Tizenötödik fejezet

Jehova határozata a nemzetek ellen

Ézsaiás 14:24—19:25

1. Mit tartalmaz az Asszíria ellen szóló ítéletüzenet, melyet Ézsaiás jegyez fel?

JEHOVA fel tudja használni a nemzeteket, hogy népét fegyelmezésben részesítse gonoszságáért. De még ha így van is, akkor sem bocsát meg ezeknek a nemzeteknek szükségtelen kegyetlenségükért, büszkeségükért és az igaz imádattal szembeni ellenséges magatartásukért. Ezért Ézsaiást hosszú idővel az események előtt arra indítja, hogy feljegyezzen egy ’Babilon elleni jövendölést’ (Ézsaiás 13:1). De Babilon csak a jövőben jelent majd veszélyt. Ézsaiás napjaiban Asszíria nyomja el Isten szövetséges népét. Asszíria elpusztítja Izrael északi királyságát, és pusztává teszi Júda jelentős részét. De Asszíria diadala nem teljes. Ézsaiás így ír: „Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám . . . : Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, és terhe válláról eltávozik” (Ézsaiás 14:24, 25). Nem sokkal azután, hogy Ézsaiás elmondja ezt a próféciát, az asszír veszély elvonul Júda feje fölül.

2., 3. a) Kik ellen emeli fel a kezét Jehova az ókorban? b) Mit jelent az, hogy Jehova felemeli kezét „minden népek” ellen?

² És mi a helyzet más nemzetekkel, melyek Isten szövetséges népének ellenségei? Rájuk is ítélet vár. Ézsaiás kijelenti: „Ez az elvégezett [határozat, »K. f.«] az egész föld felől, és ez ama felemelt kéz minden népek fölött. Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erőtelenné? Az ő keze fel  van emelve; ki fordítja el azt?” (Ézsaiás 14:26, 27). Itt nem pusztán Jehova ’tanácsáról’, hanem elhatározásáról van szó. Ez az ő szilárd döntése, végzése (Jeremiás 49:20, 30). Isten „keze” az Ő kimutatott hatalmát jelenti. Ézsaiás könyve 14. fejezetének utolsó verseiben, valamint a 15—19. fejezetben megtaláljuk Jehova határozatát Filisztea, Moáb, Damaszkusz, Etiópia és Egyiptom ellen.

³ Ámde Ézsaiás azt mondja, hogy Jehova keze fel van emelve „minden népek” ellen. Ennélfogva bár Ézsaiásnak ezek a próféciái először az ókorban teljesednek be, az elv „a vég idejére” is vonatkozik, arra az időre, amikor Jehova felemeli kezét a föld minden királysága ellen (Dániel 2:44; 12:9; Róma 15:4; Jelenések 19:11, 19–21). A mindenható Isten, Jehova jóval előre nyíltan feltárja határozatát. Senki sem képes elérni, hogy leengedje felemelt kezét (Zsoltárok 33:11; Ézsaiás 46:10).

„Szárnyas sárkány” Filisztea ellen

4. Egyebek között milyen részleteket tartalmaz Jehovának a Filisztea ellen szóló jövendölése?

⁴ A figyelem először a filiszteusokra irányul. „A mely esztendőben meghalt [Aház] király, akkor lőn e jövendölés. Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik” (Ézsaiás 14:28, 29).

5., 6. a) Milyen értelemben volt Uzziás kígyóhoz hasonló a filiszteusok szemében? b) Minek bizonyul Ezékiás Filisztea számára?

⁵ Uzziás királynak elég ereje volt arra, hogy megfékezze a Filisztea részéről jelentkező veszélyt (2Krónika 26:6–8). Szemükben Uzziás olyan volt, mint egy kígyó, vesszeje pedig állandóan csapásokat mért erre a barátságtalan szomszédra. Uzziás halála után (amikor ’vesszeje eltört’) a hűséges Jótám uralkodott, „a nép azonban tovább is vétkezék”. Ezután Aház lett a király. A helyzet megváltozott, és a filiszteusok többször  és eredményesen rajtaütöttek a júdaiakon (2Krónika 27:2; 28:17, 18). De a helyzet most ismét megváltozik. Aház király i. e. 746-ban meghal, és az ifjú Ezékiás kerül a trónra. Ha a filiszteusok úgy gondolnák, továbbra is kedvezően alakul számukra a helyzet, akkor súlyosan tévednek. Ezékiás halálos ellenfélnek bizonyul számukra. Ezékiás, aki Uzziás leszármazottja (a ’magvából származik’), olyan lesz, mint egy „szárnyas sárkány”: sebesen siet a csatába, villámként csap le, és égető hatást eredményez, mintha mérgét áldozataiba fecskendezné.

⁶ Ez a leírás nagyon jól ráillik az új királyra. „Leverte [Ezékiás] a filiszteusokat egészen Gázáig és környékéig” (2Királyok 18:8, Úf). Az asszír király, Sénakhérib évkönyvei szerint a filiszteusok Ezékiás alattvalóivá válnak. „A szegények”, Júda elgyengült királysága, most biztonságnak és anyagi bőségnek örvend, míg Filiszteát éhínség sújtja. (Olvasd el: Ézsaiás 14:30, 31.)

