Milyen tények alapján azonosítható Nagy Babilon, melyre a Jelenések könyve utal?

Nem lehet az ókori Babilon városa, mivel a Jelenések könyvét az i. sz. I. század végén írták, és olyan eseményeket közöl, amelyek egészen napjainkig tartanak. A The Encyclopedia Americana ezt írja Babilonról: „A várost i. e. 539-ben foglalták el a perzsák Nagy Kürosz [Círusz] vezetése alatt. Később Nagy Sándor úgy tervezte, hogy Babilon lesz keleti birodalmának fővárosa, de halála után Babilon fokozatosan vesztett a jelentőségéből” (1956, III. köt., 7. o.). Mára a városból csak lakatlan romok maradtak meg.

A Jelenések könyvének jelképes nyelvezete Nagy Babilont ’nagy városnak’, és más királyok fölött uralkodó ’királyságnak’ nevezi (Jel 17:18). Mint egy város, több szervezeti egységből épül fel, és csakúgy, mint egy királyság, amelynek több király felett van fennhatósága, Nagy Babilon is nemzetközi méreteket ölt. Úgy írnak róla, hogy kapcsolatban van a politikai uralkodókkal, és nagyban hozzájárul az üzletemberek gazdagságához, miközben ő maga mint harmadik elem, „démonok lakóhelye lett”, valamint „próféták és szentek” üldözőjévé vált (Jel 18:2, 9–17, 24).

 Az ókori Babilon különösen a vallásával és azzal tűnt ki, hogy szembehelyezkedett Jehovával

1Móz 10:8–10: Nimród „Jehovának ellenszegülő, hatalmas vadásznak bizonyult . . . Az ő királyságának a kezdete Bábel”, mely később Babilonként vált ismertté.

Dán 5:22, 23: „te [Belsazár, Babilon királya] felfuvalkodtál az egek Ura ellen . . . dicsérted az ezüst-, arany-, réz-, vas-, fa- és kőisteneket, amelyek nem látnak, nem hallanak és semmit sem tudnak. De az Istent, akinek a kezében van a te leheleted és minden utad, őt nem dicsőítetted.”

Egy ősi ékírásos feliraton ez olvasható: „Babilonban a főisteneknek összesen 53 templomuk van, Marduknak 55 kápolnája, a földi istenségeknek 300 kápolnájuk, a mennyei isteneknek 600; Istár istennőnek 180 oltára, Nergál és Adad isteneknek 180, és más isteneknek még 12 egyéb oltáruk” (idézet a The Bible as History című műből [New York, 1964] W. Keller, 301. o.).

A The Encyclopedia Americana megjegyzi: „A [Babilónia részét alkotó] sumer civilizációt papok kormányozták; az állam élén a lugal (betű szerint: ’nagy ember’), az istenek képviselője állt” ([1977] 3. köt., 9. o.).

Ésszerű tehát, hogy a Jelenések könyvében említett Nagy Babilon vallásos elem. Mivel városhoz és birodalomhoz hasonlít, nem korlátozódik egyetlen vallásos csoportra, hanem minden olyan vallást magában foglal, amely szembefordul Jehovával, az igaz Istennel.

Az ókori Babilon vallásos nézetei és szokásai világszerte megtalálhatók a vallásokban

„Egyiptomban, Perzsiában és Görögországban érezhető volt a babiloni vallás hatása . . . Ma olyannyira elfogadott a tudósok körében az, hogy mind a korai görög mitológiát, mind a görög vallási csoportokat erősen átitatták a sémi elemek, hogy már nem is szorul különösebb magyarázatra. E sémi elemek igen nagy mértékben inkább babiloniak” (The Religion of Babylonia and Assyria. [Boston, 1898] M. Jastrow, Jr., 699—700. o.).

Isteneik: Voltak istenháromságaik, és istenségeik némelyike különböző természeti erőket képviselt, egyesek különleges befolyást gyakoroltak az emberek bizonyos tevékenységeire  (Babilonian and Assyrian Religion. Norman, Okla., 1963, S. H. Hooke, 14—40. o.). „Úgy tűnik, hogy a platóni háromság — mely pusztán újrarendszerezése a korábbi népek idejére visszavezethető régebbi háromságoknak — nem más, mint bizonyos tulajdonságok racionális filozófiai háromsága, amely életre hívta a keresztény egyházakban tanított három hiposztázist, vagyis isteni személyt . . . Ennek a görög filozófusnak [Platónnak] a felfogása az isteni háromságról . . . minden ókori [pogány] vallásban megtalálható” (Nouveau Dictionnaire Universel. [Párizs, 1865—1870] M. Lachâtre szerkesztésében, 2. köt., 1467. o.).

Képek használata: A mezopotámiai vallásban „az istenszobroknak középponti szerepük volt a szertartásban és a magán vallásosságban, mint azt az ilyen ábrázolások olcsó másolatainak széles körű elterjedtsége bizonyítja. Alapjában véve, az istenséget szobrában jelenvalónak tekintették, ha sajátos vonásai és kellékei megvoltak; megfelelő módon gondoskodtak róla” (Az ókori Mezopotámia — Egy holt civilizáció portréja. [Budapest, 1982] A. L. Oppenheim, 233. o.).

