Napjaink csodagyógyításai Isten szelleme által történnek?

Származhat-e az igaz Istenen kívül más forrásból is csodatevő képesség?

Mózes és Áron megjelentek az egyiptomi fáraó előtt, és engedélyét kérték arra, hogy Izrael kimehessen a pusztába áldozatokat bemutatni Jehovának. Isten támogatásának bizonyítékaként Mózes arra utasította Áront, hogy vesse botját a földre, mire a bot nagy kígyóvá változott. Ezt a csodát Isten ereje vitte véghez. Ezután azonban Egyiptom mágiát űző papjai is a földre dobták botjaikat, amelyek ugyancsak nagy kígyókká változtak (2Móz 7:8–12). Kinek a hatalma vitte véghez az ő csodájukat? (Vesd össze: 5Mózes 18:10–12.)

A XXI. században a kereszténység papjai is hajtanak végre bizonyos hitgyógyításokat az istentiszteleteken. A nem  keresztény vallásokban a vodu papjai, csodadoktorok, varázslók és mások, akik ugyancsak képesek gyógyítani, gyakran mágiához és jósláshoz folyamodnak. Néhány csodadoktor kijelenti, hogy gyógyításának semmi köze a vallásokhoz. Mindezen esetekben az igaz Istentől származik a gyógyító erő?

Máté 24:24: „hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket meg csodákat tesznek, hogy félrevezessék, ha lehet, még a választottakat is.”

Máté 7:15–23: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól . . . Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram, nemde prófétáltunk a te nevedben, démonokat űztünk ki a te nevedben, és sok hatalmas cselekedetet vittünk véghez [„tettünk annyi csodát”, Kat., B.—D.; „tettünk-e sok csodát”, ÚRB] a te nevedben?« De én akkor megvallom nekik: Soha nem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem, ti, akik törvénytelenséget műveltek!”

Ugyanúgy hajtják-e végre napjainkban is a szenzációs csodákat, mint ahogyan Jézus és a korai tanítványai vitték véghez csodálatos gyógyításaikat?

A szolgáltatás költsége: „Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki démonokat. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!” (Máté 10:8). (Jézus parancsát követve ingyen gyógyítanak-e ma a csodadoktorok?)

A sikeresség aránya: „az egész sokaság igyekezett megérinteni őt [Jézust], mivel erő áradt ki belőle, és az mindnyájukat meggyógyította” (Luk 6:19). „Még a széles utakra is kivitték a betegeket, és kis ágyakra meg hordágyakra fektették őket, hogy amint Péter arra megy, legalább az árnyéka vetődjön rá valamelyikükre. A Jeruzsálem körüli városokból is egyre gyűlt a tömeg, hozták a betegeket és azokat, akiknek a tisztátalan szellemek nem hagytak nyugtot, s ezek egytől egyig meggyógyultak” (Csel 5:15, 16). (Meggyógyulnak-e napjainkban mind, akik gyógyulást keresve vallásos csodadoktorokhoz vagy kegyhelyekre mennek?)

Isten szelleméről tanúskodik-e ama szervezetek tagjainak életmódja, amelyekhez ezek a csodadoktorok tartoznak?

Mint csoport, kiemelkedő módon kifejezésre juttatják-e  a szellem olyan gyümölcseit, mint a szeretet, hosszútűrés, szelídség és önuralom? (Gal 5:22, 23).

Valóban „nem része a világnak”, és távol tartják magukat a világ politikai ügyeitől? Mentesek-e a vérbűntől háborúk idején? Jó hírnevük van-e, mint akik kerülik a világ erkölcstelen életmódját? (Ézs 2:4; Ján 17:16; 1Tessz 4:3–8).

Arról ismerhetők fel ma az igaz keresztények, hogy képesek csoda útján gyógyítani?

Ján 13:35: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek.” (Ezt mondta Jézus. Ha valóban hiszünk benne, akkor a szeretetet, és nem a csodagyógyítást tekintjük az igaz keresztényiség ismertetőjegyének.)

Csel 1:8: „erőt kaptok majd, amikor a szent szellem eljön rátok, és tanúim lesztek . . . a föld legtávolabbi részéig.” (Röviddel azelőtt, hogy Jézus elhagyta apostolait, és visszatért az égbe, ezt mondta nekik, és nem azt, hogy a gyógyítás lesz a legfontosabb feladatuk. Lásd még: Máté 24:14; 28:19, 20.)

1Kor 12:28–30: „Isten elhelyezte a különböző tagokat a gyülekezetben: először apostolokat, másodszor prófétákat, harmadszor tanítókat, azután hatalmas cselekedeteket, azután gyógyítások ajándékait, segítségnyújtó szolgálatokat, irányítási képességeket, különböző nyelveket. Talán mindenki apostol? Talán mindenki próféta? Talán mindenki tanító? Talán mindenki hatalmas cselekedeteket visz véghez? Talán mindenki gyógyítások ajándékait kapta?” (A Biblia tehát világosan kijelenti, hogy nem minden igaz keresztény részesül a gyógyítási képesség ajándékából.)

Nem arra utal a Márk 16:17, 18, hogy az lesz a hívők egyik ismertetőjegye, hogy képesek betegeket gyógyítani?

Márk 16:17, 18, Kár.: „Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólanak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.”

