„Elesett Babilon”
Tizenhetedik fejezet
„Elesett Babilon”
1., 2. a) Mi a Biblia átfogó témája, ámde milyen fontos kiegészítő téma jelenik meg Ézsaiás könyvében? b) Hogyan bontakozik ki a Bibliában Babilon bukásának a témája?
A BIBLIÁT egy hatalmas zeneműhöz lehet hasonlítani, melynek van egy főtémája, és kisebb témák csatlakoznak hozzá, hogy erősítsék az egész mű egyedi jellegét. Ehhez hasonlóan a Bibliának is van egy főtémája: Jehova szuverenitásának az igazolása a messiási Királyság-kormányzat által. Vannak benne más fontos, visszatérő témák is. Ezek közé tartozik Babilon bukása.
2 Ez a téma először Ézsaiás könyvének 13. és 14. fejezetében fordul elő. Visszatér a 21., majd a 44. és 45. fejezetben. Egy évszázaddal később Jeremiás bővebben kifejti ugyanezt a témát, a Jelenések könyve pedig rendkívüli befejezéséhez viszi (Jeremiás 51:60–64; Jelenések 18:1—19:4). A Biblia minden őszinte tanulmányozójának érdeklődnie kell Isten Szavának e fontos kiegészítő témája iránt. Ézsaiás könyvének 21. fejezete segít nekünk ebben, ugyanis izgalmas részleteket közöl e nagy világhatalom megjövendölt bukásáról. Később látni fogjuk, hogy Ézsaiás könyvének 21. fejezete a Biblia egy másik fontos témáját is hangsúlyozza — egy olyan témát, mely segít megőriznünk keresztényi éberségünket ma.
„Kemény látás”
3. Miért nevezik Babilont „a tenger pusztaságának”, és mit jelez ez a cím a jövőjére vonatkozóan?
3 Ézsaiás 21. fejezete vészjósló hangnemben kezdődik: „Jövendölés a tenger pusztasága ellen. Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jő a pusztából, rettenetes földről” (Ézsaiás 21:1). Babilon az Eufrátesz folyó két partján terül el. Keleti fele a két nagy folyó, az Eufrátesz és a Tigris közötti területre esik. De nincs közvetlenül a tenger mellett. Miért nevezik akkor „a tenger pusztaságának”? Azért, mert Babilon környékén minden évben nagy áradás volt, melynek következtében hatalmas, mocsaras „tenger” jött létre. De a babiloniak uralmuk alá vonták ezt a vizes pusztaságot azáltal, hogy létrehoztak egy gátakból, zsilipekből és csatornákból álló összetett rendszert. Találékonyan használták fel a vizet, hogy a város védelmi rendszerének részévé tegyék azt. Mindennek ellenére nincs olyan emberi erőfeszítés, mely megmentené Babilont Isten ítéletétől. Pusztaság volt régen, s újra pusztasággá lesz. Közeledik felé a szerencsétlenség, készülődik, mint egy kegyetlen vihar, olyan, amilyen időnként a félelmetes déli pusztaságból tör rá Izraelre. (Vesd össze: Zakariás 9:14.)
4. Mit mond a „Nagy Babilonról” szóló látomás a Jelenések könyvében a „vizekről” és egy „pusztáról”, és mit jelentenek a „vizek”?
4 Ahogy ennek a könyvnek a 14. fejezetéből megtudtuk, az ókori Babilonnak van egy modern kori megfelelője: „Nagy Babilon”, a hamis vallás világbirodalma. A Jelenések könyvében Nagy Babilont ugyancsak egy „pusztával” és „vizekkel” kapcsolatban ábrázolják. János apostolt elviszik egy pusztába, hogy lássa Nagy Babilont. Értesül róla, hogy Nagy Babilon „sok vízen ül”, amely „népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket” szemléltet (Jelenések 17:1–3, 5, 15). Mindig is a tömegektől jövő támogatás volt a hamis vallás fennmaradásának egyik kulcsa, de ezek a „vizek” végül nem fogják megvédeni Nagy Babilont. Ókori megfelelőjéhez hasonlóan végül üressé, elhagyatottá és pusztává válik majd.
