Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Kábítószerek

Kábítószerek

Meghatározás: A „kábítószer” fogalmát különbözőképpen határozzák meg. Itt a kábítószer kifejezés alatt olyan hangulatváltoztató anyagot értünk, amely nem táplálkozási célt szolgál, és amelyet nem orvosi megfontolásból alkalmaznak, hanem azért, hogy megszabaduljanak az élet gondjaitól, hogy álomszerű érzés vagy kellemes közérzet, illetve mámoros érzések töltsék el őket.

Valóban tiltja a Biblia a kábítószerek élvezetszerű használatát?

A Biblia nem említ meg név szerint olyan anyagokat, mint amilyen a heroin, kokain, LSD, PCP (angyalpor), marihuána és a dohány. Ezzel szemben megadja a szükséges irányelveket, hogy megtudjuk, mi a teendőnk, és mit kell kerülnünk ahhoz, hogy elnyerjük Isten tetszését. Ehhez hasonlóan a Biblia azt sem mondja, hogy helytelen fegyvert használni valakinek a megöléséhez, a gyilkosságot viszont tiltja.

Luk 10:25–27: „»mit tegyek, hogy örök életet örököljek?« . . . »Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel, egész erőddel és egész elméddel«, és »felebarátodat, mint önmagadat«.” (Valóban egész lelkével és egész elméjével szereti Istent az, aki olyan szokásokat vesz fel, melyek szükségtelenül megrövidítik az életét, és elködösítik az értelmét? Az talán a felebaráti szeretet, ha valaki meglop másokat azért, hogy folyamatosan kábítószerhez jusson?)

2Kor 7:1: „Mivel tehát ezek az ígéreteink vannak [mármint az, hogy Jehova az Istenünk és Atyánk], szeretteim, tisztítsuk meg magunkat a test és a szellem minden szennyétől, tökéletessé téve a szentséget Isten félelmében.” (De remélhetjük-e, hogy elnyerjük Isten tetszését, ha szándékosan olyat teszünk, amivel beszennyezzük a testünket?)

Tit 2:11, 12: „az Isten ki nem érdemelt kedvessége, amely megmentést hoz mindenfajta embernek, nyilvánvalóvá lett, arra oktatva bennünket, hogy mondjunk nemet az istentelenségnek és a világias kívánságoknak, s józan gondolkodással [„fegyelmezetten”, Kat.; „mértéktartóan”, B.—D.], igazságossággal és Isten iránti odaadással éljünk e jelenlegi világrendszer közepette.” (Összeegyeztethető-e ezzel a tanáccsal a kábítószer-élvezet, amely eltompítja az ítélőképességet, vagy az önuralom elvesztéséhez vezet?)

Gal 5:19–21: „A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, és ezek azok: . . . spiritizmus gyakorlása . . . , dorbézolások és effélék . . . akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát.” (A „spiritizmus gyakorlása” kifejezéssel fordított görög phar·ma·kiʹa szó betű szerinti jelentése: ’kábítószerezés’. W. E. Vine az An Expository Dictionary of New Testament Words című művében erről a görög szóról kijelenti: „A varázslásban az egyszerű vagy az erős drogok használatát általában okkult hatalmakhoz intézett varázsigék és kérések követték, ezenkívül különböző talizmánokat, amuletteket stb. adtak, melyek állítólag azért készültek, hogy eltereljék a kérelmezőről vagy a betegről a démonok figyelmét és erejét, de a valóságban azért, hogy a kérelmezőt megismertessék a varázslás titkos eszközeivel és erőivel” [London, 1940, IV. köt., 51—2. o.]. Hasonlóképpen napjainkban is a kábítószer-fogyasztók közül sokan spiritiszta szokásokba merülnek, vagy spiritiszta személyekkel ápolnak kapcsolatot, mivel egy üres vagy egy hallucinációkat tapasztaló elme könnyű zsákmány a démonoknak. Vesd össze: Lukács 11:24–26.)