7. Milyen kijelentéssel kell Ezékiásnak tanúsítania hitét a Jeruzsálemben levő követek előtt?

⁷ Úgy tűnik, hogy Júdában vannak valamilyen követek, akik talán Asszíria ellen szeretnének szövetséget kötni. Mit mondjanak nekik? „Mit feleljenek a nemzetek követeinek?” (IMIT). Vajon Ezékiás az idegenekkel kötendő szövetséghez forduljon a biztonság reményében? Nem! Az alábbiakat kell mondania ezeknek a hírvivőknek: „az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei” (Ézsaiás 14:32). A királynak tökéletesen meg kell bíznia Jehovában. Sion alapja szilárd.  A város biztonságos menedék marad majd az asszír fenyegetés idején (Zsoltárok 46:2–8).

8. a) Milyen értelemben hasonlít néhány mai nemzet Filiszteára? b) Mit tett Jehova az ókori időkhöz hasonlóan azért, hogy segítsen mai népének?

⁸ Napjainkban is van néhány nemzet, mely Filiszteához hasonlóan gonoszul Isten imádói ellen van. Volt, hogy börtönbe és koncentrációs táborba zárták Jehova keresztény tanúit. Betiltották tevékenységüket. Közülük többet megöltek. Az ellenfelek továbbra is „egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen” (Zsoltárok 94:21). Ellenségeik szemében talán „szegényeknek” és „szűkölködőknek” tűnnek e keresztény csoport tagjai. De Jehova támogatásával szellemi bőségnek örvendenek, ellenségeik pedig éhségtől szenvednek (Ézsaiás 65:13, 14; Ámosz 8:11). Ezek a „szegények” biztonságban lesznek majd akkor, amikor Jehova felemeli kezét a modern kori filiszteusok ellen. Milyen módon lesznek biztonságban? „Isten háznépével” társulva; ennek a háznépnek Jézus a biztos alapszegletköve (Efézus 2:19, 20). És az „égi Jeruzsálemnek”, Jehova égi Királyságának védelmét élvezik majd, melynek Királya Jézus Krisztus (Héberek 12:22; Jelenések 14:1).

Moáb elhallgattatása

9. Kik ellen szól a következő jövendölés, és hogyan bizonyult ez a nép Isten népe ellenségének?

⁹ A Holt-tengertől keletre található Izraelnek egy másik  szomszédja: Moáb. A filiszteusoktól eltérően a moabiták rokonságban állnak az izraelitákkal, ugyanis Ábrahám unokatestvérének, Lótnak a leszármazottai (1Mózes 19:37). Rokonságuk ellenére Moáb már eddig is ellenségeskedett Izraellel. Például még Mózes napjaiban Moáb királya felbérelte Bálám prófétát, abban reménykedve, hogy megátkozza az izraelitákat. Amikor ez nem sikerült, a moabiták az erkölcstelenséget és a Baál imádatát használták Izrael tőrbe ejtésére (4Mózes 22:4–6; 25:1–5). Nem csoda tehát, hogy Jehova most arra indítja Ézsaiást, jegyezzen fel egy „jövendölést Moáb ellen” (Ézsaiás 15:1a).

10., 11. Mi történik majd Moábbal?

¹⁰ Ézsaiás próféciája Moáb számos városa és települése ellen irányul, többek között Ar (Ar-Moáb), Kir (vagy Kir-Haréset) és Dibon ellen (Ézsaiás 15:1b, 2a). A moabiták siratják majd Kir-Haréset mazsolás kalácsát, mely a város egyik fő terméke lehetett (Ézsaiás 16:6, 7, „K. f.”). A szőlőműveléséről híres Sibmát és Jaézert csapások érik (Ézsaiás 16:8–10). Eglath-Selisájja, melynek neve talán ’hároméves üszőt’ jelent (ahogy a Károli fordításból ki is derül), olyan lesz majd, mint egy életerős, fiatal tehén, mely sajnálatra indító, fájdalmas kiáltásokat hallat (Ézsaiás 15:5). Az ország zöld területei kiszáradnak, míg „Dimon vizei” megtelnek vérrel a moabiták lemészárlása miatt. „Nimrim vizei pusztasággá lesznek”, ami vagy jelképes értelemben történik meg, vagy pedig szó szerint azáltal, hogy az ellenséges csapatok eltorlaszolják útját (Ézsaiás 15:6–9).

¹¹ A moabiták zsákruhát, gyászt kifejező öltözetet vesznek magukra. Kopaszra borotválják majd fejüket, hogy kifejezésre juttassák szégyenüket és panaszukat. Szakálluk ’le lesz nyírva’, ami rendkívüli bánatra és megaláztatásra utal (Ézsaiás 15:2b–4). Ézsaiás saját maga is mély érzelmeket él át, mert biztos ezeknek az ítéleteknek a beteljesedésében.  Belseje a citera rezgő húrjaihoz hasonlít, ugyanis megrendül a Moáb ellen szóló jajüzenet miatt (Ézsaiás 16:11, 12).

