Huszonkilencedik fejezet

Egy király hite jutalommal jár

Ézsaiás 36:1—39:8

1., 2. Miért bizonyult Ezékiás jobb királynak Aháznál?

EZÉKIÁS huszonöt éves volt, amikor Júda királya lett. Milyen uralkodó lesz belőle? Vajon apjának, Aház királynak a nyomdokaiba lép, és alattvalóit a hamis istenek követésére ösztönzi majd? Vagy Jehova imádatában vezeti a népet, ahogyan ősatyja, Dávid király tette? (2Királyok 16:2).

² Nem sokkal Ezékiás trónra kerülése után kiderült, hogy szándéka az volt, hogy ’kedves dolgot cselekedjen az Úr szemei előtt’ (2Királyok 18:2, 3). Uralmának első évében elrendelte, hogy javítsák ki Jehova templomát, és kezdjék újra a szolgálatot a templomban (2Krónika 29:3, 7, 11). Ezután egy nagyszabású pászkát rendezett, melyre az egész nemzet meghívást kapott, beleértve Izrael tíz északi törzsét is. Micsoda felejthetetlen ünnep volt ez! Salamon király napjai óta nem volt ehhez fogható (2Krónika 30:1, 25, 26).

3. a) Mit tettek Izrael és Júda azon lakói, akik részt vettek az Ezékiás által rendezett pászkán? b) Mit tanulnak a mai keresztények a pászka részvevőinek határozott cselekvéséből?

³ A pászka megünneplésének befejezésekor a jelenlevők indíttatást éreztek arra, hogy széttörjék a szent rudakat, ledöntsék a szent oszlopokat, lerombolják a magaslatokat és hamis isteneik oltárait, ezután pedig visszatértek városukba, eltökélve, hogy az igaz Istent szolgálják (2Krónika 31:1). Milyen ellentétben állt ez korábbi vallásos szemléletmódjukkal! Az igaz keresztények napjainkban megtanulhatják ebből, mennyire fontos, hogy ’ne hagyjanak fel egybegyűlésükkel’.  Ezek az összejövetelek, akár a helyi gyülekezetben, akár a nagyobb méretűek a kongresszusok alkalmával, létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a keresztények buzdításban részesüljenek, és cselekvésre indítsa őket a testvériség, valamint Isten szelleme, ’ösztönözve a szeretetre és kiváló cselekedetekre’ (Héberek 10:23–25).

A hit próbája

4., 5. a) Hogyan mutatja ki Ezékiás, hogy független Asszíriától? b) Milyen katonai vállalkozásba kezdett Sénakhérib Júda ellen, és milyen lépéseket tesz Ezékiás, hogy elkerülje a Jeruzsálem elleni azonnali támadást? c) Hogyan készül fel Ezékiás arra, hogy megvédje Jeruzsálemet az asszíroktól?

⁴ Súlyos megpróbáltatások várnak Jeruzsálemre. Ezékiás felbontott egy szövetséget, melyet hitetlen apja, Aház kötött az asszírokkal. Sőt, még a filiszteusokat is legyőzte, akik Asszíria szövetségesei voltak (2Királyok 18:7, 8). Ez haragra ingerelte Asszíria királyát. Ezért a következőket olvassuk: „lőn Ezékiás király tizennegyedik esztendejében, feljöve Szanhérib assir király Júdának minden erős városai ellen, és azokat megvevé” (Ézsaiás 36:1). Ezékiás talán abban reménykedik, hogy megvédheti Jeruzsálemet a kegyetlen asszír hadsereg azonnali támadásától, ezért beleegyezik, hogy hatalmas,  300 talentum ezüst és 30 talentum arany értékű sarcot fizet Sénakhéribnek (2Királyok 18:14). *

⁵ Mivel a királyi kincstárban nincsen elegendő arany és ezüst a sarc kifizetésére, Ezékiás összeszed minden nemesfémet a templomból is, amit csak tud. Kivágatja a templom arannyal beborított ajtajait is, és elküldi őket Sénakhéribnek. Ez kielégíti az asszír uralkodót, de csak egy időre (2Királyok 18:15, 16). Ezékiás nyilván felismeri, hogy az asszírok nem sokáig hagyják békén Jeruzsálemet. Ezért előkészületeket kell tenni. Az emberek eltömik a vízforrásokat, melyek vízzel láthatnák el a támadó asszírokat. Ezékiás megerősíti Jeruzsálem erődítéseit is, és kialakít egy fegyvertárat, ami egyebek között azt jelenti, hogy „sok hajítófegyvert és pajzsot is” készíttet (2Krónika 32:4, 5, Úf ).

