Tizedik fejezet

A békesség fejedelméről szóló ígéret

Ézsaiás 8:19—9:7

1. Mit tapasztal az emberiség Káin ideje óta?

MINTEGY hatezer évvel ezelőtt világra jött az első csecsemő. Káinnak hívták, és a születése nagyon különleges volt. Azelőtt sem a szülei, sem az angyalok, de még a Teremtő sem látott csecsemőt. Ez az újszülött gyermek reményt hozhatott volna a halálra ítélt emberi családnak. Micsoda csalódást okozott, hogy gyilkossá vált, amikor felnövekedett! (1János 3:12). Az emberiség azóta számtalan további gyilkosságot tapasztalt. Az emberek, hajlamosak lévén arra, hogy rosszat tegyenek, nincsenek békében sem egymással, sem Istennel (1Mózes 6:5; Ézsaiás 48:22).

2., 3. Milyen lehetőségek nyíltak meg Jézus Krisztus által, és mit kell tennünk, hogy elnyerjük ezeket az áldásokat?

² Mintegy négy évezreddel Káin születése után világra jött egy másik kisbaba. Jézusnak hívták, és az ő születése is nagyon különleges volt. Szűztől született, a szent szellem ereje által — ez volt az egyedüli ilyen születés a történelem folyamán. Világrajövetelekor örvendező angyalok serege Istent dicsőítve így énekelt: „Dicsőség fenn a magasságokban Istennek, és béke a földön a jóakarat emberei között!” (Lukács 2:13, 14). Jézus, aki távolról sem volt gyilkos, megnyitotta az utat az emberek előtt, hogy békében legyenek Istennel, és örök életet nyerjenek (János 3:16; 1Korintus 15:55).

 ³ Ézsaiás megjövendölte, hogy Jézust a „békesség fejedelmének” nevezik majd (Ézsaiás 9:6). Tulajdon életét adja az emberekért, lehetővé téve ezáltal a bűnök megbocsátását (Ézsaiás 53:11). Napjainkban a Jézus Krisztusba vetett hit alapján lehet elnyerni a békét Istennel és a bűnök megbocsátását. Ámde ezek az áldások nem jönnek maguktól (Kolosszé 1:21–23). Azoknak, akik vágynak rájuk, meg kell tanulniuk engedelmeskedni Jehova Istennek (1Péter 3:11; vesd össze: Héberek 5:8, 9). Ézsaiás napjaiban pontosan ennek az ellenkezőjét cselekszi Izrael és Júda.

Démonokhoz fordulnak

4., 5. Milyen a helyzet Ézsaiás napjaiban, és kihez fordulnak néhányan?

⁴ Ézsaiás kortársai az engedetlenségük miatt szánalmas erkölcsi állapotban, valóban a szellemi sötétség vermében vannak. Még a délen fekvő Júda királyságában sincs béke, ahol Isten temploma van. Hűtlensége következtében Júda népét az asszírok támadása fenyegeti, és nehéz idők állnak előtte. Kihez fordul segítségért? Sajnos, sokan Sátánhoz, nem pedig Jehovához fordulnak. Nem, ez nem azt jelenti, hogy név szerint Sátánt szólítják. Inkább a régen élt Saul királyhoz hasonlóan spiritizmusba bonyolódnak, vagyis úgy keresnek megoldásokat gondjaikra, hogy megpróbálnak kapcsolatba lépni a halottakkal (1Sámuel 28:1–20).

⁵ Még olyanok is vannak, akik kifejezetten támogatják ezt a szokást. Ézsaiás alábbi szavai rámutatnak erre a hitehagyásra: „ha ezt mondják tinéktek: Tudakozzatok a halottidézőktől és a jövendőmondóktól, a kik sipognak és suttognak [suttognak és motyognak, »K. f.«]: hát nem Istenétől tudakozik-é a nép? az élőkért a holtaktól kell-é  tudakozni?” (Ézsaiás 8:19). A spiritiszta médiumok be tudják csapni az embereket, mivel „suttognak és motyognak”. Ezeket a hanghatásokat, melyeket a halottak szellemének tulajdonítanak, lehet, hogy az élő médium adja ki hasbeszéddel. Időnként viszont maguk a démonok közvetlenül is szerephez juthatnak, és megszemélyesítik a halottakat, ahogyan nyilván akkor történt, amikor Saul az endori boszorkánytól tudakozódott (1Sámuel 28:8–19).

