Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Függetlenség

Függetlenség

Meghatározás: Az az állapot, amelyben valaki nem függ másoktól, vagy legalábbis azt állítja, illetve nem áll mások irányítása vagy befolyása alatt. Mivel az ember szabad akarattal lett megáldva, természetes vágyat érez bizonyos mértékű függetlenségre. Ha azonban túlzásba viszi ezt, akkor ez a vágy engedetlenséghez, sőt lázadáshoz vezethet.

Igazán szabadabbak lesznek az emberek a bibliai irányadó mértékek elvetésével?

Róma 6:16, 23: „Nem tudjátok, hogy ha valakinek mindig rabszolgaként mutatjátok be magatokat, hogy engedelmeskedjetek neki, akkor rabszolgái vagytok, mivel engedelmeskedtek neki: vagy a bűnéi a halálra, vagy az engedelmességéi az igazságosságra? Mert a bűn zsoldja a halál, az ajándék pedig, amelyet az Isten ad, örök élet Krisztus Jézus, a mi Urunk által.”

Gal 6:7–9: „Ne vezessenek félre titeket: Istent nem lehet megcsúfolni. Mert amit vet az ember, azt fogja aratni is; mivel aki a testére nézve vet, romlást fog aratni a testéből, aki viszont a szellemre nézve vet, örök életet fog aratni a szellemből. Így hát ne hagyjunk fel annak cselekvésével, ami jó.”

Nemi erkölcs: „aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik” (1Kor 6:18). „Aki házasságtörést követ el egy nővel . . . saját lelkét viszi pusztulásba” (Péld 6:32). (A homoszexualitást illetően lásd: Róma 1:24–27.) (A meg nem engedett nemi kapcsolat szerezhet pillanatnyi élvezetet. De utálatos betegségekhez, nem kívánt terhességhez, abortuszhoz, féltékenységhez, lelkiismeret-furdaláshoz, érzelmi zavarhoz és mindenképpen Isten nemtetszéséhez vezet, akitől eljövendő életünk függ.)

Anyagiak hajszolása: „Akiknek . . . elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embereket. Mert a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek eltévelyedtek a hittől, és mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat” (1Tim 6:9, 10). „Azt mondom majd lelkemnek: »Lelkem, nagy vagyonod van sok évre félretéve; pihenjél, egyél, igyál, vigadozzál!« Az Isten azonban ezt mondta neki: »Esztelen, még az éjjel elkérik tőled a lelkedet. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?« Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag” (Luk 12:19–21). (Az anyagi javak nem eredményeznek tartós boldogságot. A meggazdagodásért tett erőfeszítések gyakori következménye a boldogtalan családi élet, a megromlott egészség és a szellemi összeomlás.)

Mértéktelen alkoholfogyasztás: „Kinek jaj? Kinek kellemetlenség? Kinek viszálykodások? Kinek aggodalom? Kinek vannak sebei ok nélkül? Kinek vannak elhomályosult szemei? A bor mellett időzőknek, akik mennek, hogy kevert bort keressenek. Végül megmar, mint a kígyó, mérget ereszt, mint a vipera” (Péld 23:29, 30, 32). (Az ivás az első pillanatban látszólag elfelejtetheti a gondokat, de nem oldja meg azokat. A kijózanodás után kiderül, hogy továbbra is számolni kell velük, s gyakran újabbak is társulnak hozzájuk. A mértéktelen alkoholfogyasztás tönkreteszi az ember önbecsülését, egészségét, családi életét és az Istennel ápolt kapcsolatát.)

Kábítószerrel való visszaélés: Lásd a „Kábítószerek” címszó alatti gondolatokat a 215—21. oldalon.

Rossz társaság: Csatlakoznál egy olyan bandához, amelynek tagjai azt mondják, hogy tudják, hogyan lehet rengeteg pénzre szert tenni úgy, hogy nem kell sokat dolgozni érte? „Ne járj egy úton ezekkel. Tartóztasd meg lábadat ösvényüktől, mert gazság után fut lábuk, és vérontásra sietnek” (Péld 1:10–19). Megfelelő barátnak tartod az olyan embert, aki igazán kedvesnek látszik, de nem imádja Jehovát? Sikem egy kánaánita fejedelemnek volt a fia, és a Biblia azt írja, hogy „apja egész háznépéből őt tisztelték leginkább”. Ennek ellenére „elragadta [Dínát], vele hált, és erőszakot követett el rajta” (1Móz 34:1, 2, 19). Neked vajon számítson az, ha esetleg mások nem hisznek azokban az igazságokban, amelyeket Isten Szavából tanulsz? „Ne vezessenek félre titeket. Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat” (1Kor 15:33). Mit érezne vajon Jehova, ha olyan barátokat választanál, akik nem szeretik őt? Júda egyik királyának, aki így viselkedett, ezt mondta Jehova szószólója: „Emiatt Jehova haragja van rajtad” (2Krón 19:1, 2).

