Huszonkettedik fejezet

Ézsaiás megjövendöli Jehova ’szokatlan munkáját’

Ézsaiás 28:1—29:24

1., 2. Miért érzi magát biztonságban Izrael és Júda?

EGY rövidke pillanatra Izrael és Júda biztonságban érzi magát. Vezetőik politikai szövetséget kötnek a nagyobb, hatalmasabb nemzetekkel, arra törekedve, hogy biztonságra leljenek egy veszélyes világban. Szamária, Izrael fővárosa a szomszédos Szíriához fordul, míg Jeruzsálem, Júda fővárosa a könyörtelen Asszíriában reménykedik.

² Amellett, hogy új politikai szövetségeseikben bíznak, az északi királyságban lehetnek néhányan, akik arra számítanak, Jehova megvédi majd őket — bár folyamatosan aranyborjúkat használnak az imádatban. Júda ugyancsak meg van győződve arról, hogy számíthat Jehova védelmére. Vagy talán nem Jeruzsálemben, az ő fővárosukban található Jehova temploma? De mindkét nemzet előtt nem várt események állnak. Jehova olyan fejleményeket jövendöltet meg ihletés alatt Ézsaiás prófétával, melyek valóban szokatlannak tűnnek önfejű népének. És a szavai létfontosságú tanulságot tartalmaznak minden ma élő embernek is.

„Efraim részegei”

3., 4. Mire büszke Izrael északi királysága?

³ Ézsaiás megdöbbentő szavakkal kezdi próféciáját: „Jaj Efraim részegei kevély koronájának és dicsőséges ékessége hervadó virágának, mely a bortól megverettek kövér völgye  fején van. Ímé, egy erős és hatalmas jő az Úrtól, mint jégfergeteg . . . : földhöz veri kezével azt! Lábbal tapodtatik meg Efraim részegeinek kevély koronája” (Ézsaiás 28:1–3).

⁴ Efraim, a tíz északi törzs közül a legkiemelkedőbb, Izrael egész királyságát szemlélteti. Fővárosa, Szamária gyönyörű és méltóságteljes helyen található, egy „kövér völgy fején”. Efraim vezetői büszkék ’kevély koronájukra’, vagyis a Jeruzsálemben levő dávidi királyságtól való függetlenségükre. Valójában viszont ’részegek’, szellemileg mámorosak Szíriával kötött Júda elleni szövetségük miatt. Hamarosan a támadók lábai taposnak majd mindent, amit értékesnek tartanak. (Vesd össze: Ézsaiás 29:9.)

5. Milyen ingatag helyzetben van Izrael, de milyen reményt tár fel Ézsaiás?

⁵ Efraim nincs tisztában vele, mennyire ingatag a helyzete. Ézsaiás így folytatja: „úgy jár dicsőséges ékességének hervadó virága, a mely a kövér völgynek fején van, mint a korai füge a gyümölcsszedés előtt, a melyet mihelyt valaki meglát, alig veszi kezébe, lenyeli” (Ézsaiás 28:4). Efraim Asszíria kezébe esik majd: édes falat lesz, melyet a hódító egy falásra bekap. Ezek szerint nincs is remény? Nos, mint oly sok más esetben is, Ézsaiás ítéletet tartalmazó próféciái a remény felcsillanása miatt válnak enyhébbé. Noha a nemzet elbukik, a hűséges személyek — Jehova segítségével — életben maradnak. „Ama napon a seregek Ura lesz ékes koronája és dicsőséges koszorúja népe maradékának; és ítéletnek lelke annak, a ki az ítélőszékben ül, és erősség azoknak, a kik visszanyomják a kapuig az ellenséget” (Ézsaiás 28:5, 6).

