Milyen témát fejtegetett Pál apostol, amikor azt írta, hogy a keresztények ’elragadtatnak’, hogy az Úrral legyenek?

1Tessz 4:13–18, Kár.: „Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak [„az elhunytak felől”, ÚRB], hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.” (Nyilvánvalóan meghalt néhány keresztény a tesszalonikai gyülekezetben. Pál arra buzdította a gyülekezet tagjait, hogy vigasztalják egymást a feltámadás reménységével. Emlékeztette őket arra, hogy Jézust is feltámasztották a halála után; az Úr eljövetelekor tehát a gyülekezet hűséges keresztényei, akik korábban meghaltak, fel fognak támadni, hogy Krisztussal együtt lehessenek.)

Kik fognak az 1Tesszalonika 4:17 szerint ’elragadtatni a felhőkön’?

A 15. vers kifejti, hogy ők olyan hűségesek, ’akik megmaradnak az Úr eljöveteléig’, azaz még életben vannak Krisztus eljövetelekor. Ők is meg fognak halni valamikor? A Róma  6:3–5 és az 1Korintusz 15:35, 36, 44 szerint (a  82—3. oldalon vannak idézve) meg kell halniuk, mielőtt elnyernék az égi életet. Nem kell viszont a halotti állapotban várniuk Krisztus visszatérésére. Késedelem nélkül, „egy szempillantásban” ’elragadtatnak’, hogy az Úrral legyenek (1Kor 15:51, 52, Kár.; lásd még: Jelenések 14:13).

Láthatóan, egy felhőn fog-e Krisztus megjelenni, és a világ szeme láttára fogja-e felvinni az egekbe a hűséges keresztényeket?

Mondta-e Jézus, hogy betű szerinti szemmel látja majd őt újra a világ?

Ján 14:19, Kár.: „Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti [a hűséges tanítványai] megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.” (Kiemelés tőlünk.) (Vesd össze: 1Timóteusz 6:16.)

Mit jelent az, hogy az Úr „leszáll az égből”?

Vajon elképzelhető, hogy az 1Tesszalonika 4:16 szavaival összhangban az Úr ’leszálljon az égből’, anélkül hogy az emberek meglátnák őt? Az ókori Szodoma és Gomorra napjaiban Jehova ezt mondta: „lemegyek, hogy megnézzem”, mit csinálnak ott az emberek (1Móz 18:21, ÚRB). De egyetlen ember sem látta Jehovát, amikor megtekintette a várost, az általa küldött angyali képviselőket viszont látták (Ján 1:18). Hasonlóképpen, Jézus a hűséges földi követőire tudta irányítani a figyelmét, hogy megjutalmazza őket, anélkül hogy testben vissza kellett volna térnie.

Milyen értelemben ’látják’ akkor az Urat az emberek „eljönni a felhőben”?

Jézus megjövendölte: „akkor meglátják az Emberfiát [Jézus Krisztust] eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel” (Luk 21:27, ÚRB). Sem ez az állítás, sem más szövegrészek hasonló kijelentései nem mondanak ellent annak, amit Jézus a János 14:19 szerint kijelentett. Gondoljuk csak át: Mi történt a Sínai-hegynél, amikor Isten a 2Mózes 19:9 (ÚRB) szavai szerint ’elment a néphez sűrű felhőben’? (Kiemelés tőlünk.) Isten láthatatlanul volt jelen; Izrael népe látta  jelenlétének látható bizonyítékát, de a valóságban egyetlen izraelita sem látta Istent a saját szemével. Így tehát amikor Jézus azt mondta, hogy ’eljön a felhőben’, kétségtelenül ő sem gondolhatott másra, mint hogy bár láthatatlan lesz az emberi szemek számára, az emberek mégis észre fogják venni jelenlétét. Lelki szemeikkel ’látják’ majd őt, felismerve a tényt, hogy jelen van. (További magyarázat végett lásd a „Krisztus visszatérése” címszó alatti gondolatokat.)

Lehetséges-e, hogy a keresztények hús-vér testükkel együtt vitessenek az égbe?

1Kor 15:50, ÚRB: „Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.”

Ellentmond ez annak, ami Illés prófétával történt? Egyáltalán nem. Jézus évszázadokkal későbbi, félreérthetetlen szavainak fényében kell ezt megértenünk: „nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia” (Ján 3:13, ÚRB). Bár látták, hogy Illés ’fölment az égbe forgószélben’, ez mégsem jelenti azt, hogy a szellembirodalomba ment. Miért nem? Mert később azt olvassuk róla, hogy helyreigazító levelet írt Júda királyának (2Kir 2:11, ÚRB; 2Krón 21:1, 12–15). Mielőtt az emberek felfedezték a repülőgépet, Jehova a saját eszközét használta fel (egy tüzes szekeret és a forgószelet), hogy Illést a földről az égbe emelje, oda, ahol a madarak repülnek, és elvigye egy másik területre. (Vesd össze: 1Mózes 1:6–8, 20.)

Talán titokban jutnak a hűséges keresztények az égbe úgy, hogy egyszerűen csak eltűnnek a földről, anélkül hogy meghalnának?

 Róma 6:3–5, ÚRB: „nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? . . . Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is.” (A Jézussal megtörtént eset mintaként szolgált. Tanítványai és mások tudták, hogy meghalt. Csak miután meghalt és feltámadt, azután kapott ismét égi életet.)