5. Hogyan szerez Babilon olyan hírnevet magának, hogy „csalárd” és „pusztító”?
5 Ézsaiás napjaiban Babilon még nem volt a fő világhatalom, de Jehova már előre látja, hogy amikor elérkezik az ideje, akkor vissza fog élni hatalmával. Ézsaiás ezért így folytatja: „Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít” (Ézsaiás 21:2a). Babilon valóban pusztítani fog, és csalárdan bánik majd az általa meghódított nemzetekkel, köztük Júdával. A babiloniak kifosztják Jeruzsálemet, kirabolják templomát, népét pedig fogolyként Babilonba viszik. Ezekkel a magukra hagyott foglyokkal ott majd csalárdul bánnak, hitük miatt kigúnyolják őket, és semmilyen reményük sem lesz a hazatérésre (2Krónika 36:17–21; Zsoltárok 137:1–4).
6. a) Milyen sóhajtozásnak vet véget Jehova? b) A jövendölés szerint mely nemzetek támadják meg Babilont, és hogyan teljesedik ez?
6 Igen, Babilon bőségesen rászolgál erre a „kemény látásra”, mely nehéz időket jelent majd neki. Ézsaiás így folytatja: „Jőjj fel Élám, szálld meg Madai [Média], minden ő fohászkodásának [miatta való sóhajtozásnak, »NW«] véget vetek” (Ézsaiás 21:2b). Megkönnyebbülnek majd azok, akiket elnyomott ez a csalárd birodalom. Végre, véget ér a sóhajtozásuk! (Zsoltárok 79:11, 12). Mi által jön el ez az enyhülés? Ézsaiás két nemzetet említ, melyek megtámadják Babilont: Elámot és Médiát. Két évszázaddal később, i. e. 539-ben a perzsa Czírus Babilon ellen vezeti majd a perzsák és a médek egyesített hadseregét. Ami Elámot illeti, már i. e. 539-et megelőzően legalább részben a perzsa uralkodóké lesz. * Ez azt jelenti, hogy a perzsa hadseregben ott lesznek az elamiták is.
7. Milyen hatással van Ézsaiásra a látomása, és ez mire utal?
7 Figyeljük meg, hogyan írja le Ézsaiás a látomás rá gyakorolt hatását: „Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szűlő asszony kínjai; gyötrődöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt. Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem” (Ézsaiás 21:3, 4). Úgy tűnik, a próféta szereti az alkonyi órákat. Ez nagyszerű időszak a csendes elmélkedésre. De az est beállta most elveszítette varázsát, s csak félelmet, fájdalmat és remegést hoz. Olyan fájdalmai vannak, mint egy szülő asszonynak, szíve pedig „reszket”. Egy tudós a „vadon ver a szívem” szókapcsolattal adja vissza ezt a részt, megjegyezve, hogy a kifejezés „a pulzus lázas és rendszertelen lüktetésére” utal. Mi az oka ennek a gyötrődésnek? Ézsaiás érzéseinek szemmel láthatóan prófétai jelentésük van. A babiloniak hasonló rettegést élnek majd át i. e. 539. október 5-éről 6-ára virradó éjjel.
8. A prófécia szerint hogyan cselekszenek a babiloniak, noha ellenségeik a falakon kívül állnak?
8 Amikor ezen a végzetes estén leszáll a sötétség, a babiloniaknak az jár legkevésbé az eszükben, hogy rettegjenek. Ézsaiás mintegy két évszázaddal előre megjövendöli: „Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok” (Ézsaiás 21:5a). Igen, az öntelt Belsazár király lakomát rendez. Megterítik az asztalt ezer főemberének, valamint a sok feleségnek és ágyasnak (Dániel 5:1, 2). A mulatozók tudják, hogy a falakon kívül egy hadsereg táboroz, de úgy gondolják, városukat nem lehet bevenni. A város erős falai és a körülötte levő mély vizesárok látszólag lehetetlenné teszi, sok istene miatt pedig elképzelhetetlen, hogy elfoglalják. Ezért jöjjön az ’evés, ivás’! Belsazár valószínűleg lerészegedik, s ebben nincs egyedül. A magas rangú tisztviselők lerészegedett állapotára az utal, hogy ébresztgetni kell őket, amint azt Ézsaiás ezt követő prófétai szavai megmutatják.