6. Kibe veti a bizalmát Ezékiás?

⁶ Ámde Ezékiás nem az agyafúrt haditervekbe vagy az erődítésekbe veti bizalmát, hanem a seregek Jehovájába. Így figyelmezteti hadvezéreit: „Erősek legyetek és bátrak, semmit se féljetek, meg se rettenjetek az assiriai királytól és a vele való egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, hogynem ő vele. Ő vele testi erő van, velünk pedig az Úr a mi Istenünk, hogy megsegéljen minket és érettünk hadakozzék.” Ennek hatására „megbátorodék a nép, ezt hallván Ezékiástól, a Júda királyától” (2Krónika 32:7, 8). Mialatt áttekintjük Ézsaiás prófétai könyvének 36—39. fejezetét, képzeljük magunk elé az ezt követő izgalmas eseményeket!

A rabsáké előadja érveit

7. Ki a rabsáké, és miért küldik Jeruzsálembe?

⁷ Sénakhérib elküldi a rabsákét (ez egy katonai cím, nem pedig személynév) és két másik előkelő tisztviselőt  Jeruzsálembe, hogy követeljék, a város adja meg magát (2Királyok 18:17). A város falain kívül ezek a személyek találkoznak Ezékiás három képviselőjével: Eliákimmal, Ezékiás házának felügyelőjével, Sebnával, a titkárral és Jóákkal, Asáf fiával, az emlékíróval (Ézsaiás 36:2, 3).

8. Hogyan kísérli meg a rabsáké megtörni Jeruzsálem ellenállását?

⁸ A rabsáké célja egyszerű: meg akarja győzni Jeruzsálem lakóit, hogy adják meg magukat harc nélkül. Héberül beszél, és először így kiált: „Micsoda bizodalom ez, melyre támaszkodol? . . . kiben bízol, hogy ellenem feltámadál?” (Ézsaiás 36:4, 5). A rabsáké ezután gúnyolódik a rémült zsidókkal, emlékeztetve őket arra, hogy teljesen magukra maradtak. Kihez fordulhatnak segítségért? Ahhoz a „megtört nádszálhoz”, Egyiptomhoz? (Ézsaiás 36:6). Ebben az időszakban Egyiptom tényleg megtört nádszálhoz hasonlít; valójában ezt a korábbi világhatalmat ideiglenesen meghódította Etiópia, és Egyiptom jelenlegi fáraója, Tirháka király nem is egyiptomi, hanem etiópiai. Nem sokkal ezután Asszíria is legyőzi majd (2Királyok 19:8, 9). Mivel Egyiptom önmagát sem tudja megmenteni, aligha tud segíteni Júdának.

9. Nyilván miért következtet a rabsáké úgy, hogy Jehova elhagyta a népét, ámde mi az igazság erről?

⁹ A rabsáké most úgy érvel, hogy Jehova nem fog harcolni népéért, mert elégedetlen vele. A rabsáké ezt mondja: „ha azt mondod nékem: az Úrban, a mi Istenünkben bízunk: vajjon nem Ő-é az, a kinek magaslatait és oltárait elrontotta Ezékiás” (Ézsaiás 36:7). Természetesen szó sincs arról, hogy a zsidók elvetették volna Jehovát az országban levő magaslatok és oltárok lerombolásával, hanem éppen hogy visszatértek hozzá.