„Tántorognak”

6. Mikor éri el Izraelt a pusztulás, ámde miért volna helytelen, ha Júda kárörömet érezne?

⁶ Szamária elszámoltatásának a napja i. e. 740-ben érkezik el, amikor az asszírok pusztává teszik az országot, és az  északi királyság megszűnik létezni önálló nemzetként. Mi a helyzet Júdával? Asszíria megtámadja ezt az országot is, később pedig a babiloniak elpusztítják fővárosát. De Ézsaiás egész életében Júda temploma és papjai továbbra is működnek, prófétái pedig továbbra is prófétálnak. Vajon szemlélheti-e Júda kárörvendően északi szomszédjának közelgő pusztulását? Egyáltalán nem! Jehova rendezni fogja a számláját Júdával, meg annak vezetőivel is az engedetlenségük és hitük hiánya miatt.

7. Milyen értelemben részegek Júda vezetői, és mi a következménye ennek?

⁷ Ézsaiás üzenete a továbbiakban Júdához szól: „De ezek is  tántorognak a bor miatt, és szédülnek a részegítő italtól: pap és próféta tántorog részegítő ital miatt, a bor elnyelte őket, szédülnek a részegítő ital miatt, tántorognak a jövendőlátásban, és inognak az ítéletmondásban; mert minden asztal telve undok okádással, úgy hogy hely sincs a nélkül” (Ézsaiás 28:7, 8). Mennyire undorító! Már az is elég rossz lenne, ha valaki szó szerint lerészegedne Isten házában. De ezek a papok és próféták szellemileg kábulnak el: elméjüket elhomályosítja az, hogy túlságosan bíznak az emberekkel kötött szövetségekben. Becsapják magukat azt gondolva, hogy az ő eljárásmódjuk az egyetlen járható út, talán azt hiszik, hogy most már van egy póttervük arra az esetre, ha Jehova védelme nem bizonyulna kielégítőnek. Szellemileg mámoros állapotukban ezek a vallási vezetők felháborító, tisztátalan kifejezéseket okádnak magukból, amivel az Isten ígéreteibe vetett valódi hit súlyos hiányáról árulkodnak.

8. Hogyan reagálnak Ézsaiás üzenetére?

⁸ Hogyan reagálnak Júda vezetői Jehova figyelmeztetésére? Gúnyolják Ézsaiást, azzal vádolva őt, hogy úgy beszél hozzájuk, mintha gyermekek volnának: „Kit tanít tudományra? A tanítást kivel érteti meg? A tejtől elszakasztottakkal-é és a csecstől elválasztottakkal-é? Mivel parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály; itt egy kicsi, ott egy kicsi” (Ézsaiás 28:9, 10). Milyen szájbarágósnak és idegennek tűnik nekik Ézsaiás beszéde! Állandóan ismételgeti magát, ezt mondva: Jehova ezt parancsolta! Jehova ezt parancsolta! Ez Jehova irányadó mértéke! Ez Jehova irányadó mértéke! * De Jehova  hamarosan tettekkel fog „szólni” Júda lakóihoz. Elküldi ellenük Babilon hadseregeit: olyan idegeneket, akik valóban idegen nyelven beszélnek. Ezek a seregek tényleg végrehajtják Jehova parancsait ’parancsról parancsra’, és Júda elesik. (Olvasd el: Ézsaiás 28:11–13.)

Szellemi részegesek napjainkban

9., 10. Mikor és hogyan volt Ézsaiás szavainak jelentőségük a későbbi nemzedékek számára?

⁹ Vajon csak az ókori Izraelen és Júdán teljesedtek Ézsaiás próféciái? Szó sincs róla! Jézus és Pál is idézte, és az abban a korban élt nemzetre alkalmazta a próféta szavait (Ézsaiás 29:10, 13; Máté 15:8, 9; Róma 11:8). Napjainkban is hasonló helyzet állt elő, mint Ézsaiás napjaiban.

¹⁰ A mi időnkben a kereszténység vallási vezetői azok, akik a politikában bíznak. Izrael és Júda részegeseihez hasonlóan bizonytalanul tántorognak, beleavatkozva a politikai ügyekbe, s örülve annak, ha a világ nagyjainak nevezett emberek a tanácsukat kérik. A Biblia tiszta igazságának elmondása helyett tisztátalanságot szólnak. Szellemi látásuk elhomályosodott, és nem nyújtanak biztos vezetést az emberiségnek (Máté 15:14).