6. Miért kárhoztathatók különösen azok az izraeliták, akik a spiritizmushoz fordulnak?

⁶ Mindez annak ellenére folyik Júdában, hogy Jehova megtiltotta a spiritizmus gyakorlását. A Mózesi Törvény szerint halálos bűnnek számít (3Mózes 19:31; 20:6, 27; 5Mózes 18:9–12). Mi az oka annak, hogy a nép, mely Jehova különleges tulajdona, ilyen súlyos törvénysértést követ el? Az, hogy hátat fordított Jehova Törvényének és tanácsának, illetve ’megkeményedett a bűn megtévesztő hatalma által’ (Héberek 3:13). „Kövér az ő szívök, mint a háj”, és elidegenültek Istenüktől (Zsoltárok 119:70 *).

7. Hogyan utánozzák ma sokan az Ézsaiás napjaiban élt izraelitákat, és milyen jövőre számíthatnak ezek a személyek, ha nem tanúsítanak megbánást?

⁷ Valószínűleg úgy okoskodnak, hogy ugyan mire jó Jehova Törvénye, mikor küszöbön áll az asszírok támadása. Gyors és könnyű megoldást szeretnének nehéz helyzetükre, és nem akarnak várni Jehovára, hogy megvalósítsa akaratát. Napjainkban is sokan figyelmen kívül hagyják Jehova törvényét, és spiritiszta médiumokat keresnek fel, horoszkópokból tudakozódnak, és az okkultizmus más formáihoz fordulnak, hogy megoldják gondjaikat. Ámde napjainkban  is éppoly ostobaság, mint akkor régen volt, ha az élők a halottaktól várják a válaszokat. Mindenkinek, aki megbánás nélkül ilyesmit gyakorol, olyan lesz a jövője, mint ’a gyilkosoké, a paráznáké, a bálványimádóké és az összes hazugé’. Nincs reménysége a jövőbeni életre (Jelenések 21:8).

Isten ’tanítása és bizonyságtétele’

8. Milyen „tanításhoz és bizonyságtételhez” kell fordulnunk napjainkban útmutatásért?

⁸ Jehova spiritizmust megtiltó törvénye, akárcsak más parancsai, nincsenek titokban Júdában. Írott formában őrzik őket. Napjainkban teljes írott formájában elérhető a Szava. Ez a Szó a Biblia, mely nemcsak az isteni törvények és szabályok gyűjteményét tartalmazza, hanem arról is beszámol, hogyan bánt a népével Isten. A Jehova bánásmódjáról szóló bibliai beszámoló bizonyságtétel, vagyis tanúbizonyság, s tanít bennünket Jehova természetéről és tulajdonságairól. Hová forduljanak az izraeliták útmutatásért, ahelyett hogy a halottaktól kérnének tanácsot? Ézsaiás válasza: „A tanításhoz és bizonyságtételhez!” (Ézsaiás 8:20a). Igen, azoknak, akik valódi felvilágosítást szeretnének, Isten írott Szavához kell fordulniuk.