10. Miért nem számít, hogy Júda védői sokan vagy kevesen vannak?

¹⁰ Ezután a rabsáké emlékezteti a zsidókat arra, hogy katonailag  reménytelenül elmaradott helyzetben vannak. A következő öntelt kihívást intézi hozzájuk: „adok néked két ezer lovat, ha ugyan tudsz lovagokat ültetni reájok” (Ézsaiás 36:8). Valójában számít-e, hogy Júda képzett lovassága sok vagy kevés katonából áll? Nem, ugyanis Júda megmenekülése nem attól függ, hogy katonái túlerőben vannak-e. A Példabeszédek 21:31 a következőképpen magyarázza ezt a gondolatot: „Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!” A rabsáké ezután azt állítja, hogy Jehova áldása az asszírokkal, nem pedig a zsidókkal van. Úgy érvel, hogy az asszírok különben sohasem hatolhattak volna be ilyen mélyen Júda területére (Ézsaiás 36:9, 10).

11., 12. a) Miért ragaszkodik a rabsáké ahhoz, hogy „zsidóul” beszéljen, és hogyan próbálja megkísérteni az őt halló zsidókat? b) Milyen hatással lehetnek a zsidókra a rabsáké szavai?

¹¹ Ezékiás képviselőit aggasztja, milyen hatással lehetnek a rabsáké érvei azokra a férfiakra, akik hallják őt a város falának tetején. Ezért ezek a zsidó tisztviselők ezt kérik: „Szólj, kérünk, szolgáidhoz arám nyelven, mert értjük azt, és ne zsidóul szólj hozzánk, e kőfalon levő nép füle hallatára” (Ézsaiás 36:11). De a rabsákénak esze ágában sincs, hogy arámi nyelven beszéljen. Szeretné elvetni a kétely magvait és a félelmet a zsidókban, hogy megadják magukat, és Jeruzsálemet harc nélkül el tudja foglalni! (Ézsaiás 36:12). Az asszír küldött ezért továbbra is „zsidóul” beszél. Így figyelmezteti Jeruzsálem lakóit: „Meg ne csaljon benneteket Ezékiás, mert nem szabadíthat meg titeket.” Ezután megpróbálja megkísérteni a hallgatókat azzal, hogy képet fest arról, milyen lehetne a zsidók élete az asszírok uralma alatt: „Tegyetek velem szövetséget és jőjjetek ki hozzám, és akkor kiki ehetik szőlőjéből és az ő olajfájáról, és ihatja kútjának vizét, míg eljövök és elviszlek titeket oly földre, minő  a ti földetek, gabona és must földére, kenyér és szőlő földére” (Ézsaiás 36:13–17).

¹² A zsidók idén nem fognak aratni: az asszír támadás megakadályozta, hogy vetni tudjanak. A falon figyelő férfiaknak egészen biztosan nagyon vonzónak tűnik a kilátás, hogy zamatos szőlőt ehetnek és friss vizet ihatnak. De a rabsáké még nem fejezte be erőfeszítéseit, hogy meggyengítse a zsidókat.

13., 14. A rabsáké érvei ellenére miért helytelen összehasonlítani a Szamáriával történteket Júda helyzetével?

¹³ Érvei fegyvertárából egy másik szóbeli fegyvert vesz elő. Figyelmezteti a zsidókat, nehogy higgyenek Ezékiásnak, ha azt mondaná: „Az Úr megszabadít minket!” A rabsáké emlékezteti a zsidókat arra, hogy Szamária istenei nem voltak képesek megakadályozni, hogy az asszírok legyőzzék a tíz törzset. És mit mondjunk a többi olyan nemzet isteneiről, amelyeket Asszíria legyőzött? Így kérkedik: „Hol vannak Hamáth és Arphádnak istenei? hol Sefarvaimnak istenei? talán bizony megmentették Samariát kezemből?” (Ézsaiás 36:18–20).

¹⁴ A rabsáké, aki hamis isteneket imád, természetesen nem érti, hogy hatalmas különbség van a hitehagyott Szamária és az Ezékiás uralma alatti Jeruzsálem között. Szamária hamis isteneinek nem volt erejük, hogy megmentsék a tíztörzs-királyságot (2Királyok 17:7, 17, 18). Másfelől viszont Ezékiás uralkodása alatt Jeruzsálem hátat fordított a hamis isteneknek, és újra Jehovát szolgálja. A három zsidó küldött azonban nem is próbálja ezt megmagyarázni a rabsákénak. „Ők pedig hallgatának, és egy szót sem feleltek, mert a király parancsolá így, mondván: Ne feleljetek néki!” (Ézsaiás 36:21). Eliákim, Sebna és Jóák visszatér Ezékiáshoz, és hivatalos jelentést tesz a rabsáké szavairól (Ézsaiás 36:22).

