már igen korán periodikusan hozzáigazították a pontos holdnaptárt a napév hosszához, amit az is igazol, hogy az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket Izrael mindig a meghatározott dátum alapján tartotta meg. Ily módon az ünnepekre mindig a megfelelő évszakban került sor (3Móz 23:39).

Ne feledjük, hogy Isten az embert örök életre teremtette. A halál Ádám bűnének következménye (1Móz 2:17; 3:17–19; Róma 5:12). Az Özönvíz előtt élők közelebb álltak a tökéletességhez, mint mi napjainkban, s ezért sokkal tovább éltek. De mindannyian meghaltak még az 1000 éves kor elérése előtt.

Miért mondják Jehova Tanúi, hogy 1914-ben született meg Isten Királysága?

Két bizonyítéksor is erre az évre utal: 1. a bibliai kronológia; 2. a próféciákat beteljesítő, 1914 óta bekövetkező események.  Itt most a kronológiát beszéljük meg. A próféciák beteljesedésével kapcsolatban lásd az „Utolsó napok” címszó alatti gondolatokat.

Olvasd el a Dániel 4:1–17-et. A 20–37. versekből megtudjuk, hogy a prófécia Nabukodonozoron teljesedett be. De van egy nagyobb beteljesedése is. Honnan tudjuk ezt? A 3. és 17. vers rámutat, hogy az álom, amelyet Isten Nabukodonozor királynak adott, Isten Királyságára vonatkozik, és Isten megígérte, hogy ő „annak adja azt, akinek akarja”, ’az emberek közül a legalacsonyabb rangúnak’. Az egész Bibliából világosan felismerhető Jehova szándéka, mely szerint Fiát, Jézus Krisztust mint megbízottját juttatja uralomra az emberiség felett (Zsolt 2:1–8; Dán 7:13, 14; 1Kor 15:23–25; Jel 11:15; 12:10). Jézus bibliai jellemzéséből láthatjuk, hogy ő valóban ’a legalacsonyabb rangú az emberek közül’ (Máté 11:28–30; Fil 2:7, 8). A prófétai álom ezután arra az időre utal, amikor Jehova átadja Fiának az emberiség feletti uralmat.

Minek kellett történnie időközben? A fával és annak tövével szemléltetett emberiség feletti uralom „vadállat szívét kapja” (Dán 4:16). Így az emberiség történelmét vadállatias jellemvonásokat magukon viselő kormányzatok uralma jellemzi. Napjainkban az Egyesült Államokat gyakran sassal, Nagy-Britanniát oroszlánnal, Kínát pedig sárkánnyal szokták szemléltetni. A Biblia is felhasznál vadállatokat a világkormányzatoknak és a sátáni befolyás alatt álló emberiség uralmi rendszerei egészének szemléltetésére (Dán 7:2–8, 17, 23; 8:20–22; Jel 13:1, 2). Ahogyan a világrendszer befejezéséről szóló próféciájában Jézus megjövendölte, hogy „Jeruzsálemet tiporni fogják a nemzetek, míg be nem telik a nemzetek meghatározott ideje”, úgy is lett (Luk 21:24). ’Jeruzsálem’ Isten Királyságát szemlélteti, mivel az ott uralkodó királyokról azt olvassuk, hogy „Jehova királyságának trónján” ülnek (1Krón 28:4, 5; Máté 5:34, 35). A vadállatokkal szemléltetett nem zsidó uralmak tehát „tiporni fogják” Isten Királyságának az emberi ügyek kormányzására vonatkozó jogát, és Sátán ellenőrzése alatt gyakorolják uralmukat. (Vesd össze: Lukács 4:5, 6.)

Meddig gyakorolhatták hatalmukat ezek a kormányzatok, mielőtt Jehova átadta a Királyságot Jézus Krisztusnak?  A Dániel 4:16 ’hét időről’ („vagy »év«”, MKB lábjegyzete a 13. vershez) beszél. A Biblia utal arra, hogy a prófétai idők kiszámításánál egy nap egy évet jelent (4Móz 14:34; Ez 4:6). Hány ’napról’ van akkor itt szó? A Jelenések 11:2, 3 jól érthetően közli egy ilyen próféciában, hogy 42 hónap (három és fél év) 1260 napnak felel meg. Hét év tehát kétszer annyit, összesen 2520 napot tesz ki. Így az „egy-egy napot egy-egy évért” szabály alkalmazásával 2520 évet kapunk.

