Tizennegyedik fejezet

Jehova megaláz egy öntelt várost

Ézsaiás 13:1—14:23

1. Milyen időre tekint most előre Ézsaiás könyve?

ÉZSAIÁS prófétai könyve az i. e. nyolcadik században íródott, abban az időben, amikor az asszírok behatoltak az Ígéret földjére. Mint már ennek a könyvnek a korábbi fejezeteiben is láttuk, Ézsaiás figyelemre méltó pontossággal jövendöli meg az események alakulását. A könyv viszont az asszír uralmon túli időre tekint előre. Megjövendöli, hogy Jehova szövetséges népe visszatér száműzetéséből sok országból, beleértve Sineárt, Babilon helyét is (Ézsaiás 11:11). Ézsaiás könyvének tizenharmadik fejezetében egy figyelemre méltó próféciát találunk, melynek beteljesedése megnyitja az utat ehhez a visszatéréshez. A prófécia bevezetője így hangzik: „Jövendölés Babilonia ellen, a melyet látott [Ézsaiás], Ámós fia” (Ézsaiás 13:1).

’A gőgöt megalázom’

2. a) Hogyan kerül kapcsolatba Babilonnal Ezékiás? b) Mi az a „zászló”, melyet felemelnek?

² Júda éppen Ézsaiás életének idején kerül kapcsolatba Babilonnal. Ezékiás király súlyosan megbetegszik, de azután meggyógyul. Babilonból követek jönnek, hogy köszöntsék felépülése alkalmából, s titokban valószínűleg az a céljuk, hogy rávegyék Ezékiást, legyen szövetségesük az Asszíria ellen vívott háborúban. Ezékiás király oktalan módon minden kincsét megmutatja nekik. Ezért aztán Ézsaiás elmondja  Ezékiásnak, hogy a király halála után mindez a gazdagság Babilonba kerül majd (Ézsaiás 39:1–7). Ez be is teljesedik i. e. 607-ben, amikor Jeruzsálemet lerombolják, a nemzetet pedig fogságba viszik. Isten választott népe viszont nem marad mindörökre Babilonban. Jehova megjövendöli, hogyan nyitja meg előtte az utat, hogy visszatérjen. Így kezdi: „Emeljetek zászlót kopasz hegyen, kiáltsatok nékik, kézzel intsetek, hogy bevonuljanak a fejedelmek kapuin!” (Ézsaiás 13:2). A „zászló” egy felemelkedőben lévő világhatalom, mely letaszítja Babilont kiemelkedő helyéről. Egy „kopasz hegyen” emelik fel — így nagy távolságból is jól látható. Ennek az új világhatalomnak az lesz a feladata, hogy megtámadja Babilont, majd erőszakkal áthatol „a fejedelmek kapuin”, vagyis ennek a nagy városnak a kapuin és elfoglalja azt.

3. a) Kik a ’felszentelt vitézek’, akiket Jehova előhoz? b) Milyen értelemben vannak a pogány hadseregek ’felszentelve’?

³ Jehova ezután ezt mondja: „Én parancsoltam felszentelt vitézeimnek, és elhívtam erősimet haragomnak véghezvitelére, a kik én bennem büszkén örvendenek. Hah! zsibongás a hegyeken, mint nagy néptömegé; hah! összegyűlt népek országainak zúgása; a seregek Ura harczi sereget számlál” (Ézsaiás 13:3, 4). Kik ezek a ’felszentelt vitézek’, akiknek meg kell alázniuk a gőgös Babilont? A nemzetek egyesített seregei, az „összegyűlt népek”. Távoli, hegyes területről ereszkednek le Babilon ellen. „Jőnek messze földről, az égnek végéről” (Ézsaiás 13:5). Milyen értelemben felszenteltek? Biztosan nem abban az értelemben, hogy szentek lennének. Ezek pogány hadseregek, amelyeket egyáltalán nem érdekel Jehova szolgálata. Ámde a „felszentelt” szó a Héber Iratokban azt jelenti, ’elkülönítették, hogy Isten felhasználja’. Jehova fel tudja szentelni a nemzetek seregeit, és fel tudja használni önző becsvágyukat arra, hogy kifejezésre juttassa  haragját. Így használta fel Asszíriát. Hasonlóan fogja felhasználni Babilont is (Ézsaiás 10:5; Jeremiás 25:9). És felhasznál majd más nemzeteket is arra, hogy megbüntesse Babilont.

