Elpusztul-e a Föld bolygó atomháború következtében?

A Biblia alapján mi Isten szándéka a földdel?

Máté 6:10: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is.”

Zsolt 37:29: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak.”

Lásd még: Zsoltárok 104:5; Prédikátor 1:4.

 Fennáll-e annak lehetősége, hogy az Isten szándékával nem törődő nemzetek teljesen lakhatatlanná tegyék a földet?

Ézs 55:8–11: Ez Jehova kijelentése: „ahogy az egek magasabbak a földnél, úgy az én útjaim is magasabbak a ti útjaitoknál, és gondolataim a gondolataitoknál . . . az én beszédem . . . Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem mindenképpen véghezviszi azt, amiben kedvem lelem, és sikeres lesz abban, amiért elküldtem.”

Ézs 40:15, 26: „Íme, [Jehova Isten szemszögéből] a nemzetek olyanok, mint egy csepp a vödörben, és olyannak számítanak, mint a porréteg a mérlegen . . . Emeljétek föl szemeteket a magasba, és lássátok [a napot, a holdat és a több milliárd csillagot]. Ki teremtette azokat? Ő, aki szám szerint előhozza seregüket, sőt nevén szólítja mindegyiket. Tevékeny energiájának bősége és hatalmas ereje miatt egy sem hiányzik közülük.” (A nemzetek által kifejlesztett nukleáris haderő félelemmel tölti el az embereket. A csillagok milliárdjaiban azonban képzelőerőnket messze meghaladó mennyiségű nukleáris energia szabadul fel. Ki teremtette meg és tartja ellenőrzés alatt ezeket az égitesteket? Vajon ugyanez a Személy ne tudná megakadályozni a nemzeteket, hogy oly módon használják atomfegyvereiket, hogy azzal meghiúsítsák a szándékát? Az a tény, hogy Isten elpusztította az egyiptomi hadsereget, amikor a fáraó meg akarta akadályozni Izrael szabadulását, szemlélteti, hogy Isten most is közbelép [2Móz 14:5–31].)

Jel 11:17, 18: „Hálát adunk neked, mindenható Jehova Isten, aki vagy, és aki voltál, mert magadhoz vetted nagy hatalmadat, és királyként uralkodni kezdtél. De megharagudtak a nemzetek, és eljött a te haragod, és a meghatározott idő arra, hogy. . . pusztulást hozz azokra, akik pusztítják a földet.”

Maga Isten fogja megsemmisíteni a földet tűzzel?

Támogatja-e ezt a nézetet a 2Péter 3:7, 10 (B.—D.)? „A mostani eget és földet ugyanaz a szó őrizte meg, hogy fönntartsa az istentelenek elítélésének és kárhozatának [„pusztulásának”, ÚRB] napjára a tűz számára. Eljön azonban az Úr napja, mint a tolvaj. Akkor az egek nagy robajjal elpusztulnak,  az elemek megolvadnak a hőségben, s a föld és rajta minden alkotás tűzben ég el [„megégnek”, Kár., ÚRB; „elenyészik”, Kat.; „feltárulnak”, ÚV].” (Megjegyzendő, hogy a Codex Sinaiticus és a Codex Vaticanus 1209. számú kézirata — mindkettő az i. sz. IV. századból való — azt írja, hogy „feltárulnak”. A későbbi kéziratok, az V. századbeli Codex Alexandrinus, valamint a Vulgatának a XVI. században Kelemen által kissé javított változata már azt írja, hogy „megégnek”.)

Utal-e a Jelenések 21:1 (Kat.) arra, hogy elpusztul a bolygónk? „Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúltak, és tenger sincs többé.”

Ezeknek a verseknek a magyarázata csak akkor helyes, ha összhangban van a szövegkörnyezettel, valamint a Biblia többi részével

Ha ezek a szövegek (a 2Péter 3:7, 10 és a Jelenések 21:1) azt jelentenék, hogy a betű szerinti Föld bolygót fogja tűz megsemmisíteni, akkor a betű szerinti egeknek (a csillagoknak és a többi égitestnek) ugyancsak tűzben kellene elpusztulniuk. Az ilyen betű szerinti értelmezés azonban ellentétben áll a Máté 6:10, a Zsoltárok 37:29; 104:5 és a Példabeszédek 2:21, 22 kijelentésével. Különben is, milyen hatással lenne a tűz a már amúgy is erőteljesen izzó napra és csillagokra? Következésképpen a fentiekben idézett bibliaversekben másként kell érteni a „föld” fogalmát.

Egyebek között az 1Mózes 11:1, az 1Királyok 2:1, 2 és az 1Krónikák 16:31 átvitt értelemben használja a „föld” szót, mint ami az emberiségre, az emberi társadalomra utal. Erről lenne szó a 2Péter 3:7, 10-ben és a Jelenések 21:1-ben is?