12. Hogyan teljesedtek be Ézsaiásnak a Moáb ellen szóló szavai?

¹² Mikor teljesedik ez a prófécia? Hamarosan. „Ez a beszéd, a melyet szólott az Úr Moáb felől már régen. És most szól az Úr, mondván: Három esztendő alatt, melyek, mint napszámos esztendői, megaláztatik Moáb dicsősége egész nagy népével együtt, és maradéka kicsiny, kevés és erőtelen lészen” (Ézsaiás 16:13, 14). Ezzel összhangban régészeti bizonyíték van arra, hogy az i. e. nyolcadik században Moábot borzalmas csapások érték, és sok területe elnéptelenedett. III. Tiglát-Piléser megemlítette, hogy a moábi Salamanu egyike volt azoknak az uralkodóknak, akik sarcot fizettek neki. Sénakhérib sarcot kapott Kammusunadbitól, Moáb egyik királyától. Esárhaddon és Assur-bán-apli asszír uralkodók úgy utaltak Musuri és Kamasaltu moábi királyokra, mint alattvalóikra. A moabiták már évszázadokkal ezelőtt megszűntek létezni népként. A moabiták városainak gondolt városok romjait megtalálták, de ez idáig kevés kézzelfogható bizonyítékot tártak fel Izraelnek ezzel az ellenségével kapcsolatban, amely egykor oly hatalmas volt.

Megsemmisül a modern kori „Moáb”

13. Melyik mai szervezetet lehet Moábhoz hasonlítani?

¹³ Ma van egy világméretű szervezet, mely hasonlít az ókori Moábhoz. A kereszténység ez, mely „Nagy Babilon” fő részét alkotja (Jelenések 17:5). Moáb és Izrael egyaránt Ábrahám apjától, Tárétól származik. Ehhez hasonlóan a kereszténység, akárcsak a felkent keresztények mai gyülekezete, azt állítja, hogy az első századi keresztény gyülekezethez nyúlnak vissza a gyökerei (Galácia 6:16). A kereszténység viszont Moábhoz hasonlóan romlott, és a szellemi erkölcstelenséget, valamint nem az egyedüli igaz Isten, Jehova imádatát, hanem más istenek imádatát támogatja (Jakab 4:4; 1János  5:21). A kereszténység vezetői mint osztály ellenkeznek azokkal, akik a Királyság jó hírét hirdetik (Máté 24:9, 14).

14. Milyen reményük van egyéneknek a modern kori „Moábon” belül, noha Jehova határozata szól e szervezet ellen?

¹⁴ Moábot végül elhallgattatták. Ugyanez történik majd a kereszténységgel is. Jehova felhasználja majd Asszíria modern kori megfelelőjét, s előidézi, hogy pusztasággá váljon (Jelenések 17:16, 17). A modern kori „Moábban” levő embereknek viszont van reményük. Miközben Moáb ellen prófétál, Ézsaiás egyszerre csak ezt mondja: „megerősített egy ülőszéket, és ül azon igazsággal Dávid sátorában egy bíró, jogosság keresője, igazság ismerője” (Ézsaiás 16:5). Jehova 1914-ben megerősítette Jézusnak, a Dávid királyi ágából származó Uralkodónak a trónját. Jézus királyi volta Jehova szerető-kedvességének a kifejeződése, és örökké fog tartani, beteljesítve Istennek a Dávid királlyal kötött szövetségét (Zsoltárok 72:2; 85:11, 12; 89:4, 5; Lukács 1:32). Sok szelíd személy hagyta el a modern kori „Moábot”, és lett Jézus alattvalója, hogy így életet nyerjen (Jelenések 18:4). Mennyire vigasztaló ezeknek a személyeknek, hogy Jézus „világossá teszi a nemzeteknek, mi az igazságosság” (Máté 12:18; Jeremiás 33:15).

Damaszkusz omladozó rommá lesz

15., 16. a) Milyen ellenséges lépéseket tesz Júda ellen Damaszkusz és Izrael, s ez mit eredményez Damaszkusznak? b) Kire vonatkozik még a Damaszkusz elleni jövendölés? c) Mit tanulhatnak a mai keresztények Izrael példájából?

¹⁵ Ézsaiás ezután feljegyzi a „jövendölést Damaskus ellen”. (Olvasd el: Ézsaiás 17:1–6.) Az Izraeltől északra fekvő Damaszkusz „Sziria feje” (Ézsaiás 7:8). Aház júdai király uralma alatt a damaszkuszi Reczin szövetséget köt az izraelbeli Pékával, és behatol Júdába. Ámde Aház kérésére az asszír III. Tiglát-Piléser háborút indít Damaszkusz ellen, legyőzi a várost, és sok lakóját száműzi. Damaszkusz nem jelent többé  veszélyt Júdára (2Királyok 16:5–9; 2Krónika 28:5, 16).