Tit 3:1: „rendeljék alá magukat és engedelmeskedjenek a kormányzatoknak és a hatalmaknak mint uralkodóknak.” (Sok helyen törvénybe ütközik bizonyos drogok birtoklása vagy fogyasztása.)

Mivel némelyik kábítószer segít az embernek, hogy jól érezze magát, valóban olyan ártalmasak?

2Tim 3:1–5: „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek. Mert az emberek . . . inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők [lesznek]; és ezektől fordulj el.” (Egyértelmű, hogy a Biblia óva int attól, hogy a gyönyör iránti heves vágy olyannyira áthasson minket, hogy fontosabbá váljon, mint Isten Szava igazságos alapelveinek alkalmazása és Isten helyeslésének elnyerése.)

Egyes NARKOTIKUMOKNAK fájdalomcsillapító hatásuk van, és kellemes érzetet kelthetnek, de ugyanakkor függőséget okoznak, és a túladagolásuk halált válthat ki. Néhány OLDÓSZER szipózása izgalmat kelthet, de beszéd-, látás- és izomműködési zavart okozhat, valamint helyrehozhatatlan agy-, máj- és vesekárosodással járhat. A HALLUCINOGÉNEK „feldobják” a fogyasztót, látszólag megszüntetik a fáradtságot, de azt idézhetik elő, hogy a személy tévesen érzékeli a távolságokat, nem vagy csak nehezen tud logikusan gondolkodni, maradandó változás következik be a személyiségében, és öngyilkossági vagy gyilkossági hajlamok ébrednek benne.

Ártalmatlan-e a marihuána? Egyes orvosok szerint igen

Dr. David Powelson, a berkeley-i Kaliforniai Egyetemhez tartozó Cowell Kórház pszichiátriai részlegének egykori vezetője annak idején szorgalmazta a marihuána használatának engedélyezését. Később — miután több tényre fény derült — ezt írta: „Most úgy gondolom, hogy a marihuána a legveszélyesebb kábítószer, amellyel dolgunk van. 1. Kezdetben az élvezete szórakoztató. Az embernek az az illúziója támad, hogy jó a közérzete; észre sem veszi gondolkodásának beszűkülését, és életfolyamatainak romlását. 2. Tartós élvezete téveszmék kialakulásához vezet. Egytől három éven át tartó folyamatos használata után a beteges elképzelések válnak uralkodóvá a gondolkodási folyamatokban” (Executive Health Report. 1977. október, 8. o.).

Dr. Robert L. DuPont, az Egyesült Államok drogokkal való visszaélést vizsgáló országos intézetének egykori igazgatója — akit korábban úgy idéztek, mint a marihuána veszélyének lekicsinylőjét — a közelmúltban kijelentette: „A tulajdonképpeni kérdés, amelyet ez a járvány [a fiatalok körében növekvő marihuánaélvezet] felvet: az egészség veszélyeztetése, ami legalább kettős veszélyt jelent. Az egyik az örömmámor következménye; ez a vezetést befolyásoló kockázatoktól a szinte teljes érdektelenségig fokozódhat. A másik terület tisztán testi vonatkozású. Ennél az aggodalomra okot adó tényező a marihuánafogyasztóknál rendszeresen jelentkező idült hörghuruttól kezdve a hormonrendszert ért károsodásokon át — melyek nagyon is valóságos veszélyek — az immunrendszert érő hatásokig terjed, sőt valószínűleg rák is kialakulhat” (montreali Gazette. 1979. március 22., 9. o.).

A Science Digest a következő részletekről számolt be: „A rendszeres marihuánaszívás idővel megnövelheti az agyban az életfunkciókhoz, például az emlékezéshez, érzelmekhez és viselkedéshez nélkülözhetetlen idegvégződések közötti távolságot. Ahhoz, hogy az idegek eleget tegyenek feladatuknak, kapcsolatban kell maradniuk egymással.” Majd az állatkísérletek eredményeihez fűzött gondolatok után a cikk így folytatja: „A legkifejezettebb hatás az érzelmekkel összefüggésbe hozott septum területén, az emlékek formálásával foglalkozó hippocampusban, valamint a bizonyos viselkedési funkciókért felelős amygdalában történt” (1981. március, 104. o.).