9. Miért válik szükségessé, hogy ’kenjék a pajzsot’?
9 „Föl fejedelmek, kenjétek a paizst!” (Ézsaiás 21:5b). A lakoma egyszerre csak véget ér. A fejedelmeknek magukhoz kell térniük! A helyszínre hívják az idős Dániel prófétát, s ő látja, hogyan hozza Jehova olyan rémült állapotba a babiloni Belsazár királyt, mely hasonlít ahhoz, amit Ézsaiás leírt. A király főemberei teljesen összezavarodnak, amikor a médek, perzsák és elamiták egyesült serege áttöri a város védelmi rendszerét. Babilon egykettőre elbukik! De vajon mit jelent a „kenjétek a paizst” kifejezés? A Biblia néha úgy utal egy nemzet királyára, mint a pajzsára, ugyanis a király az ország védelmezője és oltalmazója (Zsoltárok 89:19). * Ez a vers Ézsaiás könyvében tehát valószínűleg előre megjövendöli, hogy új királyra van szükség. Miért? Mert Belsazárt még „ugyanazon az éjszakán” megölik. Ezért szükség van a ’pajzs felkenésére’, vagyis arra, hogy új királyt jelöljenek ki (Dániel 5:1–9, 30).
10. Hogyan meríthetnek vigaszt Jehova imádói abból, hogy beteljesedett Ézsaiás próféciája, melyet a csalárdul cselekvőről mondott?
10 Ebből a beszámolóból mindenki vigaszt merít, aki szereti az igaz imádatot. A modern kori Babilon, a Nagy Babilon éppoly csalárd és pusztító, mint ókori megfelelője volt. A vallási vezetők mind a mai napig szövetkeznek annak érdekében, hogy Jehova Tanúinak a tevékenységét betiltsák, üldözzék és büntetőadókkal sújtsák. Ámde ez a prófécia emlékeztet bennünket rá, hogy Jehova látja ezt a csalárd bánásmódot, és nem hagyja büntetés nélkül. Véget vet majd minden vallásnak, mely hamis színben tünteti fel Őt, és rosszul bánik népével (Jelenések 18:8). Vajon lehetséges ez? Hitünk építéséhez elég, ha látjuk, hogyan teljesedtek már be eddig is azok a tőle jött figyelmeztetések, melyek az ókori Babilonnak és modern kori megfelelőjének a bukásáról szólnak.
„Elesett”
11. a) Mi az őrálló felelőssége, és ki tevékenykedik ma őrállóként? b) Mit szemléltet a szamaras és tevés csapat?
11 Jehova most a prófétához szól. Ézsaiás így számol be róla: „így szólott hozzám az Úr: Menj és állass őrállót, a mit lát, mondja meg” (Ézsaiás 21:6). Ezek a szavak a fejezet másik fontos témáját vezetik be: az őr, vagyis őrálló témáját. Ez minden igaz keresztény számára érdekes, ugyanis Jézus arra ösztönözte tanítványait, hogy ’kitartóan virrasszanak’. „A hű és értelmes rabszolga” sohasem hagyott fel azzal, hogy elmondja, mit lát Isten ítéletnapjának közelségével és ennek a romlott világnak a veszélyeivel kapcsolatban (Máté 24:42, 45–47). Mit lát az Ézsaiás látomásában szereplő őr? „Látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott” (Ézsaiás 21:7). Az egyes csapatok valószínűleg szekéroszlopokat szemléltetnek, melyek harci alakzatban haladnak olyan sebességgel, mint a kiképzett csatalovak. A szamaras és tevés csapat találóan szemlélteti a két hatalmat, a médeket és a perzsákat, melyek egyesülnek e támadás kedvéért. Ezenkívül a történelem megerősíti, hogy a perzsa hadsereg szamarakat és tevéket is használt a harcban.