¹⁶ Valószínűleg Izraelnek a Damaszkusszal kötött szövetsége az oka annak, hogy Jehova Damaszkusz ellen szóló jövendölése ítéletet tartalmaz a hűtlen északi királyság ellen is (Ézsaiás 17:3–6). Izrael olyan lesz majd, mint az aratáskor nagyon szegényes termést hozó mező, vagy mint az az olajfa, melynél az olajbogyók javát már lerázták az ágakról (Ézsaiás 17:4–6). Micsoda kijózanító példa azoknak, akik átadták magukat Jehovának! Ő kizárólagos odaadást vár el, és csak az olyan szent szolgálatot fogadja el, mely a szívből jön. És gyűlöli azokat, akik testvéreik ellen fordulnak (2Mózes 20:5; Ézsaiás 17:10, 11; Máté 24:48–50).

Teljes bizalom Jehovában

17., 18. a) Hogyan reagálnak néhányan Izraelben Jehova jövendöléseire, de mi az általános válasz? b) Milyen értelemben hasonlítanak a mai események arra, ami Ezékiás napjaiban történt?

¹⁷ Ézsaiás most ezt mondja: „Ama napon Teremtőjére tekint az ember, és szemei [Izrael] Szentjére néznek; és nem tekint az oltárokra, kezeinek alkotmányára, és a miket ujjai csináltak, nem nézi azokat, a berkeket és a nap-oszlopokat” (Ézsaiás 17:7, 8). Igen, lesznek olyanok Izraelben, akik ügyelnek Jehova figyelmeztető jövendölésére. Például  amikor Ezékiás meghívást küld Izrael lakóinak, hogy csatlakozzanak Júda lakóihoz a pászka megünneplésében, néhány izraelbeli reagál, és elutazik délre, hogy csatlakozzon testvéreihez a tiszta imádatban (2Krónika 30:1–12). Izrael lakóinak többsége viszont kigúnyolja a meghívást elhozó hírvivőket. Az ország gyógyíthatatlanul hitehagyott állapotban van. Ezért beteljesedik Jehova ellene szóló határozata. Asszíria lerombolja Izrael városait, az ország pusztává lesz, a legelők pedig terméketlenné. (Olvasd el: Ézsaiás 17:9–11.)

¹⁸ Mi a helyzet ma? Izrael hitehagyott nemzet volt. Ezért hát az, ahogyan Ezékiás próbált segíteni az ehhez a nemzethez tartozó egyéneknek, hogy visszatérjenek az igaz imádathoz, emlékeztet minket arra, ahogyan a mai igaz keresztények próbálnak segíteni a kereszténység hitehagyott szervezetéhez tartozó egyéneknek. „Isten Izraelének” hírvivői 1919 óta bejárják a kereszténység egész területét, és meghívják az embereket, hogy vegyenek részt a tiszta imádatban (Galácia 6:16). A legtöbben elutasítják a meghívást. Sokan kigúnyolják a hírvivőket. De vannak néhányan, akik reagálnak. Most már többmilliónyian vannak, és örömet találnak benne, hogy „[Izrael] Szentjére néznek”, aki oktatja őket (Ézsaiás 54:13). Felhagynak a szentségtelen oltároknál végzett imádattal (az ember alkotta istenek iránti odaadással és a bennük való bizalommal), és buzgón Jehovához fordulnak (Zsoltárok 146:3, 4). Ézsaiás kortársához, Mikeáshoz hasonlóan mindegyikük ezt mondja: „én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem!” (Mikeás 7:7).

19. Kiket dorgál meg Jehova, és mit jelent ez nekik?

¹⁹ Mennyire mások ők, mint azok, akik halandó emberekbe vetik bizalmukat! Ezekben az utolsó napokban az erőszak és felfordulás viharos hullámai mérnek ismétlődő csapásokat az emberiségre. A nyugtalan, lázadó emberiség ’tengere’  elégedetlenséget és forradalmakat kavar fel (Ézsaiás 57:20; Jelenések 8:8, 9; 13:1). Jehova „megdorgálja” majd ezt a zajos sokaságot. Égi Királysága elpusztít minden bajkeverő szervezetet és egyént, az pedig „elfut messzire . . . , mint pozdorja a forgószél előtt” (Ézsaiás 17:12, 13; Jelenések 16:14, 16).

20. Miben bíznak az igaz keresztények, bár a nemzetek ’rabolnak’ tőlük?

²⁰ Mi lesz a következmény? Ézsaiás így szól: „Estvének idején rémülés száll reájok és minekelőtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmok pusztítóinknak és sorsok rablóinknak!” (Ézsaiás 17:14). Sokan fosztogatják Jehova népét, kegyetlenül és tiszteletlenül bánva velük. Mivel az igaz keresztények nem alkotják részét (és nem is szeretnék részét alkotni) a világ  főbb vallásainak, ezért az előítélettől befolyásolt kritikusok és a fanatikus ellenfelek könnyű zsákmánynak tekintik őket. Isten népe viszont bízik benne, hogy sebesen közeledik az idő, amikor „megvirrad”, vagyis amikor véget érnek gyötrelmei (2Tesszalonika 1:6–9; 1Péter 5:6–11).

