A mai test szerinti zsidók Isten választott népének tekinthetők?

Sok zsidó ezt hiszi. Az Encyclopaedia Judaica (Jeruzsálem, 1971, 5. köt., 498. h.) ezt mondja: „VÁLASZTOTT NÉP, az Izrael népének általános megjelölése, amely azt a gondolatot fejezi ki, hogy Izrael népe különleges és egyedülálló  kapcsolatban van a világegyetem istenségével. Ez az elképzelés központi helyet kapott a zsidó gondolkodás egész történelmében.” (Lásd: 2Mózes 19:5; 5Mózes 7:6–8.)

Sok keresztény hasonló nézetet vall. Az Atlantában megjelenő Journal and Constitution (1983. január 22., 5-B o.) a „Vallás” című rovatában ezt írta: „Az egyházak több évszázados tanításaival ellentétben, miszerint Isten ’Izrael népét elvetette’, és ’új Izrael’ lépett a helyére, ő [Paul M. Van Buren, a philadelphiai Temple Egyetem teológusa] azt mondja, hogy az egyházak napjainkban azt állítják, hogy »az Isten és a zsidó nép szövetsége örök. Ez a feltűnő véleményváltozás mind a protestánsoknál, mind a katolikusoknál, az Atlanti-óceán mindkét partján végbement.«” A The New York Times (1983. február 6., 42. o.) ehhez még hozzáfűzi: „»A vakbuzgó jobboldal elragadtatással beszél Izraelről, és azt az álláspontot képviseli, hogy mindenben támogatni kell Izraelt, mert Isten Izrael oldalán áll« — mondta Timothy Smith, wesleyanus protestáns, a Johns Hopkins Egyetem teológiaprofesszora.” A kereszténységben egyesek az egész test szerinti Izrael megtérésére és végső megmentésére számítanak. Mások azon a véleményen vannak, hogy Isten és Izrael mindig is elválaszthatatlan kapcsolatban álltak egymással, és úgy érvelnek, hogy csak a nem zsidóknak kell megbékéltetniük Krisztus által.

Vegyük fontolóra: A babiloni fogságot követően, amikor Izrael népe visszatért hazájába, az Istentől kapott földön helyre kellett állítaniuk az igaz imádatot. A visszatért nép első ténykedésének egyike Jehova jeruzsálemi templomának az újjáépítése volt. Miután azonban i. sz. 70-ben a rómaiak ismét elpusztították Jeruzsálemet, a templomot soha többé nem építették fel. Sőt, ma iszlám szentély emelkedik a templom helyén. Ha azok a zsidók, akik azt állítják, hogy a Mózesi Törvény alatt vannak, ma Jeruzsálemben Isten választott népe lennének, vajon nem lenne újjáépítve az Istenük imádatának szentelt templom?

Máté 21:42, 43: „Jézus így szólt hozzájuk [a papi elöljárókhoz és a jeruzsálemi zsidók véneihez]: »Hát soha nem olvastátok az Írásokban: ,A kő, amelyet az építők elvetettek, az lett a fő szegletkő. Jehovától lett ez, és bámulatos a szemünkben.’  Ezért mondom nektek, hogy az Isten királyságát elveszik tőletek, és olyan nemzetnek adják, amely megtermi gyümölcseit.«”

Máté 23:37, 38: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megöli a prófétákat, és megkövezi azokat, akik hozzá küldettek — mily gyakran akartam egybegyűjteni gyermekeidet, miként a tyúk a szárnya alá gyűjti csibéit! De ti nem akartátok. Íme! Elhagyatottá lesz nektek a házatok.”

Biztosítékot ad-e Isten Ábrahámmal kötött szövetsége arra, hogy a zsidók Isten választott népe maradnak?

Gal 3:27–29: „mindnyájan, akik megkeresztelkedtetek Krisztusba, felöltöttétek Krisztust. Nincsen sem zsidó, sem görög, nincsen sem rabszolga, sem szabad, nincsen sem férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézussal egységben. Ezenfelül, ha Krisztushoz tartoztok, valóban Ábrahám magva vagytok, örökösök egy ígéretre való tekintettel.” (Isten álláspontja szerint tehát már nem a természetes leszármazás dönt az Ábrahám magvához tartozás kérdésében.)

Vajon minden zsidó megtér, hinni fog Krisztusban, és elnyeri az örök megmentést?