Mikor kezdődött el ez a „hét idő”? Azt követően, hogy a babilóniaiak eltávolították Jeruzsálem trónjáról Sedékiást, Isten előképi Királyságának utolsó királyát (Ez 21:25–27). Végül i. e. 607 októberének elején eltűnt a zsidó szuverenitás utolsó nyoma is. Ekkor a babilóniaiak által felelős megbízottként kinevezett zsidó helytartót, Gedáliát orvul meggyilkolták, amiért is a hátramaradt zsidók Egyiptomba menekültek (Jer 40—43. fejezet). A megbízható bibliai kronológia arra utal, hogy ez i. e. 607 októberének kezdetén, azaz 70 évvel i. e. 537 előtt történt; ebben az évben tértek vissza a zsidók babiloni fogságukból (Jer 29:10; Dán 9:2; további részletek találhatók a „Jöjjön el a te Királyságod!” című könyv 186—9. oldalán).

Hogyan jutunk el akkor 1914-hez? Ha i. e. 607 októberének elejéhez hozzáadunk 2520 évet, akkor, ahogy a táblázat mutatja, i. sz. 1914 októberének elejéhez jutunk.

Mi történt akkor? Jehova átadta az egekben megdicsőített Fiának, Jézus Krisztusnak az emberiség feletti uralmat (Dán 7:13, 14).

Miért van akkor még mindig oly sok gonoszság a földön? Miután Krisztus trónra került, Sátánt és a démonait levetették az égből a földre (Jel 12:12). Krisztus mint Király nem pusztította el azonnal azokat, akik nem ismerték el Jehova szuverenitását és őt mint Messiást. Ehelyett, ahogy előre megmondta, világméretű prédikálómunka vette kezdetét (Máté 24:14). Ez a minden nemzetből származó emberek szétválasztásához vezet; akik igazságosnak bizonyulnak, örök életet kapnak, a gonoszok pedig örök levágatásra jutnak, azaz meghalnak (Máté 25:31–46). Eközben eljön az utolsó napokként megjelölt igen nehéz idő. Ahogyan arra az „Utolsó napok” címszó alatti gondolatok rámutatnak, ezek az események 1914 óta világosan láthatók. Minden, amit Jézus megjövendölt, bekövetkezik,  beleértve a jelenlegi gonosz rendszer végét jelentő ’nagy nyomorúságot’ is (Máté 24:21, 22, 34).

A „HÉT IDŐ” KISZÁMÍTÁSA

„Hét idő” = 7 X 360 = 2520 év

A bibliai „idő”, vagyis év = 12 X 30 nap = 360 (Jel 11:2, 3; 12:6, 14).

A „hét idő” beteljesedése során minden egyes nap egy évvel egyenlő (4Móz 14:34; Ez 4:6).

I. e. 607. október elejétől i. e. 607. december 31-ig = 1/4 év

I. e. 606. január 1-jétől i. e. 1. december 31-ig = 606 év

I. sz. 1. január 1-jétől 1913. december 31-ig = 1913 év

I. sz. 1914. január 1-jétől 1914. október elejéig = 3/4 év

Összesen: 2520 év

Mikor jön el ennek a gonosz világnak a vége?

Jézus ezt válaszolta: „Azt a napot és azt az órát senki nem tudja, sem az egek angyalai, sem a Fiú, csak az Atya.” De ezt is kijelentette: „Bizony mondom nektek, hogy semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek” (Máté 24:36, 34).

A Jézus Krisztus kezében lévő Királyság 1914-es uralomra jutásához kapcsolódó események leírása után a Jelenések 12:12 hozzáteszi: „örvendjetek, ti egek, és ti, akik azokban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert lejött hozzátok az Ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy rövid ideje van.”