 Ezékiás döntése

15. a) Milyen döntés elé kerül most Ezékiás? b) Hogyan nyugtatja meg a népét Jehova?

¹⁵ Ezékiás királynak most döntenie kell. Adja meg magát Jeruzsálem az asszíroknak? Egyesítse hadseregét Egyiptoméval? Vagy pedig állja a sarat és harcoljon? Ezékiásra nagy nyomás nehezedik. Jehova templomába megy, Eliákimot és Sebnát pedig a papok véneivel együtt elküldi, hogy Ézsaiás próféta által kérdezzék meg Jehovát (Ézsaiás 37:1, 2). A király küldöttei zsákruhába öltözve Ézsaiáshoz mennek, és ezt mondják: „nyomornak, büntetésnek és káromlásnak napja e nap . . . Talán meghallja az Úr, a te Istened, a Rabsaké beszédeit, a kit elküldött az ő ura,  az assiriai király, hogy káromolja az élő Istent, és szidalmazza azon beszédekkel, a melyeket hallott az Úr, a te Istened” (Ézsaiás 37:3–5). Igen, az asszírok az élő Istenhez intéznek kihívást! Vajon Jehova figyel a gúnyolódásukra? Ézsaiás által Jehova megnyugtatja a zsidókat: „Ne félj a beszédektől, a melyeket hallottál, a melyekkel szidalmaztak engem az assiriai király szolgái. Ímé, én oly lelket adok beléje, hogy hírt hallván, térjen vissza földére, és elejtem őt fegyver által az ő földében!” (Ézsaiás 37:6, 7).

16. Milyen leveleket küld Sénakhérib?

¹⁶ Időközben a rabsákét elhívják, hogy Sénakhérib oldalán legyen, mialatt a király háborúzik Libnánál. Sénakhérib  később foglalkozik majd Jeruzsálemmel (Ézsaiás 37:8). De a rabsáké eltávozása nem enyhíti az Ezékiásra nehezedő nyomást. Sénakhérib fenyegető leveleket küld, melyekben leírja, mire számíthatnak Jeruzsálem lakói, amennyiben nem adják meg magukat: „Hiszen te hallottad, mit műveltek Assiria királyai minden országokkal, eltörölvén azokat, és te megszabadulnál? Hát megszabadíták-é azokat a népek istenei, a melyeket eleim elpusztítának? . . . Hol van Hamáth királya és Arphádnak királya, Sefarvaim városának királya, Héna és Ivva?” (Ézsaiás 37:9–13). Asszíria tulajdonképpen azt mondja, hogy értelmetlen az ellenállás: ha Jeruzsálem lakói ellenállnak, csak nagyobb bajba kerülnek!

17., 18. a) Mi Ezékiás indítéka, amikor védelmet kér Jehovától? b) Mit válaszol Jehova Asszíriának Ézsaiás által?

¹⁷ Ezékiást komolyan foglalkoztatja, milyen következményekkel jár majd a döntés, melyet hoznia kell, ezért kiteríti Sénakhérib leveleit Jehova előtt a templomban (Ézsaiás 37:14). Szívből jövő imában könyörög Jehovához, figyeljen oda Asszíria fenyegetésére, majd az alábbi szavakkal fejezi be imáját: „És most Uram, mi Istenünk! szabadíts meg minket az ő kezéből, hogy megtudják a föld minden országai, hogy Te vagy, Uram, Isten egyedül” (Ézsaiás 37:15–20). Ezekből a szavakból kiderül, hogy Ezékiást elsősorban nem a saját szabadulása foglalkoztatja, hanem az a gyalázat, mely Jehova nevét érné, ha Asszíria legyőzné Jeruzsálemet.