4., 5. a) Mit jövendöl Jehova Babilonra vonatkozóan? b) Mivel kell megküzdeniük Babilon támadóinak?

⁴ Ekkor még nem Babilon a legfőbb világhatalom. Azzal viszont, hogy Jehova ezt a kijelentést teszi Ézsaiás által, előre tekint arra az időre, amikor Babilon már ilyen helyzetben lesz, de egyben megjövendöli bukását is. Jehova ezt mondja: „Jajgassatok, mert közel van az Úrnak napja [Jehova napja, »NW«], mint pusztító hatalom jő a Mindenhatótól” (Ézsaiás 13:6). Igen, Babilon dicsekvését fájdalmas jajgatás váltja majd fel. Miért? „Jehova napja” miatt, vagyis a nap miatt, melyen Jehova végrehajtja rajta az ítéletet.

⁵ De hogyan válik majd lehetségessé Babilon feldúlása? Amikor elérkezik erre a Jehova által meghatározott idő, a város látszólag biztonságban lesz. A támadó seregeknek először meg kell küzdeniük a természetes védelemmel, melyet az Eufrátesz folyó jelent. A folyó a város központján folyik keresztül, és elágaztatják, hogy vízzel töltse meg a városnak védelmet nyújtó vizesárkot, illetve hogy ivóvízzel lássa el a várost. Azután ott lesznek még Babilon hatalmas kettős falai, melyek látszólag bevehetetlenek. Sőt mi több, a város élelemmel is bőségesen el van látva. Egy bibliamagyarázó könyv azt írja, hogy Nabú-naid, Babilon utolsó királya „rendkívüli gondot fektetett arra, hogy a várost bőségesen felszerelje készletekkel, és úgy becsülik, hogy húsz évre elegendő [élelem] volt felhalmozva a város lakosainak” (Daily Bible Illustrations).

6. Mi történik majd váratlanul, amikor sor kerül a megjövendölt, Babilon elleni támadásra?

⁶ Ámde a látszat sokszor csal. Ézsaiás ezt mondja: „Ezért megerőtlenülnek minden kezek, és elolvad minden embernek  szíve; és megrémülnek, kínok és fájdalmak fogják el őket, és szenvednek, mint a szülőasszony; egyik a másikon csodálkozik, és arczuk lángba borul” (Ézsaiás 13:7, 8). Amikor a hódító seregek megtámadják a várost, akkor lakóinak addigi könnyű helyzetét egy olyan hirtelen és erős fájdalom váltja majd fel, mint amilyen a szülő asszonyé. Szívük megolvad a félelemtől. Kezüket bénultan leengedik, képtelenek lesznek védekezni. Arcuk „lángba borul” a félelemtől és aggódástól. Csodálkozva néznek majd egymásra, azon tűnődve, hogyan eshetett el nagy városuk.

7. Mi „Jehova napja”, amely közeledik, és mit eredményez majd Babilonnak?

⁷ Ennek ellenére biztosan el fog esni. Babilonnak egy napon, „Jehova napján”, mely valóban fájdalmas lesz, el kell majd számolnia tetteivel. A legfőbb Bíró kiönti haragját, és jól megérdemelt büntetésben részesíti Babilon bűnös lakóit. A prófécia így szól: „Ímé az Úrnak napja [Jehova napja, »NW«] jő kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bűnöseit elveszesse arról” (Ézsaiás 13:9). Babilon kilátásai borúsak. Olyan, mintha a nap, a hold és a csillagok mind megszűnnének fényt adni. „Mert az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják fényöket, sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti” (Ézsaiás 13:10).

8. Miért rendeli el Jehova, hogy Babilonnak el kell esnie?

⁸ Miért vár ilyen sors erre a büszke városra? Jehova így szól: „meglátogatom a földön a bűnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erőszakoskodóknak gőgjét megalázom” (Ézsaiás 13:11). Jehova azért ontja ki haragját, hogy megbüntesse Babilont, mert kegyetlenül bánt Isten népével. A babiloniak gonoszsága miatt az egész ország szenved majd. Ezek a büszke zsarnokok nem hívják ki többé nyíltan Jehovát!

