Tizenkilencedik fejezet

Jehova meggyalázza Tírusz büszkeségét

Ézsaiás 23:1–18

1., 2. a) Milyen város volt az ókori Tírusz? b) Mit jövendölt Ézsaiás Tíruszról?

’TÖKÉLETES szépségű’ volt, és bővelkedett a ’különféle gazdagságban’ (Ezékiel 27:4, 12). Nagy hajóflottája volt, és távoli helyekre eljutott a tengereken át. ’Felette igen híressé lett a tengerek szívében’, és ’gazdagsága meggazdagította a földnek királyait’ (Ezékiel 27:25, 33). Ilyen volt Tírusz (a Földközi-tenger keleti szélén található egyik föníciai város) helyzete az i. e. hetedik században.

² De pusztulás várt Tíruszra. Mintegy száz évvel azelőtt, hogy Ezékiel írt róla, Ézsaiás próféta már megjövendölte ennek a föníciai erődítménynek a pusztulását, és azt, mennyire szomorúak lesznek, akik tőle függnek. Ézsaiás arról is prófétált, hogy bizonyos idővel később Isten újból a városra fordítja figyelmét, s ismét jólétet biztosít neki. Hogyan teljesedtek a próféta szavai? És mit tanulhatunk mindabból, ami Tírusszal történt? Ha világosan megértjük, mi lett vele, és miért történtek ilyenek, akkor megerősödik a Jehovába és az ígéreteibe vetett hitünk.

„Jajgassatok Tarsis hajói”

3., 4. a) Hol feküdt Társis, és milyen kapcsolatban állt Tírusszal? b) Miért lesz okuk a Társissal kereskedő hajósoknak, hogy ’jajgassanak’?

³ A „Jövendölés Tírus ellen” cím alatt Ézsaiás a következőket  hirdeti ki: „Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és abba bemenet!” (Ézsaiás 23:1a). Általában úgy vélik, hogy Társis Spanyolország része volt, vagyis messze volt a Földközi-tenger vidékének keleti részén levő Tírusztól. * A föníciaiak mindamellett kitűnő hajósok voltak, a hajóik pedig nagyok és tengerjárásra is alkalmasak voltak. Néhány történész úgy véli, hogy a föníciaiak vették észre először a kapcsolatot a hold és az árapály között, és ők használták először a csillagászatot is navigációs segítségként. A Tírusz és Társis közötti nagy távolság ezért nem okozhatott gondot ezeknek a hajósoknak.

⁴ Ézsaiás napjaiban a tíruszi áruk egyik piaca a messzi Társis, mely Tírusz történelmének egy részében talán gazdagságának fő forrása is. Spanyolországnak ezüstben, vasban, ónban és más fémekben gazdag bányái vannak. (Vesd össze: Jeremiás 10:9; Ezékiel 27:12.) „Tarsis hajóinak”, melyek valószínűleg Tíruszból való, Társissal kereskedő hajók, jó okuk lesz, hogy ’jajgassanak’ anyakikötőjük pusztulása miatt.

5. Hol szereznek tudomást Tírusz bukásáról a Társisból jövő hajósok?

⁵ Hogyan szereznek tudomást Tírusz bukásáról azok a hajósok, akik éppen tengeren vannak? Ézsaiás így válaszol: „A Kitteusok földéről jelentetett meg nékik” (Ézsaiás 23:1b). A „Kitteusok földje” valószínűleg a Fönícia partjaitól mintegy 100 kilométerre nyugatra található Ciprus szigetére utal. A Társisból kelet felé tartó hajók itt állnak meg utoljára, mielőtt elérnék Tíruszt. A hajósok tehát akkor kapnak majd hírt kedvelt anyakikötőjük bukásáról, amikor megállnak Cipruson. Mennyire megdöbbennek! Fájdalomtól sújtottan ’jajgatnak’ kétségbeesésükben.

6. Mondd el, milyen kapcsolatban van Tírusz Szidonnal!

⁶ A föníciai tengerpart lakói is kétségbeesnek majd.  A próféta ezt mondja: „Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be egykor. Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt!” (Ézsaiás 23:2, 3). A ’partvidék lakosai’ (Tírus szomszédai) elcsendesednek majd, mert annyira elcsodálkoznak Tírusz gyászos bukásán. Vajon kik „Sidon kalmárai”, akik ’betöltötték’ ezt a partvidéket, gazdaggá téve lakóit? Tírusz eredetileg a mindössze 35 kilométerre északra fekvő Szidon kikötővárosának volt a gyarmata. Szidon a pénzérméin Tírusz anyjaként hivatkozik saját magára. Bár Tírusz felülmúlta Szidont a gazdagságban, továbbra is „Sidon leánya”, lakói pedig továbbra is szidoniaknak nevezik magukat (Ézsaiás 23:12). Ezért valószínű, hogy a „Sidon kalmárai” kifejezés Tírusz kereskedést űző lakóira utal.

7. Hogyan tettek másokat is gazdaggá a szidoni kereskedők?

⁷ A gazdag szidoni kereskedők kereskedelmi vállalkozásaik során beutazzák az egész Földközi-tengert. Sokfelé elviszik Sihór gabonáját, vagyis terméseit; Sihór a Nílus folyó egyiptomi deltájának legkeletebbi ága volt. (Vesd össze: Jeremiás 2:18.) A „Nilus aratása” más egyiptomi terményeket is magában foglal. Az ezekkel a cikkekkel folytatott kereskedelem és árucsere nagy hasznot hoz ezeknek a tengerjáró kereskedőknek, és azoknak a nemzeteknek is, melyekkel kereskednek. A szidoni kereskedők jövedelemmel töltik meg Tíruszt. Valóban bánkódni fognak pusztává válása miatt!