11. Hogyan reagálnak az Isten Királyságáról szóló jó hírre a kereszténység vezetői?

¹¹ Hogyan reagálnak a kereszténység vezetői, amikor Jehova Tanúi az egyedüli valós reményre, Isten Királyságára irányítják a figyelmüket? Nem értik. Úgy tűnik nekik, mintha a Tanúk mindig ugyanazt gagyognák, akárcsak a kisbabák. A vallási vezetők lenézik ezeket a követeket, és kigúnyolják őket. A Jézus napjaiban élt zsidókhoz hasonlóan nem vágynak Isten Királyságára, és azt sem akarják, hogy nyájaik halljanak róla (Máté 23:13). Ezért tudtukra adják, hogy Jehova nem mindig ártalmatlan követei által szól majd. Eljön az  idő, amikor ’összetöretnek, tőrbe jutnak és megfogatnak’, igen, teljesen elpusztulnak azok, akik nem vetik alá magukat Isten Királyságának.

’Szövetség a halállal’

12. Mit jelent az, hogy Júda látszólag ’szövetséget kötött a halállal’?

¹² Ézsaiás folytatja üzenetét: „így szóltok: Frigyet [Szövetséget, »Úf«] kötöttünk a halállal, a sírral meg szövetséget csináltunk; az ostorozó áradat ha jő, nem ér el minket; mert a hazugságot választók oltalmunkul, és csalásba rejtezénk el!” (Ézsaiás 28:14, 15). Júda vezetői azzal kérkednek, hogy politikai szövetségeik megvédik őket a vereségtől. Úgy vélik, hogy ’szövetséget kötöttek a halállal’, hogy az ne ártson nekik. Ámde nem óvja meg őket értéktelen menedékük. Szövetségeik csak hazugságok, csalások. Ehhez hasonlóan napjainkban a kereszténységet sem védi meg a világ vezetőivel ápolt szoros kapcsolata akkor, amikor elérkezik Jehova ideje, hogy elszámoltassa őket. Ez valóban a romlását jelenti majd (Jelenések 17:16, 17).

13. Ki a „próbakő”, és hogyan utasította őt el a kereszténység?

¹³ Hová kell majd tekinteniük ekkor ezeknek a vallási vezetőknek? Ézsaiás most feljegyzi Jehova ígéretét: „Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, a ki benne hisz, az nem fut! És a jogosságot mérőkötéllé tevém, és az igazságot színelővé, és jég söpri el a hazugság oltalmát, és vizek ragadják el a rejteket” (Ézsaiás 28:16, 17). Nem sokkal azután, hogy Ézsaiás elmondja ezeket a szavakat, a hűséges Ezékiás király kerül a trónra a Sionon, királysága pedig megmenekül, de nem a szomszédos szövetségeseknek, hanem Jehova közbeavatkozásának köszönhetően. Ezek az ihletett szavak mégsem Ezékiáson teljesednek be. Péter apostol Ézsaiás szavait idézte, s rámutatott, hogy Jézus Krisztus, Ezékiás egyik jóval  későbbi leszármazottja a „próbakő”, és hogy senkinek nem kell félnie semmitől, aki Benne hisz (1Péter 2:6). Milyen szomorú, hogy a kereszténység vezetői, noha keresztényeknek nevezik magukat, azt teszik, amit Jézus visszautasított! Fontosak és hatalmasak szeretnének lenni ebben a világban, s nem akarnak várni Jehovára, hogy elhozza Királyságát, melynek Jézus Krisztus a Királya (Máté 4:8–10).