9. Vajon van valami haszna annak, hogy a megbánást nem tanúsító bűnösök időről időre idézik a Bibliát?

⁹ A spiritizmusba belekóstoló néhány izraelita talán azt  vallja, tiszteli Isten írott Szavát. De ezek az állítások üresek és képmutatók. Ézsaiás ezt mondja: „ekként szólnak azok, a kiknek nincs hajnalok” (Ézsaiás 8:20b). Milyen kijelentésre utal itt Ézsaiás? Lehetséges, hogy erre a kijelentésre: „A tanításhoz és bizonyságtételhez!” Lehetséges, hogy néhány hitehagyott izraelita hivatkozik Isten Szavára, éppúgy ahogyan napjainkban is vannak hitehagyottak és mások, akik talán idéznek a Szentírásból. De ez csak üres beszéd. Az, hogy valaki idézi a Szentírást, nem vezet ’hajnalhoz’,  vagyis Jehovától jövő felvilágosításhoz, ha nem kíséri Jehova akaratának cselekvése, és a tisztátalan szokások kerülése. *

„Nem kenyér után való éhség”

10. Mit szenved el Júda népe amiatt, hogy elutasítja Jehovát?

¹⁰ A Jehova iránti engedetlenség elmebeli sötétséget eredményez (Efézus 4:17, 18). Júda népe szellemi értelemben vakká lett, nem érti a szellemi dolgokat (1Korintus 2:14). Ézsaiás az alábbi szavakkal írja le a nép állapotát: „bolyongani fognak a földön, szorongva és éhezve” (Ézsaiás 8:21a). A nemzet (különösen Aház király uralma alatti) hűtlensége miatt veszélybe kerül Júdának mint független királyságnak a további léte. A nemzetet ellenségek veszik körül. Az asszír hadsereg egymás után támadja meg a júdai városokat. Letarolja a termőterületeket, s alig marad élelem. Sokan ’szoronganak és éheznek’. De egy másfajta éhség is sújtja az országot. Néhány évtizeddel korábban Ámosz így prófétált: „Ímé, napok jőnek, azt mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után” (Ámosz 8:11). Júdát most épp ilyen szellemi éhség kínozza!

11. Vajon tanul-e bármit is Júda abból a fegyelmezésből, amelyet kap?

¹¹ Vajon levonja a tanulságot Júda, és visszatér Jehovához? Vajon elfordul majd a nép a spiritizmustól és a bálványimádástól, és visszatér majd „a tanításhoz és bizonyságtételhez”? Jehova előre látja reagálásukat: „lészen, hogyha megéhezik, felgerjed és megátkozza királyát és Istenét,  s néz fölfelé” (Ézsaiás 8:21b). Igen, sokan emberi királyukat okolják majd, hogy ilyen helyzetbe vezette őket. Még olyanok is lesznek, akik ostoba módon Jehovát okolják szerencsétlenségeikért! (Vesd össze: Jeremiás 44:15–18.) Napjainkban sokan ehhez hasonlóan reagálnak, és Istent okolják azokért a csapásokért, melyeket az emberi gonoszság okoz.

12. a) Mihez vezetett Júdánál, hogy elfordult Istentől? b) Milyen fontos kérdések vetődnek fel?

¹² Vajon békét hoz Júda lakóinak az, hogy átkokat szórnak Istenre? Nem. Ézsaiás így jövendöl: „aztán a földre tekint, és ímé mindenütt nyomor és sötétség, és szorongatásnak éjszakája, ő pedig a sűrű sötétben elhagyatva!” (Ézsaiás 8:22). Azután, hogy szemüket Istent okolva az égre emelték, újra a földre, remény nélküli kilátásaikra irányítják tekintetüket. Csapásokat eredményezett az, hogy elfordultak Istentől (Példabeszédek 19:3). De mi a helyzet azokkal az ígéretekkel, melyeket Isten adott Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak? (1Mózes 22:15–18; 28:14, 15). Vajon nem teljesíti őket Jehova? Vajon az asszírok vagy egy másik katonai hatalom véget vet majd a Júdának és Dávidnak megígért királyi leszármazási ágnak? (1Mózes 49:8–10; 2Sámuel 7:11–16). Vajon örök sötétségre lesznek kárhoztatva az izraeliták?