Ki ösztönözte az embereket arra, hogy nyugodtan döntsenek saját belátásuk szerint, és ne vegyék figyelembe Isten parancsolatait?

1Móz 3:1–5: „A kígyó [melyet Sátán szószólóként használt; lásd: Jelenések 12:9] így szólt az asszonyhoz: »Valóban azt mondta Isten, hogy nem ehettek a kert minden fájáról?« Az asszony erre így felelt a kígyónak: »A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. De a kert közepén lévő fának a gyümölcséről Isten ezt mondta: ,Abból ne egyetek, ne is érintsétek, hogy meg ne haljatok.’« A kígyó erre ezt mondta az asszonynak: »Bizony nem haltok meg. Mert Isten tudja, hogy amely napon esztek arról, megnyílik szemetek, és olyanok lesztek, mint Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz.«”

Milyen szellem indít arra egy személyt, hogy hagyja figyelmen kívül Isten akaratát a saját vágyainak kielégítéséért?

Ef 2:1–3: „ti vagytok azok, akiket az Isten megelevenített, jóllehet halottak voltatok vétségeitekben és bűneitekben, melyekben egykor jártatok e világrendszer szerint [melynek Sátán az uralkodója], a levegő hatalmának uralkodója szerint, ama szellem szerint, amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik. Igen, egykor közöttük forgolódtunk mindnyájan testünk kívánságaival összhangban, és azokat tettük, amiket a test és a gondolatok akartak, s természettől fogva harag gyermekei voltunk, akárcsak a többiek.”

Milyen független magatartást kell kerülniük azoknak, akik azt mondják, hogy Istent szolgálják?

Péld 16:18: „Az összeomlás előtt büszkeség jár, a botlás előtt gőgös szellem.”

Péld 5:12: „ne kelljen ezt mondanod: »Hogy gyűlöltem a fegyelmezést, és hogy megvetette szívem a feddést!«” (A szövegkörnyezetből kiderül, hogy az ilyen magatartás súlyos gondokhoz vezethet.)

4Móz 16:3: „Összegyűltek hát Mózes és Áron ellen [akiket Jehova a népe felvigyázóiként használt fel], és ezt mondták nekik: »Elegünk van belőletek, mert az egész közösségből mindenki szent, és Jehova közöttük van. Miért emelitek hát magatokat Jehova gyülekezete fölé?«”

Júd 16: „Ezek zúgolódók, olyanok, akik panaszkodnak sorsuk miatt, a maguk kívánságai szerint járnak, és szájuk fellengzős dolgokat szól, miközben egyéniségeket csodálnak haszonlesésből.”

3Ján 9: „Diotrefész, aki szívesen foglalja el közöttük az első helyet, semmit nem fogad tőlünk megbecsüléssel.”

Péld 18:1: „Aki elszigeteli magát, az a saját önző vágyát hajszolja, és minden gyakorlati bölcsesség ellen kifakad.”

Jak 4:13–15: „Nosza, rajta, ti, akik ezt mondjátok: »Ma vagy holnap elutazunk ebbe a városba, ott töltünk egy évet, és kereskedünk, és nyereséget szerzünk«, holott nem tudjátok, mi lesz holnap az életetekkel. Mert pára vagytok, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. Inkább ezt kellene mondanotok: »Ha Jehova úgy akarja, élni fogunk, és meg is tesszük ezt vagy azt.«”

Kinek a befolyása alá kerül az, akit függetlenségi törekvések irányítanak, és a keresztény gyülekezeten kívüli világot utánozza? Mit gondol róla Isten?

1Ján 2:15; 5:19: „Ne szeressétek a világot, se a világban levő dolgokat. Ha valaki a világot szereti, nincs meg benne az Atya szeretete.” „Az egész világ a gonosz hatalmában van.”

Jak 4:4: „Aki tehát a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé teszi magát.”