Róma 11:25, 26: „nem akarom, testvérek, hogy tudatlanságban legyetek e szent titok felől — nehogy értelmesek legyetek a magatok szemében —: hogy részlegesen megkeményedett Izrael, mígnem bejön a nemzetekből valók teljes száma, és ily módon [„így”, Kár., ÚRB; „ekkép”, Kám.; görögül: huʹtósz] az egész Izrael megmentésben részesül.” (Figyeld meg, hogy „az egész Izrael” megmentése nem az összes zsidó megtérése által, hanem azáltal valósul meg, hogy a nem zsidó nemzetekből ’bejönnek’ emberek. Néhány fordító így adja vissza a 26. verset: „Akkor aztán az egész Izráel üdvözül.” Ám a Görög—magyar szótár az Újszövetség irataihoz [Budapest, 1992, Varga Zsigmond J. szerkesztésében, 714. o.] a huʹtósz jelentéséről ezt írja: „így, ilyen módon, eképpen.”)

A Róma 11:25, 26 pontos megértéséhez figyelembe kell vennünk a rómaiakkal közölt korábbi kijelentéseket is: „nem az a zsidó, aki külsőleg az, és a körülmetéltség sem az, amelyik külsőleg van a testen, hanem az a zsidó, aki belsőleg az, és az  ő körülmetéltsége a szív körülmetéltsége szellem által, nem pedig írott törvénygyűjtemény által” (2:28, 29). „Nem mindnyájan valóban »Izrael«, akik Izraeltől származnak” (9:6).

Kell-e hinniük a zsidóknak Jézus Krisztusban ahhoz, hogy megmentésben részesüljenek?

Az Ézsaiás 53:1–12 (IMIT) megjövendölte a Messiás haláláról, hogy ’sokaknak a vétkét viseli, és a bűnösökért közbenjár’. A Dániel 9:24–27 szerint a Messiás eljövetele és halála kapcsolatban van ’a vétek betöltésével és a bűnnek engesztelésével’ (IMIT). Mindkét kijelentés arról tanúskodik, hogy a zsidóknak szükségük volt valakire, aki közbenjáróként fellép bűneik bocsánatáért. Ha elvetik a Messiást, vajon számíthatnak Annak helyeslésére, aki elküldte őt?

Csel 4:11, 12: Péter apostolt a szent szellem arra indította, hogy a következőket mondja Jézus Krisztusról a zsidó vezetőknek és Jeruzsálem véneinek: „Ez az »a kő, amelyet ti, építők, semmibe vettetek, amely a szeglet fejévé lett«. Továbbá senki másban nincs megmentés, mert nincs más név az ég alatt, amely az emberek között adatott, amely által megmentést nyerhetünk.” (Bár a test szerinti Izrael nemzete már nem élvez különleges isteni kegyet, az egyes zsidók előtt — éppúgy, mint az összes nemzet egyénei előtt — nyitva áll a lehetőség arra, hogy a Jézus, azaz a Messiás által lehetővé tett megmentést a javukra fordítsák.)

Bibliai próféciák beteljesedését jelentik-e a mai izraeli fejlemények?

Ez 37:21, 22, IMIT: „így szól az Úr, az Örökkévaló: Ime én elveszem Izraél fiait azon nemzetek közül, a hova mentek és összegyüjtöm őket köröskörül és elviszem őket földjükre. És egy nemzetté teszem őket az országban Izraél hegyein és egy király lesz mindnyájuknak királyul.” (A mai Izrael nemzetét nem Dávid királyi vonalából származó király kormányozza. Izrael ma köztársaság.)

Ézs 2:2–4, IMIT: „lészen az idők végén, szilárdan fog állni az Örökkévaló házának hegye a hegyek élén és felülemelkedik a dombokon, és özönlenek hozzá mind a nemzetek. És mennek számos népek és mondják: Jertek, menjünk föl az Örökkévaló  hegyére, Jákób Istenének házához, hogy tanítson bennünket útjaira, hogy járjunk ösvényein! . . . és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kaczorokká; nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak többé háborút!” (Ma Jeruzsálemben azon a helyen, ahol egykor a templom volt, nem ’Jákób Istenének háza’, hanem iszlám szentély áll. És sem Izrael, sem a szomszéd nemzetek nem adják semmi tanújelét annak, hogy ’összetörnék kardjaikat kapákká’. Inkább hadi felkészültségükre bízzák a megmentésüket.)