Egy ’megalázott’ ország

13. Mi a „pogányok Galileája”, és milyen értelemben ’alázzák meg’?

¹³ Ézsaiás most az egyik legsúlyosabb, kataklizmaszerű eseményre utal, mely Ábrahám leszármazottait éri: „nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát [a pogányok Galileáját, »KNB« (8:23)]” (Ézsaiás 9:1). Galilea Izrael északi királyságának egyik területe. Ézsaiás próféciája szerint magában foglalja „Zebulon és Nafthali földjét”, valamint „a tenger útját”, egy ókori utat, mely a  Galileai-tenger mellett haladt, s a Földközi-tengerhez vezetett. Ézsaiás napjaiban a területet „a pogányok Galileájának” nevezik, valószínűleg azért, mert sok városában nem izraeliták laktak. * Milyen értelemben ’alázzák meg’ ezt a területet? A pogány asszírok meghódítják, az izraelitákat fogságba viszik, és az egész vidéket pogányokkal népesítik be, akik nem Ábrahám leszármazottai. Ezáltal az északi tíztörzs-királyság mint különálló nemzet eltűnik a történelemből (2Királyok 17:5, 6, 18, 23, 24).

14. Milyen értelemben süllyed Júda kevésbé „sötétbe”, mint a tíztörzs-királyság?

¹⁴ Az asszírok Júdára is nyomást gyakorolnak. Vajon Júda is tartós „sötétbe” süllyed, ahogy a Zebulon és Naftali által jelképezett tíztörzs-királysággal történt? Nem. „Azután” Jehova áldásokat áraszt Júda déli királyságára, sőt még arra a területre is, mely korábban az északi királyság uralma alá tartozott. Vajon hogyan?

15., 16. a) Mikor van „azután”, vagyis amikor „Zebulon és Naftali területének” helyzete megváltozik? b) Hogyan dicsőíttetik meg a megalázott ország?

¹⁵ Máté apostol válaszol erre a kérdésre Jézus földi életéről szóló ihletett feljegyzésében. E szolgálat első napjairól írva Máté ezt mondja: „Názáretet elhagyva [ Jézus] elment, és Kapernaumban telepedett le a tenger mellett, Zebulon és Naftali területén, hogy beteljesedjen, ami megmondatott Ézsaiás próféta által, aki így szólt: »Ó, Zebulon földje és Naftali földje a tenger útja mentén, a Jordánon túl, a nemzetek Galileája! A sötétségben ülő nép nagy világosságot látott, és akik a halált hozó árnyék földjén ültek, azoknak világosság támadt«” (Máté 4:13–16).

 ¹⁶ Igen, az Ézsaiás által jövendölt „azután” Krisztus földi szolgálatának az ideje. Jézus Galileában töltötte földi életének túlnyomó részét. Galilea kerületében kezdte meg szolgálatát, és ott kezdte hirdetni: „elközeledett az egek királysága” (Máté 4:17). Galileában mondta el híres Hegyi beszédét, itt választotta ki apostolait, hajtotta végre első csodáját, a feltámadása után pedig itt jelent meg mintegy 500 követőjének (Máté 5:1—7:27; 28:16–20; Márk 3:13, 14; János 2:8–11; 1Korintus 15:6). Így Jézus beteljesítette Ézsaiás próféciáját, megdicsőítve „Zebulon és Naftali földjét”. Természetesen Jézus nem korlátozta szolgálatát Galilea népére. Azzal, hogy az egész országban prédikálta a jó hírt, ’megdicsőítette’ Izrael egész nemzetét, beleértve Júdát is.