Ezek a versek az i. sz. V. és VI. századból származó egyes bibliai kéziratokban és fordításokban fordulnak elő.  A régebbi görög kéziratok, a Codex Sinaiticus és a IV. századi Codex Vaticanus 1209. számú kézirata nem tartalmazzák. Dr. B. F. Westcott, a bibliai kéziratok egyik szaktekintélye azt mondta, hogy „ezek a versek . . . nem részei az eredeti írásoknak, hanem betoldások” (An Introduction to the Study of the Gospels. London, 1881, 338. o.). Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus), az ötödik században élt bibliafordító ezt mondta: „szinte egyetlen görög kézirat sem tartalmazza ezt a részletet” (The Last Twelve Verses of the Gospel According to S. Mark. London, 1871, J. W. Burgon, 53. o.). A New Catholic Encyclopedia (1967) ezt írja: „Szókincsben és stílusban oly élesen elütnek az evangélium többi részétől, hogy aligha képzelhető el, hogy Márk írta volna azokat [a 9–20. verseket]” (IX. köt., 240. o.). Egyetlen olyan feljegyzésről sincs tudomásunk, hogy a korai keresztények mérget ittak vagy kígyót vettek fel hívő voltuk bizonyítékaként.

Miért kaptak az első századi keresztények olyan adományokat, amilyen az a képesség is volt, hogy csoda útján tudtak gyógyítani?

Héb 2:3, 4: „hogyan menekülünk meg, ha nem törődünk egy ilyen nagy megmentéssel? Hiszen a mi Urunk által kezdett hirdettetni, és megerősítették számunkra azok, akik hallották őt, miközben az Isten is tanúskodott jelekkel csakúgy, mint előjelekkel meg különféle hatalmas cselekedetekkel, és szent szellemet osztva akarata szerint.” (Így meggyőzően bizonyították, hogy az akkor még új keresztény gyülekezet valóban Isten támogatásával jött létre. De mihelyt ez egyértelműen beigazolódott, szükség volt-e továbbra is ismételt bizonyításra?)

1Kor 12:29, 30; 13:8, 13: „Talán mindenki próféta? . . . Talán mindenki gyógyítások ajándékait kapta? Talán mindenki nyelveken szól? . . . A szeretet soha nem vall kudarcot. De legyenek akár prófétálás ajándékai, el lesznek távolítva; legyenek akár nyelvek, meg fognak szűnni . . . Most azonban megmarad a hit, a reménység, a szeretet, ez a három; de ezek közül a legnagyobb a szeretet.” (A természetfölötti ajándékok megszűntek, amikor céljukat betöltötték. Az Isten szellemének gyümölcsét alkotó felbecsülhetetlen tulajdonságok azonban azután is megnyilvánulnak az igaz keresztények életében.)

 Ha valaki egyszer meggyógyul, valóban nagy jelentősége van annak, mi módon történt ez?

2Tessz 2:9, 10: „A törvénytelennek jelenléte pedig Sátán munkálkodása szerint van, minden hatalmas cselekedettel és hazug jelekkel meg előjelekkel, és minden igazságtalan megtévesztéssel azoknak, akik elvesznek, megfizetésként azért, mert nem fogadták el az igazság szeretetét, hogy megmentésben részesüljenek.”

Luk 9:24, 25: „aki meg akarja menteni a lelkét [„életét”, Kár., Kat., ÚRB], elveszíti azt, aki azonban elveszíti a lelkét énértem, az megmenti azt. Csakugyan, mi hasznot lát abból az ember, ha az egész világot megnyeri, de önmagát elveszíti, vagy kárt szenved?”

Van-e remény tökéletes gyógyulásra minden betegségből?

Jel 21:1–4: „új eget és új földet láttam, mert a korábbi ég és a korábbi föld elmúlt . . . »És [Isten] letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak.«”

Ézs 25:8: „Elnyeli a halált örökre, és a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról.” (Vesd össze: Jelenések 22:1, 2.)

Ézs 33:24: „Egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok.«”

„Hisz Ön a csodagyógyításokban?”

Ezt válaszolhatod: „Aki nem hiszi, hogy Istennek van hatalma gyógyítani, az nem hisz a Bibliában. De önkéntelenül is felmerül bennem a kérdés, hogy helyes módon teszik-e ezt ma az emberek?” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Szeretnék Önnek felolvasni egy bibliaidézetet, s kíváncsi vagyok, észreveszi-e, mi az, amit ma egészen másképp csinálnak az emberek (Máté 10:7, 8) . . . Látja, hogy Jézus itt a tanítványok olyan képességéről is beszélt, amilyen egyetlen mai csodatevőnek  sincs? (Nem tudnak halottakat feltámasztani.)” 2. „Nincs jogunk megítélni másokat, de figyelemre méltó, hogy a Máté 24:24 említést tesz valamiről, amitől óvakodnunk kell.”

Vagy ezt is mondhatod: „Meg vagyok győződve arról, hogy a Biblia kijelentései a gyógyításról igazak. De a jelenlegi világrendszerben minden gyógyítás csupán átmeneti segítséget jelent, nem igaz? Ugyanis végül mindannyian meghalunk. Eljön-e az az idő, amikor minden élő egészséges lesz, és soha nem kell meghalnia? (Jel 21:3, 4).”