Etiópia ajándékot hoz Jehovának

21., 22. Melyik nemzet ellen szól a következő ítéletüzenet, és hogyan teljesednek be Ézsaiás ihletett szavai?

²¹ Az Egyiptomtól délre fekvő Etiópia (Szerecsenország) legalább két alkalommal vett részt Júda elleni katonai támadásban (2Krónika 12:2, 3; 14:1, 9–15; 16:8). Ézsaiás most arról jövendöl, hogy ezt a nemzetet is ítélet sújtja: „Jaj a szárnysuhogás országának *, a mely Szerecsenország folyóin túl van.” (Olvasd el: Ézsaiás 18:1–6.) Jehova úgy rendelkezik, hogy Etiópiát ’levágják, eltávolítják és lemetszik’.

²² A világi történelem elmondja, hogy az i. e. nyolcadik század második felében Etiópia meghódította Egyiptomot, és mintegy hatvan évig uralkodott felette. Erre reagálva indított inváziót Esárhaddon és Assur-bán-apli asszír császár. Amikor Assur-bán-apli elpusztította Thébát, Asszíria leigázta Egyiptomot, s ezzel véget vetett az etiópok Nílus-völgy feletti uralmának. (Lásd még: Ézsaiás 20:3–6.) Mi a helyzet a modern korral?

23. Milyen szerepet tölt be a modern kori „Etiópia”, és miért pusztul el?

²³ Dánielnek „a vég idejéről” szóló próféciája azt mondja az erőszakos „északi királyról”, hogy Etiópia (a „szerecsenek”) és Líbia „az ő kíséretében” van, vagyis követi irányítását (Dániel 11:40–43). Etiópiát a ’Mágóg országából való Góg’  harci seregei között is megemlítik (Ezékiel 38:2–5, 8, Úf). Góg seregei, beleértve az északi királyt is, akkor pusztulnak el, amikor megtámadják Jehova szent nemzetét. Jehova keze tehát fel lesz emelve a modern kori „etiópok” ellen is, mivel ellene szegülnek Jehova szuverenitásának (Ezékiel 38:21–23; Dániel 11:45).

24. Milyen módokon kap Jehova „ajándékokat” a nemzetektől?

²⁴ De a prófécia a következőt is mondja: „Abban az időben ajándékot viszen a seregek Urának a magas és derék nép; a nép, a mely rettenetes, mióta van és ezután is . . . ; a seregek Ura nevének helyére, Sion hegyére” (Ézsaiás 18:7). Noha a nemzetek nem ismerik el Jehova szuverenitását, időről időre olyan módon cselekszenek, amivel Jehova népének javát szolgálják. Néhány országban a hatóságok olyan törvényeket, illetve bírói döntéseket hoztak, melyekkel törvényes jogokat adtak Jehova hűséges imádóinak (Cselekedetek 5:29; Jelenések 12:15, 16). És vannak más ajándékok is. „Királyok hoznak majd néked ajándékokat . . . Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország [Etiópia] hamar kinyujtja kezeit Istenhez” (Zsoltárok 68:30–32). Napjainkban a Jehovát félő, modern kori „etiópok” milliói hoznak „ajándékot” azzal, hogy imádatot mutatnak be (Malakiás 1:11). Részt vesznek abban a hatalmas munkában, mellyel az egész földön hirdetik a Királyság jó hírét (Máté 24:14; Jelenések 14:6, 7). Milyen nagyszerű ajándék ez Jehovának! (Héberek 13:15).

Az egyiptomiak szíve megolvad

25. Mi történik az ókori Egyiptommal az Ézsaiás 19:1–11 beteljesedéseként?

²⁵ Júda közvetlen déli szomszédja Egyiptom, Isten szövetséges népének régi ellensége. Ézsaiás könyvének 19. fejezete részletesen áttekinti azt a tisztázatlan helyzetet, mely Egyiptomban uralkodott Ézsaiás életének az idején. Egyiptomban polgárháború dúl, melyben „város város ellen, és  ország ország ellen” harcol (Ézsaiás 19:2, 13, 14). A történészek bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy egymással versengő dinasztiák uralkodtak egyidejűleg az ország különféle részei fölött. Egyiptom hetvenkedő bölcsessége, minden ’bálványával és szemfényvesztőjével’ együtt, nem menti meg őt a „kemény úrnak kezétől” (Ézsaiás 19:3, 4). Egyiptomot egyik hatalom a másik után hódítja meg: előbb Asszíria, majd Babilon, majd Perzsia, majd Görögország, majd pedig Róma. Mindezek az események az Ézsaiás 19:1–11-ben található próféciákat teljesítik be.