A „nagy világosság”

17. Hogyan fénylik „nagy világosság” Galileában?

¹⁷ Mi a helyzet viszont a Máté által említett, Galileában tapasztalható „nagy világossággal”? Ez is Ézsaiás próféciájából származó idézet volt. Ézsaiás a következőt írta: „A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!” (Ézsaiás 9:2). Az i. sz. első századra az igazság világosságát elhomályosították a pogány hazugságok. A gondot tovább súlyosbították a zsidó vallási vezetők azzal, hogy ragaszkodtak vallási hagyományukhoz, mellyel ’érvénytelenné tették az Isten szavát’ (Máté 15:6). Az alázatosak elnyomottak, összezavarodottak voltak, s „vak vezetőket” követtek (Máté 23:2–4, 16). Amikor Jézus, a Messiás megjelent, sok alázatos ember szeme csodálatos módon megnyílt (János 1:9, 12). Ézsaiás próféciája találóan írja le „nagy világosságként” Jézus földi szolgálatát és az áldozatából eredő áldásokat (János 8:12).

18., 19. Milyen okuk volt a nagy örömre azoknak, akik reagáltak a világosságra?

 ¹⁸ A világosságra reagálóknak sok okuk volt az örvendezésre. Ézsaiás így folytatta: „Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak” (Ézsaiás 9:3). Jézus és követői prédikálótevékenységének hatására a tiszta szívűek előjöttek, kimutatva vágyukat, hogy szellemmel és igazsággal imádják Jehovát (János 4:24). Nem egészen négy év alatt tömegek lettek kereszténnyé. I. sz. 33 pünkösdjének a napján háromezren keresztelkedtek meg. Röviddel ezután „a férfiak száma mintegy ötezerre emelkedett” (Cselekedetek 2:41; 4:4). Mivel a tanítványok buzgón tükrözték a világosságot, „a tanítványok száma igencsak sokasodott Jeruzsálemben, és a papoknak nagy sokasága kezdett engedelmeskedni a hitnek” (Cselekedetek 6:7).

¹⁹ Jézus követői örvendeztek a növekedésnek, hasonlóan azokhoz, akik örülnek a gazdag aratásnak, vagy boldogan osztják el az értékes zsákmányt egy nagy katonai győzelem után (Cselekedetek 2:46, 47). Idővel Jehova előidézte, hogy a nemzetek között is ragyogjon a világosság (Cselekedetek 14:27). Így hát mindenfajta ember örvendezett azon, hogy Jehova megnyitotta neki az utat, melyen közeledhet hozzá (Cselekedetek 13:48).

„Mint a Midián napján”

20. a) Milyen módokon bizonyultak a midiániták Izrael ellenségének, és hogyan vetett véget Jehova ennek a veszélynek? b) Hogyan vet véget Jézus az Isten népe ellenségeitől jövő veszélynek egy jövőbeli „Midián napján”?

²⁰ A Messiás tevékenységének hatásai maradandóak, ahogyan ez Ézsaiás következő szavaiból is kitűnik: „Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján” (Ézsaiás 9:4). Századokkal  Ézsaiás ideje előtt a midiániták összeesküdtek a moábitákkal, hogy bűnbe csábítsák Izraelt (4Mózes 25:1–9, 14–18; 31:15, 16). A midiániták később rettegésben tartották az izraelitákat, ugyanis hét éven keresztül rá-rátörtek falvaikra és birtokaikra, és kifosztották őket (Bírák 6:1–6). De akkor Jehova a szolgája, Gedeon révén megfutamította Midián seregeit. A „Midián [eme] napja” utáni időből semmi sem utal arra, hogy Jehova népe valamikor is újra szenvedett volna a midiániták kezétől (Bírák 6:7–16; 8:28). Jézus Krisztus, a nagyobb Gedeon a közeljövőben halálos csapást mér Jehova népének modern kori ellenségeire (Jelenések 17:14; 19:11–21). Ezután, „mint a Midián napján” a győzelem teljes és tartós lesz, de nem emberi vitézség, hanem Jehova hatalma által (Bírák 7:2–22). Isten népe soha többé nem szenved majd az elnyomás igája alatt!