12. Milyen tulajdonságokat mutat az Ézsaiás látomásában szereplő őr, és kiknek van szükségük ezekre a tulajdonságokra napjainkban?
12 Ezért az őrálló késztetést érez, hogy jelentést tegyen: „kiálta, mint oroszlán: Uram, az őrtoronyban állok szüntelen napestig, és őrhelyemen állok egész éjszakákon. És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok” (Ézsaiás 21:8, 9a). A látomásban szereplő őr bátran felkiált, „mint oroszlán”. Bátorság szükséges egy olyan ítéletüzenet kihirdetéséhez, mely olyan félelmetes nemzet ellen szól, mint Babilon. Ezenkívül még valami másra is szükség van: kitartásra. Az őr ott marad őrhelyén éjjel-nappal, s sohasem engedi, hogy lanyhuljon az ébersége. Ehhez hasonlóan az őrálló osztálynak ezekben az utolsó napokban is bátorságra és kitartásra volt és van szüksége (Jelenések 14:12). Minden igaz kereszténynek szüksége van ezekre a tulajdonságokra.
13., 14. a) Mi történik az ókori Babilonnal, és milyen értelemben zúzzák össze bálványait? b) Hogyan és mikor esett el Nagy Babilon ehhez hasonlóan?
13 Az Ézsaiás látomásában szereplő őr látja, hogy közeledik egy hadiszekér. Milyen hírt hoz? „Szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le” (Ézsaiás 21:9b). Micsoda izgalmas jelentés! Végre elesett Isten népének ez a csalárd fosztogatója! * De milyen értelemben zúzták össze Babilon faragott képeit és bálványait? Vajon a méd—perzsa behatolók bevonulnak majd Babilon templomaiba, és összetörik a számtalan bálványt? Nem, semmi ilyesmire nincs szükség. Babilon bálványistenei össze lesznek törve abban az értelemben, hogy bebizonyosodik róluk, képtelenek megvédeni a várost. Babilon pedig elesik akkor, amikor többé nem képes Isten népének az elnyomására.
14 Mit mondhatunk Nagy Babilonról? Azáltal, hogy kitervelte Isten népének elnyomását az I. világháborúban, tényleg száműzetésben tartotta azt egy ideig. Prédikálómunkájukat tulajdonképpen leállították. A Watch Tower Society elnökét és más kiemelkedő tisztviselőit hamis vádak alapján börtönbe zárták. De 1919-ben a helyzet meglepő fordulatot vett. A tisztviselőket kiengedték a börtönből, a főhivatal újból megnyílt, és újraindult a prédikálómunka is. Nagy Babilon tehát elesett, mivel többé nem tudta markában tartani Isten népét. * A Jelenések könyvében kétszer is bejelenti ezt egy angyal, aki az Ézsaiás 21:9-ben található bejelentés szavait ismétli (Jelenések 14:8; 18:2).
15., 16. Milyen értelemben ’cséplés’ Ézsaiás népe, és mit tanulhatunk abból, ahogyan Ézsaiás viszonyult hozzájuk?
15 Ézsaiás egy olyan gondolattal fejezi be ezt a prófétai üzenetet, mely a népe iránti szánalmát fejezi ki. Ezt mondja: „Oh én cséplésem és szérűmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, [Izrael] Istenétől, azt jelentém meg néktek!” (Ézsaiás 21:10). A Bibliában a cséplés sokszor Isten népének a fegyelmezését és tisztítását jelképezi. Isten szövetséges népe a ’szérű fia’ lesz, ugyanis a szérűn erővel elkülönítik a búzát a pelyvától, aminek következtében csak a megtisztított, kívánatos gabonaszemek maradnak meg. Ézsaiás nem örül kárörvendően ennek a fegyelmezésnek. Inkább szánalmat érez a nép iránt, mely majd a ’szérű fia’ lesz. Közülük néhányan egész életüket fogolyként élik majd le egy idegen országban.
