Vonakodnak-e megkeresztelkedni azok a személyek, akik valóban hisznek Isten Szavában?

Máté 28:19, 20: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében, és tanítsátok  meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek.”

Csel 2:41: „Akik . . . szívesen fogadták a szavát, megkeresztelkedtek.”

Csel 8:12: „Mikor . . . hittek Fülöpnek, aki az Isten királyságáról és a Jézus Krisztus nevéről szóló jó hírt hirdette, megkeresztelkedtek, férfiak és asszonyok egyaránt.”

Csel 8:36–38: „Amint pedig mentek az úton, valami vízhez értek, és az [etióp] eunuch így szólt: »Íme, víz! Mi tart vissza attól, hogy megkeresztelkedjem?« Azzal megparancsolta, hogy álljon meg a szekér . . . , és Fülöp megkeresztelte őt.”

Vízzel való meghintéssel vagy teljes bemerítéssel történik a keresztelés?

Márk 1:9, 10: „János megkeresztelte őt [Jézust] a Jordánban. És azonnal, ahogy feljött a vízből, látta, amint az egek szétnyílnak.”

Csel 8:38: „mindketten bementek a vízbe, Fülöp is, és az eunuch is, és Fülöp megkeresztelte [„bemerítette”, Csia; „vízbemerítette”, Vida] őt.”

Szokásos volt-e a csecsemők keresztelése az első századi keresztények között?

Máté 28:19: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá . . . embereket, kereszteljétek meg őket.”

Csel 8:12: „Mikor azonban hittek Fülöpnek . . . , megkeresztelkedtek, férfiak és asszonyok egyaránt.”

Később azonban ezt írta Órigenész (i. sz. 185—254): „Az egyházi szokások alapján még csecsemőket is alávetettek a keresztelésnek” (Selections From the Commentaries and Homilies of Origen. Madras, India, 1929, 211. o.). Ezt a szokást a 3. karthágói zsinat (i. sz. 253-ban) megerősítette.

Az egyháztörténész Augustus Neander azt írta, hogy „a hit és a keresztség mindig is kapcsolatban álltak egymással, s ezért igen valószínű . . . , hogy a csecsemők keresztelése ebben az időszakban [az első században] ismeretlen volt . . . Az, hogy először csak a harmadik évszázad folyamán ismerték el apostoli hagyománynak, az apostoli eredet elismerésének  inkább ellene, semmint mellette szóló bizonyítéka” (History of the Planting and Training of the Christian Church by the Apostles. [New York, 1864] 162. o.).

Bűnbocsánatot eredményez-e a vízben való megkeresztelkedés?

1Ján 1:7: „Ha azonban a világosságban járunk, ahogy ő maga a világosságban van . . . Jézusnak, az ő Fiának a vére megtisztít minket minden bűntől.” (Tehát nem a keresztelés vize, hanem Jézus vére tisztít meg minket a bűneinktől.)

Máté 3:11: „Én [Keresztelő János] vízzel keresztellek titeket megbánásotok miatt, de aki utánam jön [Jézus Krisztus], erősebb nálam, akinek saruját sem vagyok méltó levenni.” (Az 5. és 6. versből, valamint a Cselekedetek 13:24-ből kitűnik, hogy János nem mindenkihez, hanem csak a zsidókhoz lett irányítva. Miért? A zsidóknak a Törvényszövetség ellen elkövetett bűnei miatt, s hogy Krisztus számára előkészítse őket.)

Csel 2:38: „Tanúsítsatok megbánást, és valamennyien keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében bűneitek megbocsátására.” (Maga a keresztség ténye eredményezett bűnbocsánatot? Vegyük tekintetbe: Ez a beszéd a zsidóknak szólt, akik felelősek voltak Krisztus haláláért. [Lásd: 22., 23. vers.] Az ő keresztségüknek bizonyítania kellett valamit. Mi volt ez? Az, hogy most úgy hisznek Jézusban, mint a Messiásban, a Krisztusban. Csak így nyerhettek bűnbocsánatot [Csel 4:12; 5:30, 31].)

Csel 22:16: „Kelj fel, keresztelkedj meg, és mosd le bűneidet azáltal, hogy segítségül hívod az ő nevét.” (Lásd még: Cselekedetek 10:43.)

Ki lett szent szellemmel megkeresztelve?