14. Mikor töröltetik el Júdának a ’halállal kötött szövetsége’?

¹⁴ Amikor Babilon hadseregeinek ’ostorozó áradata’ eljön az országba, Jehova leleplezi Júda politikai menedékét, hogy az valójában puszta hazugság. „Eltöröltetik a halállal való frigyetek” — mondja Jehova. „Az ostorozó áradat ha eljő, eltapod titeket, s a hányszor eljő . . . ; borzalom megértetni e tanítást” (Ézsaiás 28:18, 19). Igen, erőteljes tanulságot vonhatunk le abból, ami azokkal történik, akik Jehova szolgáinak vallják magukat, de inkább a nemzetekkel kötött szövetségekben bíznak.

15. Hogyan szemlélteti Ézsaiás, hogy Júda védelme nem kielégítő?

¹⁵ Figyeljük meg, milyen helyzetben találják magukat most Júdának ezek a vezetői. „Rövid lesz az ágy, hogy benne kinyujtózhassék, és a takaró szűk lesz az elrejtőzéskor” (Ézsaiás 28:20). Olyan a helyzet, mintha lefeküdnének, hogy kipihenjék magukat, de hiába. Vagy a lábuk lóg ki a takaró alól és fáznak, vagy pedig összehúzódnak, de a takaró túl kicsi ahhoz, hogy beburkolózhassanak, s melegen tudják tartani magukat. Ilyen kényelmetlen volt a helyzet Ézsaiás napjaiban. És ilyen a helyzetük napjainkban is mindazoknak, akik a kereszténység hazug menedékébe vetik bizalmukat. Mennyire undorító, hogy a politikába való beavatkozásuk következtében a kereszténység vallási vezetői közül némelyek végül olyan borzalmas embertelenségekbe keveredtek, mint például az etnikai tisztogatások és a népirtások!

 Jehova ’szokatlan munkája’

16. Mi Jehova ’szokatlan munkája’, és miért hallatlan ez a tett?

¹⁶ A helyzet végül épp ellenkezőleg alakul, mint amiben Júda vallási vezetői reménykednek. Jehova valami szokatlant tesz Júda szellemi részegeivel. „Mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint Gibeon völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, a mely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát a mely hallatlan lesz” (Ézsaiás 28:21). Dávid király napjaiban Jehova nevezetes győzelemre segítette népét a filiszteusok felett a Perázim hegyénél és a Gibeon völgyében (1Krónika 14:10–16). Józsué napjaiban még azt is előidézte, hogy a nap megálljon Gibeon felett, lehetővé téve ezáltal, hogy teljes legyen Izrael győzelme az emoreusok felett (Józsué 10:8–14). Ez rendkívül szokatlan volt! Jehova újra harcolni fog, de most azok ellen, akik magukat a népének vallják. Vajon lehet valami ennél szokatlanabb vagy hallatlanabb? Figyelembe véve, hogy Jeruzsálem a központja Jehova imádatának, és egyben Jehova felkent királyának a városa is, nincs ennél szokatlanabb. Egészen eddig sohasem lett megdöntve Dávidnak a Jeruzsálemben lévő királyi háza. Ámde biztos, hogy Jehova végrehajtja ’szokatlan munkáját’. (Vesd össze: Habakuk 1:5–7.)

17. Milyen hatása lesz a csúfolódásnak Ézsaiás próféciájának beteljesedésére?

¹⁷ Ézsaiás ezért így figyelmeztet: „ne csúfolódjatok, hogy köteleitek szorosabbak ne legyenek; mert elvégzett pusztítást hallottam az Úrtól, a seregek Urától, az egész föld felett” (Ézsaiás 28:22). Noha a vezetők csúfolódnak, Ézsaiás üzenete igaz. Magától Jehovától hallotta, akivel ezek a vezetők szövetséges kapcsolatban állnak. Ehhez hasonlóan csúfolódnak ma is a kereszténység vallási vezetői, amikor Jehova ’szokatlan munkájáról’ hallanak. Sőt, kézzel-lábbal  tiltakoznak. Mégis igaz az üzenet, melyet Jehova Tanúi hirdetnek. A Bibliában található, abban a könyvben, melyet ezek a vezetők állítólag képviselnek.