9. Mi vár Babilonra Jehova ítéletnapján?

 ⁹ Jehova ezt mondja: „Drágábbá teszem az embert a színaranynál, és a férfit Ofir kincsaranyánál” (Ézsaiás 13:12). Igen, a város elnéptelenedik, kiürül. Jehova így folytatja: „Ezért az egeket megrendítem, és megindul helyéről a föld is, a seregek Urának búsulása miatt, és felgerjedett haragjának napján” (Ézsaiás 13:13). Babilon ’egei’, vagyis sok-sok istene és istennője megrendül, nem lesz képes segíteni a városnak akkor, amikor szüksége lenne rá. „A föld”, a Babiloni Birodalom kimozdul helyéből, a történelemben csak a holt birodalmak egyikeként marad nyoma. „Mint az űzött zerge, és mint a pásztor nélkül való nyáj, kiki népéhez tér meg, és kiki az ő földére fut” (Ézsaiás 13:14). Babilon minden, idegen országból való támogatója elhagyja majd őt és elmenekül abban reménykedve, hogy a győztes világhatalommal új kapcsolatokat tud majd kiépíteni. Babilon végül átéli, milyen a legyőzött városok haláltusája. Az a haláltusa ez, amelybe dicsőségének napjaiban ő maga is oly sokakat taszított: „Valaki ott találtatik, átveretik, és valaki megfogatik, fegyver miatt hull el, kisdedeiket szemök előtt zúzzák szét, házaikat elzsákmányolják, és feleségeiket megszeplősítik” (Ézsaiás 13:15, 16).

Isten eszköze a pusztításra

10. Kit használ fel Jehova, hogy legyőzze Babilont?

¹⁰ Melyik hatalmat használja majd fel Jehova, hogy előidézze Babilon bukását? Jehova mintegy kétszáz évvel az események előtt megadja a választ: „Ímé, én feltámasztom ellenök a Médiabelieket, a kik ezüsttel nem gondolnak, és aranyban nem gyönyörködnek; kézíveik szétzúznak ifjakat, és nem könyörülnek a méh gyümölcsén, a fiaknak nem irgalmaz szemök: És olyan lesz Babilon, a királyságok ékessége, a Khaldeusok dicsekvésének dísze, mint a hogyan  elpusztítá Isten Sodomát és Gomorát” (Ézsaiás 13:17–19). A pompás Babilon elbukik, és Jehova eszköze ennek előidézésére a távoli, hegyekkel borított ország, Média * hadseregei lesznek. Babilon végül elhagyatott lesz, ahogyan  Szodoma és Gomorra rendkívül erkölcstelen városa is kietlenné vált (1Mózes 13:13; 19:13, 24).

11., 12. a) Hogyan válik Média világhatalommá? b) Média seregeinek milyen szokatlan jellemvonását említi meg a prófécia?

¹¹ Ézsaiás napjaiban Média és Babilon egyaránt az asszírok igája alatt van. Körülbelül egy évszázaddal később, i. e. 632-ben Média és Babilon egyesíti erőit és legyőzi Ninivét, Asszíria fővárosát. Ez megnyitja az utat Babilon előtt, hogy a fő világhatalommá váljon. Aligha sejti, hogy mintegy száz évvel később Média pusztítja el őt! Ki, ha nem Jehova Isten közölhet ilyen bátor jövendölést?

¹² Jehova, azonosítva a pusztítás végrehajtására választott  eszközét, elmondja, hogy Média seregei „ezüsttel nem gondolnak, és aranyban nem gyönyörködnek”. Micsoda szokatlan jellemvonás harcedzett katonáknál! Egy bibliatudós, Albert Barnes ezt mondja: „Tényleg kevés olyan támadó hadsereg volt, melyeket ne befolyásolt volna a zsákmány ígérete.” Vajon a méd seregek igaznak bizonyítják Jehova erre vonatkozó szavait? Igen. Figyeljük meg, mit mondott egyik művében J. Glentworth Butler: „A legtöbb, valaha háborút vívott nemzettől eltérően a médek, különösen pedig a perzsák kisebb jelentőséget tulajdonítottak az aranynak, mint a hódításnak és a dicsőségnek” (The Bible-Work). * Ezt figyelembe véve nem meglepő, hogy amikor a perzsa uralkodó, Czírus elengedi a babiloni száműzetésből az izraelitákat, akkor több ezer arany- és ezüstedényt is visszaad nekik, melyeket Nabukodonozor zsákmányolt Jeruzsálem templomából (Ezsdrás 1:7–11).