26. Hogyan reagálnak majd a modern kori „Égyiptom” lakói Jehova ítéletének cselekedeteire a nagyobb beteljesedésben?

²⁶ Viszont Egyiptom sokszor Sátán világát szemlélteti a Bibliában (Ezékiel 29:3; Jóel 3:19; Jelenések 11:8). Vajon ez azt jelenti, hogy Ézsaiás ’Egyiptom elleni jövendölésének’ van egy nagyobb beteljesedése is? Igen, feltétlenül! A prófécia kezdő szavainak arra kellene indítaniuk mindenkit, hogy odafigyeljen: „Ímé az Úr könnyű felhőre ül, és bemegy Égyiptomba, és megháborodnak előtte Égyiptomnak bálványai, és az égyiptomiak szíve megolvad ő bennök” (Ézsaiás 19:1). Jehova hamarosan Sátán szervezete ellen indul. A dolgok e rendszerének az isteneiről akkor kiderül, hogy értéktelenek (Zsoltárok 96:5; 97:7). „Az égyiptomiak szíve megolvad” félelmükben. Jézus megjövendölte ezt az időt: „[lesz] a földön . . . nemzetek gyötrődése, mivel nem ismerik a kiutat a tenger zúgása miatt, és a háborgása miatt, miközben az emberek elalélnak a félelemtől, és azoknak várásától, amik a lakott földre jönnek” (Lukács 21:25, 26).

27. Milyen belső megosztottság lett megjövendölve „Égyiptommal” kapcsolatban, s hogyan teljesedik ez ma?

²⁷ Jehova prófétailag az alábbiakat mondja arról az időszakról, mely ítéletének végrehajtásához vezet: „összeveszítem az égyiptomiakat az égyiptomiakkal, és egyik hadakozik a másik ellen, kiki felebarátja ellen, város város ellen, és  ország ország ellen” (Ézsaiás 19:2). Isten Királyságának 1914-ben történt létrejötte óta Jézus ’jelenlétének jeléhez’ hozzátartozik, hogy nemzet nemzet ellen, s királyság királyság ellen támad. Törzsi öldöklések, véres népirtások és úgynevezett etnikai tisztogatások emberek millióinak az életét követelték ezekben az utolsó napokban. Ezek a „gyötrő fájások” csak még kínzóbbá válnak a vég közeledtével (Máté 24:3, 7, 8).

28. Az ítélet napján mit tud majd tenni a hamis vallás a dolgok e rendszerének a megmentéséért?

²⁸ „Elfogyatkozik az égyiptomiak lelke ő bennök, és az ő tanácsát elnyelem, és tudakoznak a bálványoktól, szemfényvesztőktől, halottidézőktől és jövendőmondóktól” (Ézsaiás 19:3). Amikor Mózes megjelent a fáraó előtt, az egyiptomi papok megszégyenültek, nem voltak képesek vetekedni Jehova hatalmával (2Mózes 8:18, 19; Cselekedetek 13:8; 2Timóteus 3:8). Az ítélet napján ehhez hasonlóan a hamis vallás nem lesz képes megmenteni ezt a romlott rendszert. (Vesd össze: Ézsaiás 47:1, 11–13.) Egyiptom végül egy „kemény úr”, Asszíria kezébe került (Ézsaiás 19:4). Ez előremutat arra, mennyire sivár kilátások várnak a dolgok e rendszerére.

29. Mekkora segítséget jelentenek a politikusok, amikor elérkezik Jehova napja?

²⁹ És mi a helyzet a politikai vezetőkkel? Ők vajon tudnak segíteni? „Bizony bolondok Zoán fejedelmei, a Faraó bölcs tanácsosai egy eszét veszített tanács.” (Olvasd el: Ézsaiás 19:5–11.) Mily ésszerűtlen abban bízni, hogy az emberi tanácsadók bármit tudnak majd segíteni az ítélet napján! Még ha rendelkezésükre áll is a világban fellelhető összes ismeret, isteni bölcsességük nincsen (1Korintus 3:19). Elutasítják Jehovát, és az állítólagos tudományhoz, a filozófiához, a pénzhez, az élvezetekhez és más pótistenekhez fordulnak. Ezért nem is ismerik Isten szándékait. Becsapottak és összezavarodottak. Tetteik hiábavalóak. (Olvasd el: Ézsaiás 19:12–15.)  „Megszégyenülnek a bölcsek, megrémülnek és megfogattatnak! Ímé, megvetették az Úr szavát; micsoda bölcsességök van tehát nékik?” (Jeremiás 8:9).

Jegy és bizonyság Jehovának

30. Milyen módon ’lesz félelmére Egyiptomnak Júda földje’?

³⁰ Bár „Égyiptom” vezérei gyöngék, „mint az asszonyok”, mégis vannak olyan személyek, akik keresik az isteni bölcsességet. Jehova felkentjei és társaik ’mindenfelé hirdetik Isten kitűnő tulajdonságait’ (Ézsaiás 19:16; 1Péter 2:9). Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy figyelmeztessék az embereket Sátán szervezetének közelgő pusztulására. Ézsaiás  előretekint erre a helyzetre, s ezt mondja: „Júda földe félelmére lesz Égyiptomnak, valaki csak említi azt előtte, már fél, s a seregek Urának tanácsáért, a melyet Ő végzett felőle” (Ézsaiás 19:17). Jehova hűséges hírvivői mennek, elmondják az embereknek az igazságot — beleértve azt is, hogy bejelentik a Jehova által jövendölt csapásokat (Jelenések 8:7–12; 16:2–12). A világ vallási vezetőit ez zavarja.