18. Hogyan szemlélteti Ézsaiás, hogy Jehova kiegyensúlyozott, amikor fegyelmez?

¹⁸ Ami azokat az őszinte személyeket illeti, akik nem követik ezeket a vezetőket, Jehova helyreigazítja, és újra a kegyébe fogadja őket. (Olvasd el: Ézsaiás 28:23–29.) Ahogy egy gazda kíméletesebb eljárással csépeli ki a finomabb magvakat, mint például a köményt, éppúgy Jehova is a személyhez és a körülményekhez igazítja fegyelmezését. Sohasem önkényeskedik, és nem elnyomó, hanem úgy cselekszik, hogy közben azt tartja szem előtt, hogyan lehet helyreállítani a tévelygőket. Igen, akkor van remény, ha a személyek reagálnak Jehova meghívására. Ehhez hasonlóan ma, noha a kereszténység egészének a sorsa meg van pecsételve, bármely személy elkerülheti a közeledő kedvezőtlen ítéletet, aki aláveti magát Jehova Királyságának.

Jaj Jeruzsálemnek!

19. Milyen módon kell Jeruzsálemnek áldozati tűzhellyé válnia, és mikor, illetve hogyan kerül sor erre?

¹⁹ Vajon miről beszél most Jehova? „Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, a hol Dávid lakott! Esztendőt esztendőhöz adjatok, és forogjanak az ünnepek! És én megszorítom Árielt, és lesz fájdalom és siralom, és lesz nékem, mint Áriel” (Ézsaiás 29:1, 2). Az „Áriel” név lehetséges jelentése ’Isten áldozati tűzhelye’, és itt nyilván Jeruzsálemre utal. Ugyanis a városban található a templom az áldozati oltárral. A zsidók szokásból megtartják itt az ünnepeket és áldozatokat ajánlanak fel, ámde Jehova nem leli örömét az általuk bemutatott imádatban (Hóseás 6:6). Inkább úgy rendelkezik, hogy maga a város váljon áldozati tűzhellyé, de másmilyen értelemben. Az oltárhoz hasonlóan vér fogja borítani, és tűz  emészti majd meg. Jehova még azt is leírja, hogyan történik majd ez: „Körülveszlek táborral, és bezárlak tornyokkal, és erősségeket állatok ellened. És megaláztatván, a földből szólsz és porból morog beszéded” (Ézsaiás 29:3, 4). Jeruzsálem és Júda esetében ez i. e. 607-ben teljesedik, amikor a babiloni hadsereg megostromolja és elpusztítja a várost, illetve felgyújtja templomát. Jeruzsálem olyan alacsonnyá lesz, mint a föld, melyre építették.

20. Mi lesz Isten ellenségeinek a végső sorsa?

²⁰ Ez előtt a végzetes időszak előtt Júdának időről időre vannak olyan királyai, akik engedelmeskednek Jehova Törvényének. Mi történik ekkor? Jehova harcol a népéért. Bár lehet, hogy az ellenség teljesen ellepi az országot, mégis olyanná válik, mint az „apró por” és a „polyva”. A neki megfelelő időben Jehova szétszórja „mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztő tűzi lánggal” (Ézsaiás 29:5, 6).

21. Magyarázd meg az Ézsaiás 29:7, 8-ban olvasható szemléltetést!

²¹ Lehetséges, hogy az ellenséges hadseregek alig várják Jeruzsálem kifosztását, illetve hogy jóllakjanak a háborús zsákmányból. De keserves ébredés vár rájuk! Hasonlóan ahhoz az éhezőhöz, aki azt álmodja, hogy lakomázik, de aztán éppoly éhesen ébred, mint mindig, Júda ellenségei sem esznek majd az olyannyira várt lakomából. (Olvasd el: Ézsaiás 29:7, 8.) Figyeljük meg, mi történik a Sénakhérib vezetése alatt álló asszír hadsereggel, amikor Jeruzsálemet fenyegeti a hűséges Ezékiás király napjaiban (Ézsaiás könyvének 36. és 37. fejezete). Emberi kéz fel sem emelkedik, a félelmetes asszír hadigépezetet mégis egyetlen éjszaka alatt feltartóztatják: vitéz harcosai közül 185 000 meghal! A győzelemről szőtt álmok újból meghiúsulnak, amikor a mágógbeli Góg hadigépezete megindul majd a közeli jövőben Jehova népe ellen (Ezékiel 38:10–12; 39:6, 7).