Károsabb-e a marihuána az alkoholnál?

Az alkohol tápanyagforrás, az anyagcsere folyamatában energiává alakul át, végtermékét a szervezet kiüríti. A marihuánáról azonban azt mondta egy pszichofarmakológus: „A marihuána nagyon erős hatású drog, és a legnagyobb hiba az alkoholhoz hasonlítani.” „Egy molekula THC [a marihuánában levő anyag] hatása tízezerszer erősebb, mint egy molekula alkoholé az enyhe kábulat előidézése során . . . A THC lassan ürül ki a szervezetből, és hónapok telnek el, amíg az ember kiheveri a hatását” (Executive Health Report. 1977. október, 3. o.). A Teremtő tudja, hogyan vagyunk felépítve, és Szava megengedi a szeszes italok mértékletes fogyasztását (Zsolt 104:15; 1Tim 5:23). A mértéktelen alkoholfogyasztást azonban határozottan elítéli, akárcsak a falánkságot (Péld 23:20, 21; 1Kor 6:9, 10).

Miért tekintik Jehova Tanúi olyan súlyos véteknek a dohányzást?

Tiszteletlenséget mutat az élet adományával szemben

Csel 17:24, 25: „Az Isten, aki alkotta a világot, és mindent, ami abban van . . . ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.”

„Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a cigaretta megrövidíti az életet; az okozati összefüggés éppoly igazolható ennél, mint bármi másnál az orvostudományban” (Science 80. Szeptember/október, 42. o.).

Az Egészségügyi Világszervezet szerint „évente négymillió ember hal meg dohányzással összefüggő betegség miatt, ami minden nyolcadik másodpercben egy halálesetet jelent”. A beszámoló így folytatja: „1950 és 2000 között csak a fejlett országokban több mint 60 millió embert fog megölni a dohányzás, vagyis többet, mint ahányan a II. világháborúban vesztették életüket” (Egészségügyi Világszervezet, 221. számú tájékoztató, 1999. április).

Joseph Califano, az Egyesült Államok korábbi egészségügyi, nevelési és jóléti minisztere ezt mondta: „Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a dohányzás tulajdonképpen lassú öngyilkosság” (Scholastic Science World. 1980. március 20., 13. o.).

Nem egyeztethető össze a keresztényekkel szemben támasztott isteni követelményekkel

Róma 12:1: „Kérlellek azért titeket, testvérek, az Isten könyörülete által, hogy mutassátok be testeteket élő, szent, az Isten előtt elfogadható áldozatul; ez értelmi képességetekkel végzett szent szolgálat.”

Az Egyesült Államok tiszti főorvosa, C. Everett Koop ezt mondta: „Társadalmunkban a dohányzás a legfőbb olyan halálok, amely megelőzhető” (The New York Times. 1982. február 23., A1. o.). „Orvosi vizsgálatokkal kimutatták, hogy . . . egy dohányzó átlagos várható élettartama 3-4 évvel rövidebb, mint egy nemdohányzóé. Az erős dohányosé — aki naponta két vagy több doboz cigarettát szív el — akár nyolc évvel is rövidebb lehet, mint egy nemdohányzóé” (The World Book Encyclopedia. 1984, 17. köt., 430. o.). Helyes-e, ha valaki Isten szolgálatába állítja az életét, majd lassan elpusztítja azt?

„A dohányzás annyira ártalmas — különösen a szívre és a tüdőre —, hogy a betegségmegelőzés egyéb módjai viszonylag jelentéktelenné válnak, ha az illető dohányzik” (a Dél-kaliforniai Egyetem hírszolgálata, 1982. február 18.). „A világon a rossz egészség megelőzhető okai közt valószínűleg a dohányzás a leggyakoribb” (Dr. H. Mahler, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, World Health. 1980. február/március, 3. o.). Következetességre vall, ha valaki felajánlja magát Isten szent szolgálatára, azután meg szándékosan tönkreteszi az egészségét?