16 Ez hasznos emlékeztetőként szolgálhat mindegyikünknek. A mai keresztény gyülekezetben lehetnek néhányan olyanok, akik hajlamosak rá, hogy elveszítsék a helytelenül cselekvők iránti szánalmukat. Azok pedig, akik fegyelmezésben részesülnek, talán hajlamosak rá, hogy rossz néven vegyék. Viszont, ha emlékszünk arra, hogy Jehova azért fegyelmezi népét, hogy megtisztítsa, akkor nem becsüljük majd le a fegyelmezést, és azokat, akik alázatosan elfogadják, de nem is állunk neki ellen, ha mi részesülünk benne. Fogadjuk az Istentől jövő fegyelmezést úgy, mint Isten szeretetének egyik kifejeződését (Héberek 12:6).
Kérdések az őrállóhoz
17. Miért illik rá Edomra a „Dúma” név?
17 Az Ézsaiás könyve 21. fejezetében található második prófétai üzenet az őrálló személyét állítja az előtérbe. Így kezdődik: „Jövendölés Dúma ellen: Seirből így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj?” (Ézsaiás 21:11). Hol található ez a Dúma? A bibliai időkben úgy tűnik, több ilyen nevű város is volt, de itt nem róluk van szó. Dúma nevű helység nincsen Seirben, mely egy másik név Edomra. A „Dúma” szó viszont ’csendet’ jelent. Ezért hát úgy tűnik, hogy az előző jövendöléshez hasonlóan itt is az történik, hogy a terület olyan nevet kap, mely utal a jövőjére. Edomra, Isten népének régóta gyűlölködő ellenségére végül csend borul, a halál csendje. Ennek bekövetkezte előtt viszont lesznek néhányan, akik buzgón érdeklődnek a jövő iránt.
18. Hogyan teljesedik az ókori Edomon az a jövendölés, hogy „eljött a reggel, az éjszaka is”?
18 Abban az időben, amikor Ézsaiás könyve íródott, a hatalmas asszír seregnek éppen Edomon keresztül vezet az útja. Edomban néhányan vágynak rá, hogy megtudják, mikor ér véget az éjszakához hasonló elnyomatásuk. Mi a válasz? „Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is” (Ézsaiás 21:12a). Ez semmi jót nem ígér Edomnak. Feltűnik ugyan a láthatáron a hajnalpír, de csak rövid és csalóka lesz. A reggelt rögtön követi az éjszaka, az elnyomás újabb sötét időszaka. Milyen találó leírás Edom jövőjéről! Véget ér ugyan az asszír elnyomás, de Babilon követi majd Asszíriát világhatalomként, és ez a hatalom is megtizedeli Edomot (Jeremiás 25:17, 21; 27:2–8). Ez a folyamat hasonlóan megy tovább. A babiloni elnyomást a perzsa, majd pedig a görög követi. A római időszak alatt lesz majd egy rövid „reggel”, amikor az edomi származású Heródes-család kerül hatalomra Jeruzsálemben. De ez a „reggel” nem lesz tartós. Edom végül örökös csendbe süllyed, azaz eltűnik a történelemből. Végül teljesen ráillik majd a Dúma név.
19. Mire utalhat az őrálló, amikor azt mondja: „ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!”
19 Az őrálló az alábbi szavakkal fejezi be rövid üzenetét: „ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!” (Ézsaiás 21:12b). A vers végén szereplő héber szavakat a „jertek el” kifejezéssel lehet fordítani. Ekkor talán az Edomra következő ’éjszakák’ végtelen egymásutánjára utal. De lehet fordítani a „forduljatok vissza” kifejezéssel is. Ezért lehetséges, hogy a próféta arra utal, hogy az edomiaknak, akik szeretnék túlélni a nemzet végét, meg kell térniük és ’vissza kell fordulniuk’ Jehovához. Az őrálló mindkét esetben további kérdezősködésre buzdít.