13., 14. a) Bár a méd és a perzsa harcosokat nem érdekli a zsákmány, mi az, amire vágynak? b) Hogyan győzi le Czírus a Babilonban levő nagyra tartott védelmi rendszereket?

¹³ Bár a méd és a perzsa harcosokat nem nagyon érdekli a zsákmány, annál inkább vágynak a dicsőségre. Nem volt kedvükre, hogy bármely más nemzet mögött a második helyet töltsék be a világ színterén. Ehhez hozzájárult még, hogy Jehova ’pusztításra’ indítja a szívüket (Ézsaiás 13:6, Úf). Ezért eltökélik, hogy meghódítják Babilont erős íjaikkal, melyekkel nyílvesszőket lőttek ki, hogy ’szétzúzzák’ az ellenséges katonákat, a babiloni anyák gyermekeit).

¹⁴ Czírusnak, a méd—perzsa hadsereg vezetőjének bátorságát nem veszik el Babilon erődítményei. I. e. 539.  október 5-éről 6-ára virradó éjjel elrendeli, hogy eltereljék az Eufrátesz folyó vizét. A vízszint lecsökkentével a támadók titokban behatolnak a városba, átgázolva a folyómederben lévő, combig érő vízen. Babilon lakóit hirtelen lepik meg, és a város elesik (Dániel 5:30). Jehova Isten ihletést ad Ézsaiásnak, hogy jövendölje meg ezeket az eseményeket, kétséget sem hagyva afelől, hogy Ő irányítja mindezt.

15. Milyen jövő vár Babilonra?

¹⁵ Mennyire lesz teljes Babilon pusztulása? Hallgassuk meg Jehova kijelentését: „Nem ülik meg soha, és nem lakják nemzetségről nemzetségre, nem von sátort ott az arábiai, és pásztorok sem tanyáznak ott; hanem vadak tanyáznak ott, és baglyok töltik be házaikat, és struczok laknak ott, és bakok szökdelnek ott; és vad ebek üvöltenek palotáikban, és mulató házaikban sakálok; és ideje nem sokára eljő, és napjai nem késnek” (Ézsaiás 13:20–22). A városra teljes pusztán hagyatás vár.

16. Mire vonatkozóan tölt el bizalommal bennünket Babilon jelenlegi állapota?

¹⁶ Ez nem történt meg azonnal, i. e. 539-ben. Ennek ellenére napjainkban teljesen világos, hogy mindaz beteljesedett, amit Ézsaiás jövendölt Babilonról. Babilon „napjainkban, s már évszázadok óta rendkívüli kiterjedésű pusztán hagyott hely és romhalmaz” — mondja egy bibliamagyarázó. Majd hozzáfűzi: „Lehetetlen, hogy e látványt szemlélve ne jussanak az ember eszébe, mennyire pontosan teljesedtek be Ézsaiás és Jeremiás jövendölései.” Egyértelmű, hogy Ézsaiás napjaiban egyetlen ember sem lett volna képes megjövendölni Babilon bukását és ezt követő pusztán hagyását. Elvégre Babilont mintegy kétszáz évvel azután vették be a médek és a perzsák, hogy Ézsaiás megírta könyvét! Végső pusztán hagyása pedig még évszázadokkal ezután  következett be. Vajon nem erősíti ez meg hitünket abban, hogy a Biblia Isten ihletett Szava? (2Timóteus 3:16). Ezenkívül, mivel Jehova a múltban beteljesítette a próféciákat, ezért tökéletesen biztosak lehetünk benne, hogy a még be nem teljesedett bibliai próféciák is valóra fognak majd válni az Istennek megfelelő időben.

’Nyugalmat kapsz fáradságodtól’

17., 18. Milyen áldásokkal jár Izraelnek Babilon veresége?