¹⁸ Jehova Ézsaiás által ad választ Ezékiás imájára. Jeruzsálemnek nem szabad megadnia magát Asszíriának; nem szabad meghátrálnia. Mintha Sénakhéribhez intézné szavait, Ézsaiás bátran közli Jehovának az asszírokhoz szóló üzenetét: „Megútál téged, gúnyt űz belőled Sionnak szűz leánya, fejét rázza utánad [gúnyosan] Jeruzsálem leánya” (Ézsaiás  37:21, 22). Jehova ezután tulajdonképpen a következőket mondja: Ki vagy te, hogy gúnyolod Izrael Szentjét? Ismerem a cselekedeteidet. Nagyra vágysz, nagy dolgokkal kérkedsz. Bízol katonai erődben és nagy területeket hódítottál meg. De nem vagy legyőzhetetlen. Én meghiúsítom a terveidet. Legyőzlek. Azután úgy cselekszem veled, ahogyan te cselekedtél másokkal. Horgot vetek a szádba, és visszaviszlek Asszíriába! (Ézsaiás 37:23–29).

„Ez legyen jelül néked”

19. Milyen jelet ad Jehova Ezékiásnak, és mit jelent ez a jel?

¹⁹ Milyen biztosítéka van rá Ezékiásnak, hogy beteljesedik Ézsaiás próféciája? Jehova így válaszol: „ez legyen jelül néked: ez évben ugartermést esztek és a másik évben sarjut, és a harmadik évben vessetek, arassatok és szőlőt ültessetek, és egyétek gyümölcsét” (Ézsaiás 37:30). Jehova táplálékról gondoskodik a csapdában lévő zsidók számára. Bár az asszír megszállás miatt nem tudtak vetni, ehetnek majd az előző évi aratás maradékából. A következő évben, mely sabbatév, nyomorúságos helyzetük ellenére is parlagon kell hagyniuk földjeiket (2Mózes 23:11). Jehova megígéri, ha a nép engedelmeskedik szavának, akkor elég eleség terem majd a földeken, hogy életben maradjanak. Azután, a rá következő évben az emberek a szokásos módon vetnek majd, és élvezhetik munkájuk gyümölcsét.

20. Milyen értelemben ’vernek gyökeret alul, és teremnek gyümölcsöt felül’ azok, akik megmenekülnek az asszír támadástól?

²⁰ Jehova ezt követően olyan növényhez hasonlítja népét, melyet nem lehet könnyen kiirtani: „Júda házának maradványa pedig . . . ismét gyökeret ver alul, és gyümölcsöt terem felül” (Ézsaiás 37:31, 32). Igen, semmitől sem kell félniük azoknak, akik Jehovában bíznak. Ők és utódaik szilárdan meggyökereznek az országban.

21., 22. a) Mit mond a prófécia Sénakhéribről? b) Hogyan és mikor teljesednek Jehova szavai Sénakhéribbel kapcsolatban?

 ²¹ Mi a helyzet az asszírok Jeruzsálem elleni fenyegetéseivel? Jehova így válaszol: „Nem jő be e városba, nyilat sem lő reá, és nem szállja meg paizszsal azt, és töltést sem készít ellene. Az úton, a melyen jött, visszatér, de e városba be nem jő” (Ézsaiás 37:33, 34). Végül nem lesz csata Asszíria és Jeruzsálem között. Meglepő, de nem a zsidók, hanem az asszírok szenvednek vereséget harc nélkül.

 ²² Szavával összhangban Jehova elküld egy angyalt, aki levágja Sénakhérib seregének legjavát, 185 000 férfit. Erre nyilván Libnánál kerül sor, és maga Sénakhérib ébred úgy, hogy látja, hadseregének vezetői, a hadvezérei és hatalmasai meghaltak. Szégyenszemre visszatér Ninivébe, de még e hatalmas vereség ellenére is, továbbra is csökönyösen hamis istenének, Nisróknak az imádója marad. Néhány évvel később, mialatt imádatot mutat be Nisrók templomában, Sénakhéribet meggyilkolja a fiai közül kettő. Ismételten bebizonyosodik, hogy az élettelen Nisrók nem képes megmenteni senkit (Ézsaiás 37:35–38).