31. Hogyan került sor arra, hogy „[Kánaán] nyelvén” beszéltek Egyiptom városaiban a) az ókorban? b) a modern időkben?

³¹ Milyen meglepő eredménnyel jár ez a hirdetőmunka? „Ama napon lesz öt város Égyiptomnak földén, a melyek [Kánaán] nyelvén szólanak, és esküsznek a seregeknek Urára; az egyik »pusztulás városának« neveztetik” (Ézsaiás 19:18). Az ókorban nyilván akkor teljesedett be ez a prófécia, amikor az egyiptomi városokban héber nyelven beszéltek az odamenekült zsidók (Jeremiás 24:1, 8–10; 41:1–3; 42:9—43:7; 44:1). Napjainkban is vannak olyan személyek a modern kori „Égyiptom” területén, akik megtanulták a bibliai igazság ’tiszta nyelvét’ beszélni (Sofóniás 3:9, NW). Az öt jelképes város közül az egyiket „pusztulás városának” nevezik, s ez arra utal, hogy a ’tiszta nyelv’ részben Sátán szervezetének leleplezésével és ’pusztulásával’ van kapcsolatban.

32. a) Milyen ’oltár’ van Egyiptom földjének közepén? b) Milyen értelemben „egy oszlop” a felkentek Egyiptom határán?

³² Jehova népe hirdetőmunkájának köszönhetően az Ő nagy neve bizonyosan ismertté válik a dolgok e rendszerében. „Ama napon oltára lesz az Úrnak Égyiptom földének közepette és határán egy oszlop az Úrnak” (Ézsaiás 19:19). Ezek a szavak a felkent keresztények helyzetére mutatnak, akik szövetséges kapcsolatban vannak Istennel (Zsoltárok 50:5). ’Oltárként’ bemutatják áldozataikat; ’az igazság oszlopaként és támaszaként’ bizonyságot tesznek Jehováról (1Timóteus 3:15; Róma 12:1; Héberek 13:15, 16). A ’földnek közepén’ vannak, vagyis több mint 230 országban és tengeri  szigeten lehet őket (és a „más juhokhoz” tartozó társaikat) megtalálni. Ámde ők „nem része a világnak” (János 10:16; 17:15, 16). Jelképes értelemben ennek a világnak és Isten Királyságának a határán állnak, készen arra, hogy átlépjenek a határon, és megkapják égi jutalmukat.

33. Milyen értelemben vannak a felkentek „jegyül és bizonyságul” „Égyiptomban”?

³³ Ézsaiás így folytatja: „lesz jegyül és bizonyságul a seregek Urának Égyiptom földén, hogy ha kiáltanak az Úrhoz a nyomorgatók előtt, hogy küldjön nékik megtartót és fejedelmet, és őket megszabadítsa” (Ézsaiás 19:20). A felkentek „jegyként és bizonyságként” elöl járnak a prédikálómunkában, és magasztalják Jehova nevét a dolgok e rendszerében (Ézsaiás 8:18; Héberek 2:13). Világszerte hallhatók az elnyomottak kiáltásai, de az emberi kormányok egészében véve nem képesek segíteni nekik. Jehova viszont elküldi a Nagy Megmentőt, a Király Jézus Krisztust, hogy minden szelíd személyt megszabadítson. Amikor elérkezik az utolsó napok csúcspontja Armageddon háborújában, akkor ő megnyugvást és örökké tartó áldásokat hoz az istenfélő embereknek (Zsoltárok 72:2, 4, 7, 12–14).

34. a) Hogyan ismeri meg „Égyiptom” Jehovát, és milyen áldozatot ad neki? b) Mikor ’veri meg’ Jehova „Égyiptomot”, és milyen gyógyulás következik utána?

³⁴ Addig is Isten azt akarja, hogy mindenfajta ember pontos ismeretre jusson és megmentésben részesüljön (1Timóteus 2:4). Ézsaiás ezért így ír: „megismerteti magát az Úr Égyiptommal, és megismeri Égyiptom az Urat ama napon, és szolgálják véres áldozattal és ételáldozattal, és fogadnak fogadást az Úrnak, és teljesítik. De ha megveri az Úr Égyiptomot, megvervén, meggyógyítja, és megtérnek az Úrhoz, és Ő meghallgatja és meggyógyítja őket” (Ézsaiás 19:21, 22). Sátán világának minden nemzetéből való személyek, „Égyiptomból” valók, megismerik Jehovát,  és áldozatot mutatnak be neki, vagyis „az ajkak gyümölcsét, amelyek nyilvános kijelentést tesznek a neve mellett” (Héberek 13:15). Fogadalmat tesznek Jehovának azáltal, hogy átadják magukat neki, és a fogadalommal összhangban élnek, mivel lojális szolgálattal töltik életüket. Miután Jehova „megveri” a dolgoknak ezt a rendszerét Armageddonkor, az emberiség meggyógyítására használja majd fel Királyságát. Jézus millenneumi uralma alatt az emberiség szellemi, értelmi, erkölcsi és fizikai tökéletességre jut majd: ez valódi gyógyulás lesz! (Jelenések 22:1, 2).