¹⁷ Babilon bukása enyhülést jelent majd Izraelnek. Azt jelenti majd, hogy kiszabadulnak a fogságból, és lehetővé válik nekik, hogy visszatérjenek az Ígéret földjére. Ézsaiás ezért most ezt mondja: „könyörül az Úr [Jákobon], és ismét elválasztja [Izraelt], és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a [Jákob] házához csatlakoznak; és felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és [Izrael] háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon” (Ézsaiás 14:1, 2). A „Jákob” szó itt Izraelre mint egészre utal: mind a tizenkét törzsre. Jehova könyörül majd „Jákobon” azáltal, hogy lehetővé teszi a nemzet hazatérését. Idegenek ezrei tartanak velük, akik közül sokan az izraeliták templomi szolgáiként szolgálnak majd. Még olyan izraeliták is lesznek, akik hatalmat kapnak volt fogva tartóik felett. *

¹⁸ Nem szenvednek többé amiatt, hogy száműzetésben élnek. Ehelyett Jehova ’nyugalmat ad népének fáradságától és nyomorúságától és ama kemény szolgálattól, mellyel szolgálnia kellett’ (Ézsaiás 14:3). Miután Izrael  megszabadul a rabszolgaság fizikai terheitől, többé nem kell fájdalmat és nyugtalanságot éreznie amiatt sem, hogy hamis istenek imádói között él (Ezsdrás 3:1; Ézsaiás 32:18). Ezzel kapcsolatban egy bibliai országokról és népekről szóló könyv megállapítja: „A babiloniaknak isteneik teljességgel olyanok voltak, mint ők maguk, jellemük legrosszabb vonásaiban. Ezek az istenek gyávák, iszákosak és ostobák voltak” (Lands and Peoples of the Bible). Micsoda megkönnyebbülés megszabadulni egy ilyen leromlott vallásos környezettől!

19. Mire van szükség ahhoz, hogy Izrael részesüljön Jehova megbocsátásában, és mi mit tanulhatunk ebből?

¹⁹ Jehova irgalma viszont nem feltétel nélküli. Népének ki kell mutatnia, hogy bűntudata van a gonoszsága miatt. Ez a gonoszság indította arra Istent, hogy szigorúan megbüntesse őt (Jeremiás 3:25). A bűnök nyílt, szívből jövő megvallása Jehova megbocsátását eredményezi majd. (Lásd: Nehémiás 9:6–37; Dániel 9:5.) Ugyanez az alapelv igaz napjainkban is. Mivel „nincsen ember, a ki nem vétkeznék”, mindegyikünknek szüksége van Jehova irgalmára (2Krónika 6:36). Jehova, az irgalmas Isten szeretettel meghív minket, hogy valljuk meg bűneinket neki, tanúsítsunk megbánást, és hagyjunk fel minden helytelen eljárásmóddal, hogy meggyógyuljunk (5Mózes 4:31; Ézsaiás 1:18; Jakab 5:16). Ez nem csupán abban segít, hogy újra elnyerjük kegyét, de meg is vigasztalódunk (Zsoltárok 51:3; Példabeszédek 28:13; 2Korintus 2:7).

„Gúnydal” Babilon ellen

20., 21. Hogyan örvendeznek Babilon bukásának a szomszédai?

²⁰ Több mint száz évvel azelőtt, hogy Babilon felemelkedett legfőbb világhatalommá, Ézsaiás megjövendöli, hogyan reagál majd bukására a világ. Prófétailag a következőket  mondja az izraelitáknak, akik kiszabadulnak a babiloni fogságból: „E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn! Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét. A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul” (Ézsaiás 14:4–6). Babilon jelentős hírnevet szerzett mint hódító és elnyomó, aki szabad népeket rabszolgává tesz. Mennyire helyénvaló, hogy bukását „gúnydallal” ünnepeljék, mely elsősorban a (Nabukodonozorral kezdődő és Nabú-naiddal, illetve Belsazárral végződő) babiloni dinasztiáról szól! Ez a királyi család volt e nagy város vezetője dicsőségének napjaiban.