Figyeld meg, hogy a szövegkörnyezetben a 2Péter 3:5, 6 (és a 2:5, 9 is) párhuzamba állítja ezzel Noé napjainak Özönvízét, amikor a gonosz emberi társadalom megsemmisült, de Noé és a családja életben maradt, és a föld is megmaradt. A 2Péter 3:7 hasonlóképpen azt mondja, hogy az ’istentelen embereknek’ kell elpusztulniuk. Az a felfogás, hogy a „föld” ebben az esetben a gonosz emberi társadalomra vonatkozik, teljes mértékben összhangban van a Biblia egészével, ahogy a fent említett szövegek is rámutatnak. Ez a jelképes „föld”, vagyis gonosz  emberi társadalom fog ’feltárulni’, azaz Jehova — mintha tűz égetné le, úgy rántja le róluk a leplet —, leleplezi az istentelen emberi társadalom gonoszságát, és nyilvánvalóvá teszi, hogy rászolgált a teljes pusztulásra. Ez a gonosz emberi társadalom tehát a Jelenések 21:1-ben (Kat.) említett „első föld” is.

A fentiek fényében Jézusnak a Lukács 21:33-ban lévő szavai („az ég és a föld elmúlik, de . . .”) jelképesen értendők. Hasonlóképpen a Jelenések 21:1 is ’a korábbi égről és a korábbi földről’ beszél. (Lásd még: Máté 24:35.)

Vajon az igazakat felviszik az égbe, és ha már elpusztultak a gonoszok, visszatérnek a földre?

Támogatja-e a Jelenések 21:2, 3 ezt a nézetet? Itt ezt olvassuk: „a szent várost, az Új Jeruzsálemet is láttam alászállni az égből, az Istentől, felkészítve, mint a férje számára felékesített menyasszony. Erre harsány hangot hallottam a trón felől, mely ezt mondta: »Íme! Az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakozni, azok pedig az ő népei lesznek. És maga az Isten lesz velük.«” (Az a tény, hogy Isten az emberekkel ’lakozik’, s hogy ’velük lesz’, vajon azt jelenti, hogy Isten testi lénnyé lesz? Ez lehetetlenség, hiszen Jehova közölte Mózessel: „nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon” [2Móz 33:20]. Logikus tehát, hogy az Új Jeruzsálem tagjai sem térnek vissza a földre fizikai lényekként. Akkor milyen értelemben ’lesz Isten az emberekkel’, s hogyan ’száll alá az égből’ az Új Jeruzsálem? Kétségtelenül utalást találunk erre az 1Mózes 21:1-ben, amely azt mondja, hogy Isten „meglátogatta” Sárát, és előrehaladott kora ellenére fiúgyermekkel áldotta meg. A 2Mózes 4:31-ben arról olvasunk, hogy Isten „meglátogatta” Izraelt azáltal, hogy elküldte hozzájuk szabadítóként Mózest. A Lukács 7:16 azt írja, hogy Isten Jézus szolgálata révén „meglátogatta” népét. [Az utóbbi három vers a Katolikus fordítás szerint van idézve.] Más fordítások ezt úgy adják vissza, hogy Isten „a népe felé fordította figyelmét” [ÚV], és „rátekintett Isten az Ő népére” [Csia]. A Jelenések 21:2, 3 tehát úgy értendő, hogy Isten az égi Új Jeruzsálem által ’látogatja meg’ az emberiséget, vagyis lesz vele, melyen keresztül megáldja az engedelmes embereket.)

 Péld 2:21, 22 (Kár.): „az igazak lakják a földet, és a tökéletesek [„feddhetetlenek”, ÚV] maradnak meg rajta. A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.” (Kiemelés tőlünk.) (Figyeld meg, hogy a vers nem azt mondja, hogy a feddhetetlenek visszatérnek a földre, hanem ők „maradnak meg rajta”.)

Megváltozott-e Isten földdel kapcsolatos eredeti szándéka?

1Móz 1:27, 28: „Isten megteremtette az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette; férfinak és nőnek teremtette őket. Isten ezután megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: »Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá; uralkodjatok a tenger halain, az egek repdeső teremtményein, és minden élő teremtményen, amely a földön mozog.«” (Isten tehát közölte szándékát, hogy Ádám és Éva utódai töltsék be a földet, és gondozzák az egész földre kiterjedő Paradicsomot. A Teremtő vajon egyszerűen feladta ezt a szándékát, örökre teljesületlenül hagyva azt Ádám bűne miatt, miután oly csodálatos módon elkészítette a földet az ember lakóhelyéül, egyedülállóvá téve a bolygók között, amelyeket az emberek távcsövekkel és űrhajókkal vizsgálnak?)

Ézs 45:18: „így szól Jehova, az egek Teremtője, Ő, az igaz Isten, a föld Megformálója és Alkotója, Ő, aki megszilárdította, aki nem pusztán a semmiért teremtette, aki azért formálta meg, hogy lakjanak rajta: »Én vagyok Jehova, és nincsen más.«” (Lásd még: Ézsaiás 55:10, 11.)

Hogyan fér el az összes ember a földön, ha Isten új rendjében senki sem hal meg?

Ne feledd, mit mondott Isten akkor, amikor a földre vonatkozó szándékát kijelentette: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet” (1Móz 1:28). Isten felruházta az embereket a szaporodás képességével, és amikor ezzel kapcsolatos szándéka megvalósul, képes meg is szüntetni a földön a további szaporodást.

 Kiket ajándékoz meg Isten vég nélküli földi élettel?

Sof 2:3: „keressétek Jehovát, mind, ti föld szelídei, kik végrehajtjátok bírói döntését. Keressétek az igazságosságot, keressétek a szelídséget! Valószínűleg rejtve lesztek Jehova haragjának napján.”

Zsolt 37:9, 11: „akik Jehovában reménykednek, öröklik a földet. A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében.”