20. Miért jelent sokat Jehova mai népének az Ézsaiás 21:11, 12-ben feljegyzett jövendölés?
20 Ez a rövid jövendölés nagyon sokat jelent Jehova modern kori népének. * Tisztában vagyunk vele, hogy az emberiség mélyen belesüllyedt a szellemi vakság és az Istentől való elidegenedés sötét éjszakájába, ami végül a dolgok e rendszerének a pusztulásához vezet (Róma 13:12; 2Korintus 4:4). Ebben az éjszakában minden pislákoló reménysugár, hogy az emberek valahogyan el tudnák érni a békét és biztonságot, csak a hajnal csalóka felcsillanásához hasonlít, melyet még sötétebb időszakok követnek. Közeledik viszont a valódi hajnal: Krisztus millenniumi uralmának hajnala e föld felett. De mindaddig, amíg tart az éjszaka, követnünk kell az őrálló osztály vezetését azáltal, hogy szellemileg éberek maradunk, és bátran bejelentjük, hogy közel van a dolgok e romlott rendszerének a vége (1Tesszalonika 5:6).
Éjszaka száll le a sivatagra
21. a) Milyen szójáték bújhat meg a „jövendölés a sivatagról” kifejezésben? b) Mik Dédán karavánjai?
21 Ézsaiás könyve 21. fejezetének utolsó jövendölése „a sivatag” ellen irányul. Így kezdődik: „Jövendölés a sivatagról: Dedán karavánjai, akik az erdőben töltitek az éjszakát” (Ézsaiás 21:13, „K. f.”). Az említett sivatag nyilván Arábia, ugyanis a jövendölés néhány arab törzshöz szól. A „sivatagnak” fordított szót néha az „este” szóval adják vissza. Ezek a szavak a héberben nagyon hasonlítanak egymásra. Néhányan azt állítják, hogy ez egy szójáték, mintha hamarosan a sötét estének (gondokkal teli időnek) kellene következnie erre a területre. A jövendölés egy éjszakai jelenettel kezdődik, melynek főszereplői Dédán, egy kiemelkedő arab törzs karavánjai. Ezek a karavánok kereskedelmi útvonalakon járnak egyik sivatagi oázistól a másikig, és fűszereket, gyöngyöket és más kincseket szállítanak. De itt azt látjuk, hogy kénytelenek letérni nagy forgalmú útvonalukról, hogy elrejtőzve töltsék az éjszakát. Miért?
22., 23. a) Mi az a nyomasztó teher, mely az arab törzsekre nehezedik majd, és milyen hatással lesz rájuk? b) Milyen hamar és kinek a kezéből érkezik el ez a csapás?
22 Ézsaiás így magyarázza: „A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe. Mert az ellenség fegyvere előtt bujdosnak, a kivont fegyver előtt és a felvont kézívek előtt és a nehéz harcz előtt” (Ézsaiás 21:14, 15). Igen, a háború nyomasztó terhe nehezedik majd ezekre az arab törzsekre. Témának, a terület egyik vízzel legjobban ellátott oázisának kell vizet és kenyeret hoznia a háború szerencsétlen menekültjeinek. Mikor következett be ez a csapás?
23 Ézsaiás így folytatja: „így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendő, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsősége; és Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, [Izrael] Istene mondá” (Ézsaiás 21:16, 17). Kédár annyira kiemelkedő fontosságú törzs, hogy időnként egész Arábia szemléltetésére használják. Jehova elhatározta, hogy e törzs vitézeinek száma mindössze egy maradékra zsugorodik. Mikor? „Még egy esztendő”, nem több, éppúgy, ahogyan a béres sem dolgozik tovább, mint amennyi időt kifizetnek neki. Bizonytalan, hogy pontosan hogyan teljesedett ez be. Két asszír uralkodó (II. Szargon és Sénakhérib) állította magáról azt, hogy legyőzte Arábiát. Bármelyikük könnyen megtizedelhette ezeket a büszke arab törzseket a jövendölésnek megfelelően.