22. Milyen hatással van Júdára saját szellemi részegsége?

 ²² Abban az időben, amikor Ézsaiás elmondta próféciájának ezt a részét, Júda vezetőinek nincs olyan hitük, mint Ezékiásnak. Addig ittak, míg szellemi kábulatba süllyedtek, mivel szövetséget kötöttek az istentelen nemzetekkel. „Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítő italtól” (Ézsaiás 29:9). Ezek a vezetők szellemileg részeg állapotukban képtelenek felismerni, milyen jelentősége van annak a látomásnak, melyet Jehova igaz prófétája kapott. Ézsaiás megállapítja: „rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézőket befedezte; és lesz mind e látás néktek, mintegy bepecsételtetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és ő szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett. És ha e levelet annak adják,  a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! ő így szól: Nem tudok írást” (Ézsaiás 29:10–12).

23. Miért vonja majd felelősségre Jehova Júdát, és hogyan teszi ezt?

²³ Júda vallási vezetői magukat szellemileg körültekintőnek vallják, ámde elhagyták Jehovát. Inkább saját korcs elképzeléseiket tanítják arról, mi helyes és mi helytelen, igazolva ezáltal hitetlen és erkölcstelen tevékenységeiket, valamint azt, hogy vezetésük következtében a nép elvesztette Isten kegyét. Jehova ’nagyon csodálatos’ módon (’szokatlan munkája’ által) felelősségre vonja majd őket képmutatásukért. Ezt mondja: „Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn: Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik” (Ézsaiás 29:13, 14). Júda úgynevezett bölcsessége és értelme elvész majd, amikor Jehova úgy irányítja az ügyeket, hogy a nemzet egész hitehagyott vallásos rendszerét eltörölje a babiloni világhatalom. Ugyanez történt az első században is, amikor a zsidók úgynevezett bölcs vezetői letérítették a nemzetet a helyes útról. Valami hasonló történik majd a kereszténységgel napjainkban (Máté 15:8, 9; Róma 11:8).

24. Hogyan árulják el a júdabeliek istenfélelmük hiányát?

²⁴ Egyelőre viszont Júda kérkedő vezetői úgy gondolják, elég okosak ahhoz, hogy büntetlenül elferdítsék az igaz imádatot. Tényleg így van? Ézsaiás leleplezi őket, feltárva, hogy nincs bennük valódi istenfélelem, és ezért igazi bölcsesség sem: „Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket? Mily együgyűek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány  ezt mondja alkotójának: Értelmetlen!” (Ézsaiás 29:15, 16; vesd össze: Zsoltárok 111:10). Nem számít, mennyire gondosan elrejtettnek hiszik magukat, Isten szemei előtt „mezítelen és leplezetlen” állnak (Héberek 4:13).

’Meghallják a siketek’

25. Milyen értelemben hallanak majd a „siketek”?

²⁵ A hitet gyakorló személyek számára viszont van megmentés. (Olvasd el: Ézsaiás 29:17–24; vesd össze: Lukács 7:22.) „Meghallják . . . a siketek az írás beszédeit”, vagyis az Isten Szavából származó üzenetet. Igen, ez nem a fizikai siketség meggyógyítását jelenti. Szellemi gyógyításról van szó. Ézsaiás ismételten előremutat a messiási Királyság megalapítására és az igaz imádat helyreállítására a földön a messiási uralom által. Erre a mi időnkben került sor, és az őszinte szívűek milliói engedik, hogy Jehova helyreigazítsa őket, és megtanulják, hogy őt dicsérjék. Micsoda lelkesítő beteljesedés! Végül elérkezik majd a nap, amikor mindenki, minden lélegző teremtmény Jehovát dicséri majd, és megszenteli szent nevét (Zsoltárok 150:6).