Halálra vonatkozó hitnézetek: „Sem a nép, sem [Babilon] vallási vezetői nem fogadták el soha azt a lehetőséget, hogy ami egyszer már létrejött, az teljesen megsemmisül. A halál másfajta élethez vezető kaput jelentett” (The Religion of Babylonia and Assyria. 556. o.).

Papság helyzete: „A papok és a laikusok megkülönböztetése jellemző erre a [babiloni] vallásra” (Encyclopædia Britannica. [1948] 2. köt., 861. o.).

Asztrológia, jóslás, mágia és varázslás: A. H. Sayce történész ezt írja: „Az ókori Babilónia vallásában . . . minden tárgynak és természeti erőnek megvolt az állítólagos zije, vagyis szelleme, aki felett a sámán, vagyis varázsló pap mágikus ördögűzése révén lehetett úrrá lenni” (The History of Nations. New York, 1928, I. köt., 96. o.). „A káldeusok [babiloniak] nagy előrehaladást értek el a csillagászatban abbeli erőfeszítéseik során, hogy kiolvassák a csillagokból a jövőt. Ezt a művészetet mi »asztrológiának« hívjuk” (The Dawn of Civilization and Life in the Ancient East. [Chicago, 1938] R. M. Engberg, 230. o.).

 Nagy Babilon egy szégyentelen fényűzésben élő, erkölcstelen szajhához hasonlít

A Jelenések 17:1–5 ezt írja: „»Jöjj, megmutatom neked a nagy szajha feletti ítéletet, aki sok vízen [népeken] ül, akivel paráznaságot követtek el a föld királyai [politikai uralkodók], a föld lakosai pedig lerészegedtek paráznasága borától« . . . Homlokára egy név, egy rejtély volt írva: »Nagy Babilon, a szajháknak és a föld utálatosságainak anyja.«” A Jelenések 18:7 még hozzáteszi: „dicsőítette magát, és szégyentelen fényűzésben élt.”

Nemde igaz, hogy az uralkodó vallásszervezeteknek már szokásukká vált támogatni a politikai uralkodókat, hogy hatalomhoz és anyagi előnyökhöz jussanak, noha ez szenvedést okoz az átlagembereknek? És az vajon nem igaz, hogy a magasabb rangú egyházi személyek fényűzésben élnek, holott sok olyan ember, akiket szolgálniuk kellene, talán elszegényedik?

Miért tekinthetők joggal a magukat kereszténynek valló vallások Nagy Babilon részének, csakúgy, mint azok, akik semmit sem tudnak a Biblia Istenéről?

Jak 4:4: „Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Aki tehát a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé teszi magát.” (Tehát bár tudják, hogy mit mond a Biblia Istenről, mégis az ellenségévé teszik magukat, ha a világ barátságát választják annak cselekvésmódjait utánozva.)

2Kor 4:4; 11:14, 15: „ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye.” „Maga Sátán is folyton átváltoztatja magát a világosság angyalává. Egyáltalán nem nagy dolog hát, ha a szolgái is folyton átváltoztatják magukat az igazságosság szolgáivá. De a végük a cselekedeteik szerint lesz.” (Tehát a valóságban Jehova fő ellenségét, Sátánt, az Ördögöt tisztelik azok, akik nem úgy imádják az igaz Istent, ahogy azt Ő megkívánja, még akkor is, ha azt állítják magukról, hogy keresztények. Lásd még: 1Korintusz 10:20.)

Máté 7:21–23: „Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem [Jézus Krisztusnak]: »Uram,  Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram, nemde prófétáltunk a te nevedben, démonokat űztünk ki a te nevedben, és sok hatalmas cselekedetet vittünk véghez a te nevedben?« De én akkor megvallom nekik: Soha nem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem, ti, akik törvénytelenséget műveltek!”

Miért fontos haladéktalanul kimenekülni Nagy Babilonból?

Jel 18:4: „Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok részestársai lenni a bűneiben, és nem akartok kapni a csapásaiból.”

Jel 18:21: „Egy erős angyal pedig felemelt egy nagy malomkőhöz hasonló követ, a tengerbe vetette, és ezt mondta: »Így fogják levetni Babilont, a nagy várost sebes hajítással, és soha többé meg nem találják.«”

Luk 21:36: „Maradjatok hát ébren, minden időben könyörögve, hogy sikerüljön megmenekülnötök mindattól, aminek meg kell történnie, és megállnotok az Emberfia előtt.”

Mi lesz azokkal, akik nem ismerték meg a bibliai igazságokat, hanem Nagy Babilon részeként éltek és haltak meg?

Csel 17:30: „Isten szemet hunyt az ilyen tudatlanság ideje felett, de most azt mondja az embereknek, hogy mindenhol mindnyájan tanúsítsanak megbánást.”

Csel 24:15: „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak.” (Isten dönti el, hogy az ’igazságtalanok’ közül ki támadjon fel.)

Jób 34:12: „bizony, Isten nem cselekszik gonoszul, és a Mindenható nem ferdíti el az ítéletet.”