24. Miért lehetünk biztosak benne, hogy beteljesedett Ézsaiásnak az Arábia elleni jövendölése?
24 De biztosak lehetünk benne, hogy ez a prófécia betűről betűre beteljesedett. Ezt semmi sem bizonyíthatná világosabban, mint a jövendölés utolsó szavai: „az Úr, [Izrael] Istene mondá.” Az Ézsaiás napjaiban élő embereknek talán valószínűtlennek tűnik, hogy Babilon majd Asszíria fölé emelkedik, azután elveszti hatalmát egyetlen, dőzsöléssel töltött este folyamán. Talán ugyanilyen valószínűtlennek tűnik az, hogy a hatalmas Edom végül halálos csendbe jut, vagy hogy a gazdag arab törzseket éjszakához hasonló nehézségek és nyomor sújtja. De Jehova azt mondja, ez fog történni, és ez is történik. Napjainkban Jehova azt mondja nekünk, hogy megsemmisül a hamis vallás világbirodalma. Ez nem csupán eshetőség, hanem teljesen biztos. Maga Jehova mondta!
25. Hogyan utánozhatjuk az őrálló példáját?
25 Legyünk ezért olyanok, mint az őrálló. Maradjunk éberek, mintha egy magas őrtoronyban állnánk, fürkészve a láthatárt, hogy meglássuk a közeledő veszély minden jelét. Csatlakozzunk szorosan a hűséges őrálló osztályhoz, a felkent keresztényeknek ma a földön lévő maradékához. Csatlakozzunk hozzájuk, bátran kihirdetve pontosan azt, amit látunk: az elsöprő bizonyítékát annak, hogy Krisztus az égben uralkodik; hogy hamarosan véget vet az emberiséget borító hosszú, sötét éjszakának, vagyis az Istentől való elidegenedett állapotnak; és hogy azután elhozza a valódi hajnalt, a paradicsomi föld feletti millenniumi uralmat!
[Lábjegyzetek]
^ 6. bek. A perzsa Czírus királyt néha „Ansan királyának” nevezték; Ansan egy terület vagy város volt Elámban. Nem biztos, hogy az Ézsaiás napjaiban (az i. e. nyolcadik században) élt izraeliták ismerték Perzsiát, de biztosan ismerték Elámot. Ez megmagyarázhatja, hogy Ézsaiás miért Elámot említi Perzsia helyett.
^ 9. bek. Sok bibliamagyarázó úgy gondolja, hogy a „kenjétek a paizst” kifejezés arra az ókori hadi szokásra utal, hogy a csata előtt beolajozták a bőrből készült pajzsokat, hogy így a legtöbb csapás lecsússzon róluk. Bár ez is egy lehetséges magyarázat, figyelembe kell vennünk, hogy a város elestének éjszakáján a babiloniaknak alig volt idejük ellenállni, és még kevésbé volt idejük arra, hogy pajzsaik megkenésével elő is készüljenek a csatára.
^ 13. bek. Ézsaiásnak a Babilon bukásáról szóló próféciája olyannyira pontos, hogy a Biblia néhány kritikusa azt az elméletet állította fel, hogy biztosan az események megtörténte után írták. De mint a hebraista, F. Delitzsch megjegyzi, szükségtelen az ilyen okoskodás akkor, ha elfogadjuk, hogy a próféták ihletést kaphatnak arra, hogy évszázadokkal előre megjövendöljenek eseményeket.
^ 20. bek. Az Őrtorony kiadásának első 59 évében a címlapon szerepelt az Ézsaiás 21:11. Ugyanez az írásszöveg volt Charles T. Russell, a Watch Tower Society első elnöke legutolsó írott prédikációjának a témája is. (Lásd a képet az előző oldalon.)
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 219. oldalon]
„Egyetek, igyatok”
[Kép a 220. oldalon]
Az őrálló „kiálta, mint oroszlán”
[Kép a 222. oldalon]
„Állok szüntelen napestig, és . . . egész éjszakákon”