1Kor 1:2; 12:13, 27: „nektek, akik meg lettetek szentelve Krisztus Jézussal egységben, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek . . . Mert bizony e g y szellem által mindnyájan e g y testté keresztelkedtünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan e g y szellemmel itattattunk meg. Ti pedig Krisztus teste vagytok.” (A Dániel 7:13, 14, 27 rámutat, hogy az ilyen ’szenteknek’ részük van az Emberfiával, Jézus Krisztussal együtt a Királyságban.)

 Ján 3:5: „ha valaki nem születik víztől és szellemtől, nem mehet be az Isten királyságába.” („Szellemtől” született lesz valaki a szellemmel való megkeresztelkedése után. A Lukács 12:32 arra utal, hogy csak egy „kicsiny nyáj” előjoga ez a kiváltság. Lásd még: Jelenések 14:1–3.)

A szent szellemmel megkeresztelt személyek mindnyájan nyelveken szólnak, vagy kapnak a gyógyítás ajándékából?

1Kor 12:13, 29, 30: „Mert bizony e g y szellem által mindnyájan e g y testté keresztelkedtünk meg . . . Talán mindenki apostol? . . . Talán mindenki hatalmas cselekedeteket visz véghez? Talán mindenki gyógyítások ajándékait kapta? Talán mindenki nyelveken szól?”

Lásd még a „Gyógyítás” és a „Nyelveken szólás” címszavakat.

Mit jelent ’megkeresztelkedni a halottakért’?

1Kor 15:29, Kár.: „Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, ha halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?”

Az itt „-ért” raggal fordított görög hü·perʹ elöljárószó azt is jelenti, hogy ’keresztül’, ’érdekében’, ’helyett’, ’abból a célból, hogy’ és így tovább (Liddell és Scott: A Greek-English Lexicon). Mit jelent ebben a szövegben? Arra buzdított talán Pál, hogy az élők a nem megkeresztelt halottak érdekében keresztelkedjenek meg?

A többi írásszöveg, amely a halált közvetlenül a keresztelkedéssel kapcsolatosan említi, nem egy másik, egy halott személyért való keresztelkedésről beszél, hanem az egyén saját keresztségéről

Róma 6:3: „Vagy nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, a halálába keresztelkedtünk meg?” (Lásd még: Márk 10:38, 39.)

Kol 2:12: „mert eltemettek titeket [a Kolosszéban lévő gyülekezet élő tagjait] vele az ő keresztségében, és a vele való  kapcsolat által fel is támadtatok együtt az Isten munkálkodásába vetett hitetek révén, aki feltámasztotta őt a halottak közül.”

Az „Új világ fordítás” nyelvtanilag pontos, és összhangban van a többi írásszöveggel

1Kor 15:29: „Különben mit tesznek majd azok, akik abból a célból keresztelkednek meg, hogy halottak legyenek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, ők miért is keresztelkednek meg abból a célból, hogy ilyenek legyenek?” (Tehát olyan életútra keresztelkednek meg, vagyis merítkeznek be, amely — mint Krisztus esetében — feddhetetlenségben való halálhoz, majd pedig szellemi életre való feltámadáshoz vezet.)

Mit eredményez a tűzzel való megkeresztelkedés?

Luk 3:16, 17: „Ő [Jézus Krisztus] majd . . . tűzzel fog keresztelni titeket. Szórólapátja a kezében van, hogy teljesen megtisztítsa szérűjét . . . a polyvát elégeti olthatatlan tűzzel.” (Vagyis a megsemmisítése örökre szól.)

Máté 13:49, 50: „Így lesz ez a világrendszer befejezésekor: az angyalok kimennek, és kiválogatják a gonoszokat az igazságosak közül, és bevetik őket a tüzes kemencébe.”

Luk 17:29, 30: „azon a napon, amelyen Lót kiment Szodomából, tűz és kén esett az égből, és mindnyájukat elpusztította. Ugyanígy lesz azon a napon, amikor az Emberfia kinyilatkozik.”

Nem azonos a szent szellemmel való megkeresztelkedéssel, amely a tanítványokra vonatkozott

Csel 1:5: „János ugyan vízzel keresztelt, de ti [Jézus hűséges apostolai] nem sok nappal ezután szent szellemben fogtok megkereszteltetni.”

Csel 2:2–4: „hirtelen heves szélrohaméhoz hasonló zúgás támadt az égből, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd tűzlánghoz hasonló nyelvek váltak előttük láthatóvá, szétoszlottak, és mindegyikükre ráült [de nem beborította vagy bemerítette őket] egy. Mindnyájan beteltek szent szellemmel, és különböző nyelveken kezdtek szólni, úgy, ahogy a szellem megadta nekik, hogy szóljanak.”