Ezékiás hite tovább erősödik

23. Milyen válsággal kerül szembe Ezékiás, amikor Sénakhérib először jön fel Júda ellen, és miért súlyos ez a válság?

²³ Körülbelül abban az időben, amikor Sénakhérib először jön fel Júda ellen, Ezékiás súlyosan megbetegszik. Ézsaiás megmondja neki, hogy meg fog halni (Ézsaiás 38:1). A harminckilenc éves király teljesen kétségbeesik. Nemcsak saját jóléte foglalkoztatja, hanem népének a jövője is. Jeruzsálemet és Júdát az a veszély fenyegeti, hogy elfoglalják az asszírok. Ki vezeti a harcot akkor, ha Ezékiás meghal? Akkoriban Ezékiásnak nem volt fia, aki átvehette volna a kormányzást. Ezékiás buzgó imában Jehovához fordul, hogy tanúsítson irgalmat iránta (Ézsaiás 38:2, 3).

24., 25. a) Mit válaszol Jehova könyörületesen Ezékiás imájára? b) Milyen csodát hajt végre Jehova az Ézsaiás 38:7, 8 szerint?

²⁴ Ézsaiás még el sem hagyja a palota udvarát, amikor Jehova visszaküldi őt egy másik üzenettel a beteg király ágyához: „Hallottam imádságodat, láttam könyeidet, ímé, még napjaidhoz tizenöt esztendőt adok. És az assiriai király kezéből megszabadítlak téged és e várost; megoltalmazom e várost!” (Ézsaiás 38:4–6; 2Királyok 20:4, 5, K. f.). Jehova szokatlan jellel erősíti meg ígéretét: „Ímé, visszatérítem  az árnyékot, azokon a fokokon, a melyeken az [Aház] napóráján a nap már átvonult, tíz fokkal” (Ézsaiás 38:7, 8a).

²⁵ A zsidó történetíró, Josephus szerint a királyi palotán belül volt egy lépcső, közelében pedig valószínűleg volt egy oszlop. Amikor a nap sugarai elérték az oszlopot, az árnyékot vetett a lépcsőfokokra. Az időt azon lehetett mérni, hogy az árnyék mennyit haladt előre ezeken a lépcsőfokokon. Most Jehova egy csodát hajt végre. Az árnyék lassan halad lefelé a lépcsőkön, mint mindig, ámde ezután visszafelé megy majd tíz fokot. Ki hallott még ilyet? A Biblia kijelenti: „és visszatért az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, a melyeken már átvonult” (Ézsaiás 38:8b). Röviddel ezután Ezékiás felépül a betegségéből. Ennek a híre még Babilonba is eljut. Amikor Babilon királya értesül róla, küldötteket küld Jeruzsálembe, hogy tudakolják meg a tényeket.

26. Mi az egyik következménye annak, hogy Ezékiás élete meghosszabbodik?

²⁶ Mintegy három évvel Ezékiás csodálatos gyógyulása után megszületik első fia, Manassé. Felnövekedvén Manassé nem tanúsít nagyraértékelést Isten könyörülete iránt, melynek híján meg sem születhetett volna! Élete túlnyomó részében Manassé inkább nagymértékben azt cselekszi, ami helytelen Jehova szemében (2Krónika 32:24; 33:1–6).

Rossz döntést hoz

27. Milyen módokon mutat Ezékiás nagyraértékelést Jehova iránt?

²⁷ Ősatyjához, Dávidhoz hasonlóan Ezékiás is a hit embere. Nagy becsben tartja Isten Szavát. A Példabeszédek 25:1 szerint ő gondoskodott arról, hogy összegyűjtsék azt az anyagot, melyet most a Példabeszédek könyve 25—29. fejezetében találunk. Vannak, akik úgy gondolják, ő írta a 119. zsoltárt is. Az a megindító hálaének, melyet Ezékiás a gyógyulása után komponál, azt tanúsítja, hogy mély  érzésű ember. Befejező szavai szerint az életben az a legfontosabb, hogy dicsérhessük Jehovát az Ő templomában „éltünk minden napjaiban” (Ézsaiás 38:9–20). Bárcsak mindannyian ugyanígy éreznénk a tiszta imádattal kapcsolatban!