Ézs 35:1, 2, IMIT: „Örvendenek majd puszta és sivatag, és ujjong a vadon és virul mint a nárczisz. Virulva virul és ujjong, bizony ujjongva és vígadva: a Libánon dicsősége adatott neki, a Karmel és Sárón dísze; ők látni fogják az Örökkévaló dicsőségét, Istenünk díszét.” (Izraelben sikeresen megoldottak jelentős erdősítési és öntözési terveket. De a vezetők nem az Úrnak, az Örökkévalónak adnak hálát érte. Egy korábbi miniszterelnök, David Ben Gurion így nyilatkozott: „Izrael elszánt . . . , hogy a tudomány és az úttörőszellem által meghódítsa és virágzóvá tegye a sivatagot, valamint az országot a demokrácia fellegvárává alakítsa.”)

Zak 8:23, IMIT: „Ama napokban megtörténik, hogy megragadja tíz ember a nemzetek minden nyelveiből, megragadják egy Jehúdabeli ember ruhájának szögletét, mondván: Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, Isten veletek van!” (Melyik Istenről szól ez a prófécia? Héberül a neve [יהוה, melyet általában Jehovának fordítanak] több mint 130-szor fordul elő a Szentírásnak egyedül ebben a könyvében. Ha ma valaki ezt a nevet használja, úgy következtetnek az emberek, hogy zsidóval állnak szemben? Nem, mert évszázados babonás félelmében az egész zsidó nép kerüli Isten nevének a kiejtését. A mai test szerinti Izraellel kapcsolatos, fokozódó vallásos érdeklődésre nem illik rá ez a prófécia.)

Hogyan tekintsük tehát a mai Izraelben bekövetkező eseményeket? Pusztán a Biblia által előre megjövendölt, az egész világon történő események részének. Ezek magukban foglalják a háborúkat, a törvénytelenséget, az Isten iránti szeretet kihűlését, és azt, hogy az emberek pénzszeretők (Máté 24:7, 12; 2Tim 3:1–5).

 Kiken teljesednek be ma az Izrael helyreállításáról szóló próféciák?

Gal 6:15, 16: „sem a körülmetéltség nem valami, sem a körülmetéletlenség, hanem egy új teremtés, az valami. És akik rendezettségben fognak járni e viselkedési szabály szerint, mindazokon béke legyen, és irgalmasság, igen, az Isten Izraelén!” (Tehát az ’Isten Izraeléhez’ tartozást már nem az határozza meg, hogy teljesíti-e valaki az Ábrahámnak előírt feltételeket, vagyis hogy háznépének minden férfitagja legyen körülmetélve. A Galácia 3:26–29 ehelyett megmagyarázza, hogy akik a Krisztuséi és egyben Isten szellemtől született fiai, azok tekinthetők ’valóban Ábrahám magvának’.)

Jer 31:31–34: „»Íme! Jönnek napok — ez Jehova kijelentése —, és új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával . . . Nem tanítja többé ki-ki a társát és ki-ki a testvérét, így szólva: ,Ismerjétek meg Jehovát!’, mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig« — ez Jehova kijelentése.” (Ez az új szövetség nem a test szerinti zsidók nemzetével, hanem Jézus Krisztus lojális követőivel lett megkötve, akik megkapták az égi élet reménységét. Amikor Jézus bevezette a halálának Emlékünnepét, egy pohár bort adott nekik e szavakkal: „Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget” [1Kor 11:25].)

Jel 7:4: „hallottam az elpecsételtek számát: száznegyvennégyezer, Izrael fiainak minden törzséből elpecsételve.” (A következő versekben azonban ’Lévi törzse’ és ’József törzse’ is meg van említve. Ezek nem tartoztak a test szerinti Izrael 12 törzséhez. Érdekes módon azt látjuk, hogy bár ’minden törzsből el lesznek pecsételve’, Dán és Efraim törzséről mégsem esik szó. [Vesd össze: 4Mózes 1:4–16.] Itt tehát mindenképpen Isten szellemi Izraelére történik utalás, amelyről a Jelenések 14:1–3 feltárja, hogy Krisztussal együtt részesei lesznek az égi Királyságnak.)

Héb 12:22: „egy Sion-hegyhez járultatok, és az élő Istennek egy városához, az égi Jeruzsálemhez, és angyalok sokaságához.” (Az igaz keresztények tehát nem a földi, hanem ’az égi Jeruzsálemre’ tekintenek Isten ígéreteinek teljesedésével kapcsolatban.)