21. Mire utal Ézsaiás próféciája a hadakozás jövőjével kapcsolatban?

²¹ Az isteni hatalom megnyilvánulásai nem a hadakozás dicsőítését jelentik. A feltámasztott Jézus a Béke Fejedelme, ellenségeinek megsemmisítése által pedig örök békét hoz el. Ézsaiás ezután úgy beszél a katonai felszerelésekről, mint amelyek teljesen megsemmisülnek a tűzben: „a vitézek harczi saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen” (Ézsaiás 9:5). Soha többé nem lehet majd érezni azt a rázkódást, melyet a menetelő katonák lépéseinek robaja okoz. Nem lehet majd látni a harcokban megkeményedett harcosok véres egyenruháit. Nem lesz több háború (Zsoltárok 46:10).

„Csodálatos Tanácsadó”

22. Mi az a több részből álló prófétai név, melyet Jézus kapott Ézsaiás könyvében?

²² Csoda útján történt születésekor a jövendő Messiás a Jézus nevet kapta, aminek a jelentése: ’Megmentés Jehovától’. Vannak azonban más nevei is, prófétai nevei, melyek  utalnak kulcsfontosságú szerepére és felemelt helyzetére. Az egyik ilyen név az Immánuel, melynek jelentése: ’Velünk az Isten’ (Ézsaiás 7:14, K. f., lábjegyzet). Ézsaiás most egy másik prófétai nevet ír le: „egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak [Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, »K. f.« (9:5)], erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!” (Ézsaiás 9:6). Gondolj bele, mennyire gazdag ennek a több részből álló prófétai névnek a jelentése.

23., 24. a) Milyen értelemben „Csodálatos Tanácsadó” Jézus? b) Hogyan utánozhatják Jézus példáját a mai keresztény tanácsadók?

²³ A tanácsadó olyan személy, aki tanácsokat ad. Jézus Krisztus csodálatos tanácsokat adott, amikor a földön volt. A Bibliában olvasunk arról, hogy „a sokaság ámult a tanítási módján” (Máté 7:28). Ő bölcs és együtt érző Tanácsadó, aki rendkívül jól ismeri az emberi természetet. Tanácsa nem korlátozódik rendreutasításokra és feddésekre. Sokkal gyakoribb, hogy oktat és szeretetteljes tanácsot ad. Jézus tanácsa csodálatos, mert mindig bölcs, tökéletes és csalhatatlan. Megfogadása örök élethez vezet (János 6:68).

²⁴ Jézus tanácsa nem egyszerűen briliáns elméjének terméke. Hanem, ahogy mondja: „Amit tanítok, az nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem” (János 7:16). Salamon bölcsességéhez hasonlóan Jézus bölcsességének is Jehova Isten a Forrása (1Királyok 3:7–14; Máté 12:42). Jézus példájának arra kell indítania a keresztény gyülekezetben lévő tanítókat és tanácsadókat, hogy mindig Isten Szavára alapozzák oktatásukat (Példabeszédek 21:30).

„Erős Isten” és „örökkévalóság atyja”

25. Mit árul el az égben lévő Jézusról az „erős Isten” név?

²⁵ Jézus egyben „erős Isten” és „örökkévalóság atyja” is.  Ez nem jelenti azt, hogy magához ragadja Jehova hatalmát és helyzetét, aki „Isten, a mi Atyánk” (2Korintus 1:2). Jézus „nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen” (Filippi 2:6). Erős Istennek, nem pedig Mindenható Istennek nevezik. Jézus sohasem gondolt magára Mindenható Istenként, ugyanis Atyját „az egyedüli igaz Istennek” nevezte, vagyis az egyedüli olyan Istennek, akit az imádat megillet (János 17:3; Jelenések 4:11). A Szentírásban az „isten” szót olyan valaki jellemzésére használják, aki ’hatalmas’ vagy ’erős’ (2Mózes 12:12; Zsoltárok 8:6, Kom; 2Korintus 4:4). Mielőtt Jézus a földre jött, „isten” volt, „Isten formájában létezett”. Feltámadása után helyzete még magasabb lett, amikor visszatért az égbe (János 1:1; Filippi 2:6–11). Az „isten” megnevezés hordoz egy további jelentést is. Az Izraelben lévő bírákat „isteneknek” nevezték — egyszer maga Jézus is így tett (Zsoltárok 82:6; János 10:35). Jehova kinevezte Jézust Bírónak, ő az, „akinek ítélnie kell az élőket és a halottakat” (2Timóteus 4:1; János 5:30). Egyértelmű, hogy joggal nevezik „erős Istennek”.