²¹ Micsoda változást jelent majd a bukása! „Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek. Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai ezt mondják: Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk” (Ézsaiás 14:7, 8). A környező nemzetek királyai Babilon uralkodóinak szemében olyanok voltak, mint a fák, melyeket kivághatnak, és saját céljaikra használhatnak. Nos, ennek vége. A babiloni favágó nem vág ki többé egyetlen fát sem!

22. Költői értelemben milyen hatással van a sírra a babiloni dinasztia bukása?

²² Babilon bukása annyira döbbenetes, hogy még maga a sír is reagál: „Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikről a népek minden királyait; mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél! Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled pondrók!” (Ézsaiás 14:9–11). Milyen erőteljes költői kép! Olyan, mintha az emberiség közös sírja mindazokat a királyokat, akik a babiloni dinasztia előtt szálltak  a sírba, felkeltené, hogy fogadni tudják az újonnan érkezőt. Kigúnyolják a babiloni uralkodó hatalmat, mely most tehetetlen, a fényűző heverő helyett férgek lettek ágyává, a drága szövetek helyett pondrókkal takarózik.

„Mint valami eltapodott holttest”

23., 24. Hogyan tanúsítanak Babilon királyai rendkívüli önteltséget?

²³ Ézsaiás folytatja a gúnydalt: „Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!” (Ézsaiás 14:12). Az önző büszkeség Babilon királyait arra indítja, hogy a körülöttük levők fölé emeljék magukat. Mintha a hajnali égbolton ragyogóan világító csillagok volnának, öntelt módon kormányoznak és hatalmaskodnak. Különösen arra büszkék, hogy Nabukodonozor legyőzte Jeruzsálemet. Ez olyan hőstett volt, mely Asszíriának nem sikerült. A példabeszéd úgy mutatja be a büszke babiloni dinasztiát, mint amely a következőt mondja: „Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz” (Ézsaiás 14:13, 14). El tudsz képzelni ennél gyalázatosabbat?

²⁴ A Bibliában a Dávid királyi leszármazási ágához tartozó királyokat csillagokhoz hasonlítják (4Mózes 24:17). Dáviddal kezdve ezek a ’csillagok’ a Sion-hegyről uralkodtak. Miután Salamon felépítette Jeruzsálemben a templomot, a Sion név az egész városra utalt. A Törvényszövetség alatt minden izraelita férfinak kötelessége volt, hogy egy évben háromszor elutazzon Sionba. Ezért ez a „gyülekezet hegye” lett. Nabukodonozor úgy dönt, leigázza a júdai királyokat, majd pedig eltávolítja őket erről a hegyről, s ezzel kinyilvánítja azt a szándékát, hogy e ’csillagok’ fölé magasztalja  önmagát. Nem Jehovának tulajdonítja az érdemet a fölöttük aratott győzelméért. Tulajdonképpen öntelt módon önmagát helyezi Jehova helyére.

25., 26. Milyen értelemben ér gyalázatos véget a babiloni dinasztia?

²⁵ Micsoda fordulat következik majd a büszke babiloni dinasztiára! Babilon egyáltalán nem emelkedik majd Isten csillagai fölé. Ehelyett Jehova ezt mondja: „a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe! A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg? A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza!” (Ézsaiás 14:15–17). A nagyravágyó dinasztia leszáll a hadészba (a sírba), éppúgy, mint minden más ember.

²⁶ Hol lesz akkor az a hatalom, mely meghódított királyságokat, elpusztított földeket és számtalan várost elfoglalt? Hol lesz a világhatalom, mely foglyokat szerzett, és sohasem engedte nekik, hogy hazatérjenek? Nos, a babiloni dinasztiának még illő temetése sem lesz! Jehova így szól: „A népeknek minden királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában, te pedig messze vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest! Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva sem!” (Ézsaiás 14:18–20). Az ókori világban gyalázatnak tekintették, ha egy királyt megfosztottak a tiszteletre méltó temetéstől. Mi a helyzet tehát Babilon királyi dinasztiájával? Igaz ugyan, hogy az egyes királyok valószínűleg tiszteletteljes temetésben részesülnek, de a Nabukodonozortól származó királyi dinasztiát elvetik, „mint valami hitvány gallyat”. Olyan, mintha a dinasztiát jelöletlen sírba dobnák: mint egy közönséges  gyalogos katonát, akit megölnek a csatában. Micsoda megaláztatás!