A dohányzó megsérti a felebaráti szeretet isteni törvényét

Jak 2:8: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (Vesd össze: Máté 7:12.)

„Az egyik nemrég végzett vizsgálatból . . . kiderült, hogy a dohányzó férjek nem dohányzó feleségei átlagosan négy évvel hamarabb meghalnak, mint azok a feleségek, akiknek a férje nem dohányzik” (The New York Times. 1978. november 22., C5. o.). „A terhesség alatti dohányzás oly súlyos fejlődési rendellenességekhez vezethet, amelyek miatt a magzat még vagy az anyaméhben meghal, vagy röviddel a megszületése után” (Family Health. 1979. május, 8. o.). Aki ily szeretetlenül bánik családtagjaival, az világos bizonyítékát adja a nem keresztényhez illő viselkedésnek. (Vesd össze: 1Timóteusz 5:8.)

„Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy mivel az átlagdohányos a cigarettáját a rágyújtás után csak az idő töredék részében szívja aktívan, ezért a nemdohányzó akarata ellenére arra kényszerül, hogy körülbelül ugyanannyi szén-monoxidot, kátrányt és nikotint szívjon be, mint a mellette ülő dohányzó” (Today’s Health. 1972. április, 39. o.). Aki ily mostohán bánik embertársával, az azt bizonyítja, hogy Istent sem szereti. (Lásd: 1János 4:20.)

Miért teremtett Isten olyan növényeket, amelyekből kábítószereket lehet előállítani, ha helytelen azok használata?

Általában sok dolognak, amivel vissza lehet élni, megvan a hasznos rendeltetése is. Ez igaz az ember szaporodási képességére és a borra is. A marihuánát a kender szárított leveléből és virágzó felső részéből állítják elő. Ebből a növényből hasznos rostanyagokat nyernek kötél és szövetanyagok előállításához. A helytelenül, dohányzásra használt dohánynövény leveleit fertőtlenítő és rovarölő szerek előállítására is fel lehet használni. A föld sok kincsének előnyös felhasználásáról még igen sokat kell tanulnunk. Még a gazok is hasznot hoznak az erózió megakadályozásával, és növénytakaróval borítják be a meg nem munkált területeket.

Mit lehet tenni, ha valaki próbál leszokni a dohányzásról vagy a kábítószer-használatról, de nem jár sikerrel?

Először is, a Biblia tanulmányozása és az azon való elmélkedés által erős vágyat kell táplálnod Isten tetszésének elnyerésére, valamint az igazságos, új rendszerében való életre. Ha közeledsz hozzá, ő is közeledni fog hozzád, és megadja a szükséges segítséget (Jak 4:8).

Fontos meggyőződni arról, hogy ezek rossz szokások, és elengedhetetlen őszinte gyűlöletet kifejleszteni irántuk (Zsolt 97:10). Ezt úgy lehet megtenni, ha figyelembe vesszük a könyvnek ebben a részében áttekintett tényeket, és nem a rossz szokás nyújtotta tovatűnő, pillanatnyi élvezetre gondolunk, hanem azon elmélkedünk, hogy mi tetszik Istennek, és mennyire visszataszítóak e helytelen szokások következményei.

Ha erős vágyat érzel arra, hogy rágyújts vagy kábítószerhez nyúlj, buzgón imádkozz Istenhez segítségért (Luk 11:9, 13; vesd össze: Filippi 4:13). Ezt haladéktalanul tedd meg. Továbbá vedd elő a Bibliádat, és olvass fel belőle, vagy lépj kapcsolatba egy érett kereszténnyel. Mondd el neki, hogy mi a helyzet veled, és kérd a segítségét.