26. Milyen szellemi emlékeztetőket hallanak a „siketek” napjainkban?

²⁶ Mit tanulnak ezek a „siketek”, akik napjainkban hallják Isten Szavát? Azt, hogy minden kereszténynek, különösen pedig azoknak, akikre a gyülekezet példaként tekint, gondosan el kell kerülnie, hogy ’tántorogjon a részegítő ital miatt’ (Ézsaiás 28:7). Továbbá sohasem szabad belefáradnunk Isten emlékeztetőinek hallgatásába, melyek segítenek, hogy mindenben szellemi nézőpontunk legyen. Noha a keresztények helyénvalóan alárendelik magukat a kormányhatalmaknak, és rájuk tekintenek bizonyos szolgáltatásokért, de a megmentésük nem a világi hatalmaktól, hanem Jehova Istentől jön. Sohasem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a hitehagyott Jeruzsálemen végrehajtott ítélethez hasonlóan  Istennek az ezen a nemzedéken végrehajtott ítélete elől sem lehet elmenekülni. Jehova segítségével továbbra is hirdetni tudjuk majd figyelmeztetését, noha Ézsaiáshoz hasonlóan ellenállással kerülünk szembe (Ézsaiás 28:14, 22; Máté 24:34; Róma 13:1–4).

27. Milyen tanulságokat vonhatnak le a keresztények Ézsaiás próféciájából?

²⁷ A vének és a szülők tanulhatnak abból, ahogyan Jehova fegyelmez, mindig arra törekedve, hogy a helytelenül cselekvők újra elnyerjék Isten tetszését, nem csupán megbüntetve őket (Ézsaiás 28:26–29; vesd össze: Jeremiás 30:11). És ez mindannyiunkat arra emlékeztet, beleértve a fiatalokat is, mennyire fontos szívből szolgálni Jehovát, nem csupán külsőségeiben kereszténynek lenni, amivel embereknek tetszését keresnénk (Ézsaiás 29:13). Ki kell mutatnunk, hogy Júda hűtlen lakóitól eltérően bennünk egészséges félelem és mélységes tisztelet van Jehova iránt (Ézsaiás 29:16). Ezenkívül azt is ki kell mutatnunk, hogy készek vagyunk elfogadni Jehova helyreigazítását és tanítását (Ézsaiás 29:24).

28. Hogyan tekintik Jehova szolgái az ő megmentő cselekedeteit?

²⁸ Mily fontos, hogy higgyünk és bízzunk Jehovában, illetve abban, ahogyan Ő intézi az ügyeket! (Vesd össze: Zsoltárok 146:3.) A legtöbb ember előtt gyerekesnek tűnik a figyelmeztető üzenet, melyet prédikálunk. Szokatlan, hallatlan elképzelés az, hogy valaha is elpusztul majd a kereszténység, az a szervezet, mely magát Isten szolgájának vallja. Ámde Jehova végrehajtja majd ezt a ’szokatlan munkáját’. Ehhez semmi kétség sem férhet. Ennélfogva a dolgok e rendszerének utolsó napjaiban Isten szolgái teljesen az ő Királyságába és kijelölt Királyába, Jézus Krisztusba vetik a bizalmukat. Tudják, hogy Jehova megmentő cselekedetei, melyeket ’hallatlan dolgával’ együtt hajt végre, örök áldásokat hoznak majd az engedelmes emberiség minden tagjának.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 289. oldalon]

A kereszténység inkább az emberi uralkodókkal kötött szövetségekben bízik, mint Istenben

 [Kép a 290. oldalon]

Jehova végrehajtja ’szokatlan munkáját’, amikor megengedi, hogy Babilon elpusztítsa Jeruzsálemet

[Kép a 298. oldalon]

Azok, akik szellemileg siketek voltak, most „meghallják” Isten Szavát