27. Hogyan szenvednek a babiloniak jövendő nemzedékei atyáik vétkéért?

²⁷ A gúnydal a győztes médeknek és perzsáknak szóló végső utasítással fejeződik be: „Készítsetek öldöklést az ő fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!” (Ézsaiás 14:21). Babilon bukása végleges lesz. A babiloni dinasztia gyökerestül ki lesz irtva. Nem lesz számukra megújulás. A babiloniak jövendő nemzedékei „atyáik vétkéért” szenvednek majd.

28. Mi volt a babiloni királyok bűnének alapvető oka, és mi mit tanulhatunk belőle?

²⁸ A babiloni dinasztia fölött kihirdetett ítélet nekünk is értékes tanulságot rejt. A babiloni királyok bűnének alapvető oka végtelen nagyravágyásuk volt (Dániel 5:23). Szívük megtelt hatalomvággyal. Uralkodni akartak másokon (Ézsaiás 47:5, 6). És emberektől jövő dicsőség után epekedtek, mely Istent illeti meg jogosan (Jelenések 4:11). Ez mindenkit figyelmeztet, akinek hatalma van — még azokat is, akik a keresztény gyülekezetben vannak. A nagyravágyás és az önző büszkeség olyan jellemvonások, melyeket Jehova nem tűr el sem egyénekben, sem nemzetekben.

29. Mit tükrözött vissza Babilon uralkodóinak büszkesége és nagyravágyása?

²⁹ Babilon uralkodóinak büszkesége „a dolgok ezen rendszerének istenében”, Sátánban, az Ördögben levő szellemet tükrözte vissza (2Korintus 4:4). Ő is hatalom után epekedik, és arra vágyik, hogy Jehova Isten fölé magasztalja magát. Babilon királyának és az általa leigázott népeknek  az esetéhez hasonlóan, Sátán szentségtelen becsvágya is nyomort és szenvedést eredményezett az egész emberiségnek.

30. Melyik a másik Babilon, melyet a Biblia említ, és milyen szellemet tanúsít?

³⁰ Ezenkívül a Jelenések könyvében olvasunk egy másik Babilonról, „Nagy Babilonról” (Jelenések 18:2). Ez a szervezet, a hamis vallás világbirodalma is büszke, elnyomó és kegyetlen szellemet tanúsít. Ezért ő is szembekerül „Jehova napjával”, és megsemmisül majd az Istennek megfelelő időben (Ézsaiás 13:6, NW). 1919 óta az egész földön hallatszik az üzenet: „Elesett Nagy Babilon” (Jelenések 14:8). Amikor képtelen volt fogságban tartani Isten népét, akkor elesett. Hamarosan teljesen meg fog semmisülni. Jehova az alábbiakat parancsolta az ókori Babilonra vonatkozóan: „fizessetek meg néki az ő cselekedete szerint, a mint ő cselekedett, úgy cselekedjetek vele; mert az Úr ellen kevélykedett, az [Izraelnek] Szentje ellen!” (Jeremiás 50:29; Jakab 2:13). Nagy Babilon ehhez hasonló ítéletben részesül majd.

31. Mi történik hamarosan Nagy Babilonnal?

³¹ Ezért hát nem csak az ókori Babilonra, hanem Nagy Babilonra is vonatkozik Jehova befejező kijelentése, melyet Ézsaiás könyvének e próféciájában olvasunk: „felkelnek [fölkelek, »K. f.«] ő ellenök . . . , és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit . . . , és a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprőjével” (Ézsaiás 14:22, 23). Az ókori Babilon pusztán hagyott romjai megmutatják, mit tesz Jehova hamarosan Nagy Babilonnal. Micsoda vigasz ez az igaz imádatot szeretőknek! Micsoda buzdítás, hogy törekedjünk rá, nehogy valaha is engedjük, hogy kifejlődjön bennünk a büszkeség, önteltség vagy kegyetlenség sátáni jellemvonása!

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 178. oldalon]

Az elesett Babilon sivatagi állatok tanyája lesz

 [Képek a 186. oldalon]

Nagy Babilon az ókori Babilonhoz hasonlóan romhalmazzá lesz