26. Miért lehet Jézust „örökkévalóság atyjának” nevezni?

²⁶ Az „örökkévalóság atyja” cím a messiási Királynak arra a hatalmára és képességére utal, hogy az embereknek megadja a földi örök élet reményét (János 11:25, 26). Ősszülőnk, Ádám öröksége a halál volt. Jézus, az utolsó Ádám „életadó szellemmé lett” (1Korintus 15:22, 45; Róma 5:12, 18). Ahogyan Jézus, az örökkévalóság atyja mindörökké él majd, ugyanúgy az engedelmes emberek is örökké élvezik majd atyai voltának áldásait (Róma 6:9).

„Békesség fejedelme”

27., 28. Milyen csodálatos áldások várnak most és a jövőben a „békesség fejedelmének” alattvalóira?

²⁷ Az örök életen kívül az embereknek békére is szükségük  van: békére Istennel és embertársaikkal. Azok, akik alávetik magukat a „békesség fejedelme” uralmának, már ma ’kapákat csinálnak fegyvereikből, és metszőkéseket dárdáikból’ (Ézsaiás 2:2–4). Nem táplálnak gyűlöletet a politikai, területi, faji vagy gazdasági különbségek miatt. Egységesek az egyedüli igaz Isten, Jehova imádatában, és arra törekszenek, hogy békés kapcsolatot tartsanak fenn felebarátaikkal, a gyülekezeten belül és kívül egyaránt (Galácia 6:10; Efézus 4:2, 3; 2Timóteus 2:24).

²⁸ Az Istennek megfelelő időben Krisztus olyan békét hoz létre a földön, mely világméretű, szilárd alapokon áll és tartós (Cselekedetek 1:7). „Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké” (Ézsaiás 9:7a). Jézus a „békesség fejedelmeként” kapott hatalmának gyakorlása során nem használ majd zsarnoki módszereket. Alattvalóit nem fosztják meg szabad akaratuktól, és nem igázzák le őket erőszakkal. Ehelyett mindent „jogosság és igazság által” tesz majd meg. Micsoda felüdítő változás!

29. Mit kell tennünk, ha szeretnénk az örök béke áldását élvezni?

²⁹ Jézus prófétai nevének csodálatos jelentéseit figyelembe véve valóban felpezsdítő az, ahogyan Ézsaiás lezárja próféciájának ezt a részét. Így ír: „A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!” (Ézsaiás 9:7b). Igen, Jehova buzgón cselekszik. Semmit sem tesz félszívvel. Biztosak lehetünk benne, hogy bármit ígér is, teljesen meg fogja valósítani. Ezért hát mindenki, aki örök békét szeretne tapasztalni, szolgálja Jehovát teljes szívvel. Jehova Istenhez és Jézushoz, a „békesség fejedelméhez” hasonlóan, Isten minden szolgája legyen „kiváló cselekedetekért buzgó”! (Titus 2:14).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Térkép/kép a 122. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Korazin

Betsaida

Kapernaum

Genezáret síksága

Galileai-tenger

Magadán

Tibériás

Jordán folyó

GADARA

Gadara

 [Képek a 119. oldalon]

Káin és Jézus születése egyaránt nagyon különleges volt, de csak Jézusé eredményezett boldogságot

[Kép a 121. oldalon]

Lesz egy éhínség, mely sokkal rosszabb lesz a kenyér utáni éhségnél és a víz utáni szomjúságnál

 [Kép a 127. oldalon]

Jézus világosság volt az országban