„Áldott népem”

35., 36. Milyen értelemben létesültek kapcsolatok az ókorban Egyiptom, Asszíria és Izrael között az Ézsaiás 19:23–25 beteljesedéseként?

³⁵ A próféta ezután egy jelentőségteljes fejleményt lát előre: „Ama napon út lesz Égyiptomból Assiriába, és Assiria megy Égyiptomba, Égyiptom meg Assiriába, és Égyiptom Assiriával az Urat tiszteli. Ama napon [Izrael] harmadik lesz Égyiptom és Assiria mellett; áldás a földnek közepette; melyet megáld a seregeknek Ura, mondván: Áldott népem, Égyiptom! és kezem munkája, Assiria! és örökségem [Izrael]!” (Ézsaiás 19:23–25). Igen, egy napon baráti kapcsolat lesz majd Egyiptom és Asszíria között. Hogyan?

³⁶ Amikor Jehova a múltban megmentette népét a nemzetektől, akkor úgy is mondhatnánk, szabadságba vezető utat készített neki (Ézsaiás 11:16; 35:8–10; 49:11–13; Jeremiás 31:21). Ennek a próféciának korlátozott mértékű beteljesedésére Babilon legyőzése után került sor, amikor visszahozták az Asszíriában és Egyiptomban, valamint Babilonban élő száműzötteket az Ígéret földjére (Ézsaiás 11:11). És mi a helyzet a modern időkkel?

37. Milyen értelemben élnek ma milliók úgy, mintha út volna „Assiria” és „Égyiptom” között?

³⁷ A felkent, szellemi izraeliták maradéka napjainkban „áldás  a földnek közepette”. Az igaz imádat oldalán állnak, és a Királyság üzenetét hirdetik az embereknek minden nemzetben. E nemzetek között vannak Asszíriához hasonlóan nagyon militaristák is. Más nemzetek talán szabadelvűbbek, olyanok, mint Egyiptom, mely egykor a Dániel próféciájában szereplő „déli király” volt (Dániel 11:5, 8). A militarista és a szabadelvűbb nemzetek tagjai közül több millió egyén indult el az igaz imádat útján. Tehát minden nemzetből való emberek egyesülnek Isten ’tiszteletében’. Nincs nacionalista megosztottság e személyek között. Szeretik egymást, és tényleg el lehet mondani, hogy „Assiria megy Égyiptomba, Égyiptom meg Assiriába”. Olyan, mintha út vezetne egyik országból a másikba (1Péter 2:17).

38. a) Hogyan lesz Izrael „harmadik . . . Égyiptom és Assiria mellett”? b) Miért mondja Jehova, hogy „áldott népem”?

³⁸ De hogyan lesz Izrael „harmadik . . . Égyiptom és Assiria mellett”? A „vég idejének” kezdetén a legtöbben azok közül, akik a földön Jehovát szolgálták, „Isten Izraelének” tagjai voltak (Dániel 12:9; Galácia 6:16). Az 1930-as években megjelent a „más juhok” nagy sokasága, melynek földi reménysége van (János 10:16a; Jelenések 7:9). Ők a nemzetek közül jönnek ki (melyeket Egyiptom és Asszíria árnyékolt elő), Jehova imádatának házához özönlenek, és másokat is meghívnak, hogy csatlakozzanak hozzájuk (Ézsaiás 2:2–4). Ugyanazt a prédikálómunkát végzik, melyet felkent testvéreik, hasonló próbákon mennek át, ugyanolyan hűségesek és feddhetetlenek, és ugyanannál a szellemi asztalnál étkeznek. Tényleg igaz, a felkentek és a „más juhok” ’egy nyáj lettek egy pásztorral’ (János 10:16b). Vajon kételkedhet benne bárki is, hogy buzgalmuk és kitartásuk láttán Jehovának tetszik tevékenységük? Nem csoda, hogy megáldja őket az alábbi szavakkal: „Áldott népem!”

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 191. oldalon]

Ellenségeiket megtámadó filiszteus harcosok (egyiptomi metszet az i. e. XII. századból)

[Kép a 192. oldalon]

Moabita harcost vagy istent ábrázoló, kőből készült dombormű (i. e. XI—VIII. század)

[Kép a 196. oldalon]

Szíriai harcos teveháton (i. e. kilencedik század)

[Kép a 198. oldalon]

A lázadó emberiség ’tengere’ elégedetlenséget és forradalmakat kavar fel

[Kép a 203. oldalon]

Egyiptom papjai nem voltak képesek vetekedni Jehova hatalmával