28. Mi volt az a hibás döntés, melyet Ezékiás valamikor a csodálatos gyógyulása után hozott?

²⁸ Noha Ezékiás hűséges, mégsem tökéletes. Súlyosan hibás döntést hoz valamikor azután, hogy Jehova meggyógyítja őt. Ézsaiás így ír erről: „Abban az időben levelet és ajándékot küldött a babilóniai király, Meródák Baladán, Baladán fia, Ezékiás királyhoz, mert hallotta, hogy beteg volt és meggyógyult. És örvende rajtok Ezékiás, és megmutatá nékik tárházát, az ezüstöt, az aranyat, a fűszereket, a drága kenetet, s egész fegyvertárát, és mindent, a mi kincsei közt található volt. Semmi nem volt, a mit meg nem mutatott volna nékik Ezékiás házában és egész birodalmában” (Ézsaiás 39:1, 2). *

29. a) Mi lehet Ezékiás indítéka, amikor megmutatja gazdagságát a babiloni küldöttségnek? b) Mik lesznek Ezékiás hibás döntésének a következményei?

²⁹ Asszíria még azután is veszélyt jelent sok országnak (köztük Babilonnak), hogy Jehova angyala olyan pusztító csapást mért rá. Ezékiás talán nagy benyomást akart tenni Babilon királyára mint lehetséges jövőbeli szövetségesére. Jehova viszont nem akarja, hogy Júda lakói az ellenségeikkel egyezkedjenek; azt akarja, hogy benne bízzanak!  Prófétája, Ézsaiás által Jehova feltárja a jövőt Ezékiásnak: „napok jőnek, és elvitetik, valami házadban van, és a mit csak e mai napig gyűjtöttek eleid, Bábelbe; nem marad semmi meg . . . És fiaid közül, a kik tőled származnak, a kiket te nemzesz, el fognak hurczolni, és lesznek komornyikok Bábel királyának palotájában” (Ézsaiás 39:3–7). Igen, végül éppen az a nemzet viszi majd el Jeruzsálem kincseit, és teszi majd rabszolgává lakóit, melyre Ezékiás nagy benyomást akart tenni. Azzal, hogy Ezékiás megmutatja a babiloniaknak kincseit, csak azt éri el, hogy felkelti kapzsi vágyukat.

30. Hogyan mutatott Ezékiás helyes szemléletmódot?

³⁰ A 2Krónika 32:26 nyilvánvalóan arra az esetre utal, amikor Ezékiás megmutatta kincsét a babiloniaknak, és megállapítja: „megalázta magát Ezékiás az ő felfuvalkodottságában, Jeruzsálem lakosaival egybe; ezért nem szálla többé reájok az Úrnak haragja Ezékiás életében.”

31. Hogyan alakult a helyzet végül Ezékiás számára, és mire tanít ez bennünket?

³¹ Ezékiás a tökéletlensége ellenére is a hit embere volt. Tudta, hogy Istene, Jehova valós személy, akinek érzései vannak. Amikor nyomás alá került, Ezékiás buzgón imádkozott Jehovához, Jehova pedig válaszolt neki. Jehova Isten békét adott neki életének hátralévő napjaiban, és Ezékiás hálás volt ezért (Ézsaiás 39:8). Jehovának éppilyen valóságosnak kell lennie nekünk is napjainkban. Ha gondok merülnek fel, bárcsak mi is, mint Ezékiás, Jehovára tekintenénk bölcsességért és kivezető útért, „mert ő nagylelkűen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek” (Jakab 1:5). Ha továbbra is kitartunk, és hiszünk Jehovában, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ő „megjutalmazója lesz azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt” most és a jövőben is (Héberek 11:6).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 383. oldalon]

Ezékiás király Jehovában bízik, amikor szembekerül Asszíria hatalmával

 [Egész oldalas kép a 384. oldalon]

[Kép a 389. oldalon]

A király küldötteket küld Ézsaiáshoz, hogy megismerje Jehova tanácsát

[Kép a 390. oldalon]

Ezékiás imádkozik azért, hogy Jehova dicsőítse meg nevét Asszíria veresége által

[Kép a 393. oldalon]

Jehova angyala levág 185 000 asszír katonát