1Kor 15:35, 36, 44, Rav.: „De kérdezhetné valaki: Mi módon  támadnak fel a halottak és milyen testtel jönnek elő? Balgatag! Amit vetsz, nem elevenedik meg, csak ha előbb megrothad. Elvettetik földi test, feltámasztatik mennyei test.” (Logikus tehát, hogy először meg kell halniuk ahhoz, hogy szellemi testet kaphassanak.)

Vajon az Úr a nagy nyomorúság előtt az összes hűséges keresztényt elviszi a földről csoda útján?

Máté 24:21, 22: „akkor nagy nyomorúság lesz, olyan, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig; nem, és nem is lesz többé. Bizony, ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, nem részesülne megmentésben egyetlen test sem; de a választottak miatt megrövidíttetnek azok a napok.” (Ugye, ezek a versek nem azt mondják, hogy a „választottak” mindannyian elvitetnek a nagy nyomorúság kezdete előtt az égbe? Inkább arra utalhat, hogy néhányan közülük a testben lévő társaikkal együtt a földön élik túl a nagy nyomorúságot.)

Jel 7:9, 10, 14, ÚRB: „Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, és hatalmas hangon kiáltottak: »Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónuson ül, és a Bárányé!« . . . »Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek.«” (Ahhoz, hogy ’valamiből jöhessen’ valaki, először bele kell mennie oda, vagy ott kell lennie. Ennek a nagy sokaságnak tehát olyan személyekből kell állnia, akik maguk is átélik a nagy nyomorúságot, s mint túlélők jönnek ki abból.) (Földönlétükkel kapcsolatban lásd a 73—4. oldalt.)

Milyen védelemben részesülnek az igaz keresztények a nagy nyomorúság idején?

Róma 10:13, ÚRB: „Aki segítségül hívja az Úr [„Jehova”, ÚV] nevét, üdvözül.”

Sof 2:3, ÚRB: „Keressétek az URat [„Jehovát”, ÚV, Kom.] mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényt! Törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatra, talán oltalmat találtok az ÚR haragjának napján!” (Lásd még: Ézsaiás 26:20.)

 Talán a nagy nyomorúság után vitetik az égbe az összes igaz keresztény?

Máté 5:5, ÚRB: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.”

Zsolt 37:29, ÚRB: „Az igazak öröklik a földet, és ott laknak mindvégig.” (Lásd még: 10., 11., 34. vers.)

1Kor 15:50, ÚRB: „test és vér nem örökölheti Isten országát.”

Lásd még az „Ég” címszó alatti gondolatokat.

Miért vitetik néhány keresztény az égbe, hogy Krisztussal legyen?

Jel 20:6, ÚRB: „az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig.” (Mivel uralkodniuk kell Krisztussal, olyan embereknek is kell lenniük, akik felett uralkodnak majd. Kik lesznek ezek? Lásd: Zsoltárok 37:29; Máté 5:5.)

Lásd még az „Újraszületés” címszó alatti gondolatokat.

Vajon azok, akik az égbe mennek, később visszatérnek a földre, hogy itt éljenek örökké a Paradicsomban?

Péld 2:21, ÚRB: „a becsületesek fogják lakni a földet, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta.” (Figyeld meg, hogy az írásszöveg nem azt mondja, hogy a becsületesek visszatérnek a földre, hanem azt, hogy megmaradnak rajta.)

1Tessz 4:17, ÚRB: „így mindenkor az Úrral leszünk [azok a keresztények, akik elvitetnek az égbe].” (Kiemelés tőlünk.)

„Hisz Ön abban, hogy elragadtatunk?”

Ezt válaszolhatod: „Megfigyeltem, hogy nem mindenki érti ugyanazt az elragadtatás alatt. Megkérdezhetem, Ön mit ért alatta? . . . Mindenesetre hasznos lenne véleményünket azzal összehasonlítani, amit a Biblia mond.” (Használd fel a beszélgetéshez a fenti anyag megfelelő részeit.)

Vagy ezt is mondhatod: „Úgy mondták nekem, hogy az elragadtatás a keresztények elmenekülését jelenti a földről. Sokan  azt gondolják, hogy így fognak elmenekülni a közelgő nagy nyomorúság elől. Így gondolja ezt Ön is?” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Bizonyosan szeretnénk, ha abban az időben Isten oltalmában lehetnénk, és van néhány igazán buzdító szövegrész, amely rámutat arra, hogyan fordíthatjuk hasznunkra ezt a védelmet (Sof 2:3).” 2. „Érdekes módon a Biblia azt mondja, hogy Isten itt a földön véd meg néhány hűségest (Péld 2:21, 22). Ez összhangban van Istennek azzal a szándékával is, amiért megteremtette és a Paradicsomba helyezte Ádámot, nem igaz?”

Egy másik lehetőség: „Azt érti Ön elragadtatáson, hogy a világrendszer végén élő keresztények felvitetnek az égbe? . . . Elgondolkozott már azon, mit fognak csinálni az égben ezek a keresztények? . . . Figyelje csak meg, kérem, mit mond erről a Jelenések 20:6 (és az 5:9, 10) . . . De kik felett fognak uralkodni? (Zsolt 37:10, 11, 29).”