8. Milyen hatása lesz Tírusz pusztulásának Szidonra?

⁸ Ézsaiás ezután az alábbi szavakkal szól Szidonhoz: „Pirulj Sidon, mert szól a tenger és a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, és nem neveltem szűzeket” (Ézsaiás 23:4). Tírusz elpusztulása után a partszakasz, ahol korábban a város állt, kihalt és elhagyott látványt nyújt majd. Olyan lesz, mintha a tenger felkiáltana  aggodalommal, mint az olyan anya, aki elvesztette gyermekeit, és ez annyira felzaklatta, hogy most még azt sem ismeri el, hogy valaha voltak gyermekei. Szidon megszégyenül amiatt, ami a lányával történik.

9. Milyen más eseményeket követő megdöbbenéshez lehet majd hasonlítani az emberek Tírusz bukása miatti bánatát?

⁹ Igen, a Tírusz pusztulásáról szóló hír sok helyen bánatot okoz majd. Ézsaiás ezt mondja: „Úgy gyötrődnek, akik Tírusz hírét hallják, mint amikor Egyiptomról hallottak” (Ézsaiás 23:5, „Úf”). A gyászolók fájdalma hasonló lesz ahhoz a fájdalomhoz, mint amilyet az Egyiptomról szóló hír okozott. Melyik hírre utal a próféta? Lehetséges, hogy arra, amely beteljesítette a „jövendölést Égyiptom ellen”, melyet ő maga mondott el korábban (Ézsaiás 19:1–25). * Az is lehet, hogy a próféta arra a hírre utal, mely a fáraó seregeinek Mózes napjaiban történt pusztulásáról szólt, és széles körű megdöbbenést váltott ki (2Mózes 15:4, 5, 14–16; Józsué 2:9–11). Mindenesetre azok, akik hallják a Tírusz pusztulásáról szóló hírt, nagy fájdalmat élnek át. Azt mondják nekik, hogy meneküljenek a messzi Társisba védelemért, és azt a parancsot kapják, hogy hangos szóval fejezzék ki bánatukat: „Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói!” (Ézsaiás 23:6).

„Ősidőktől” fogva örvendezett

10—12. Mondd el, mennyire volt gazdag, ősi és befolyásos Tírusz!

¹⁰ Tírusz régi város, ahogyan ezt Ézsaiás is eszünkbe juttatja alábbi kérdésével: „Ez-é a ti örvendező várostok? melynek eredete ősidőkből való” (Ézsaiás 23:7a). Tírusz virágzó történelme legalább Józsué idejéig visszanyúlik (Józsué 19:29). Az évek során Tírusz hírnévre tett szert fémtárgyak, üvegáru és bíborfesték előállítójaként. A tíruszi bíborból készült ruhák a legmagasabb áron kelnek el, a drága tíruszi  szöveteket pedig nagyon kedvelik a nemesek. (Vesd össze: Ezékiel 27:7, 24.) Tírusz ezenkívül még a nagy távolságokat bejáró karavánok kereskedelmi központjaként, valamint hatalmas behozatali és kiviteli raktárként is szolgál.

¹¹ Ezenfelül a város katonailag is erős. L. Sprague de Camp így ír: „Bár a föníciaiak nem voltak különösképpen harcias nép (kereskedők voltak, nem pedig katonák), mégis fanatikus bátorsággal és makacssággal védték városaikat. Ezek a tulajdonságok, valamint tengeri hatalmuk képessé tette a tírusziakat arra, hogy kitartsanak az asszír hadsereggel, a kor legerősebb hadseregével szemben.”

¹² Tírusz valóban rányomja a bélyegét a Földközi-tenger világára. „Most lábai viszik őt, bujdosni messzire!” (Ézsaiás 23:7b). A föníciaiak elutaznak távoli helyekre, kereskedelmi állomásokat és kikötőket létesítenek, melyek néhány esetben gyarmattá alakulnak át. Az Afrika északi partján fekvő Karthágó például Tírusz egyik gyarmata. Idővel felülmúlja majd Tíruszt, és Rómával fog versenyezni a Földközi-tenger vidéke fölötti befolyásért.

Büszkesége meggyaláztatik

13. Miért vetődik fel az a kérdés, hogy ki merészel ítéletet hirdetni Tírusz fölött?

¹³ Figyelembe véve Tírusz ősi voltát és gazdagságát, helyénvaló a következő kérdés: „Ki végezé ezt a koronás [koronákat osztó, »IMIT«] Tírus felől? melynek kereskedői fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei” (Ézsaiás 23:8). Ki merészel az ellen a város ellen beszélni, mely nagy hatalmú személyeket nevezett ki magas tisztségekbe a gyarmatain és máshol, s ezáltal „koronákat osztó” lett? Ki merészel ez ellen a világváros ellen beszélni, melynek kereskedői fejedelmek, kalmárai pedig tiszteletre méltó személyek? Maurice Sáheb, a bejrúti (libanoni) Nemzeti Múzeum ókortörténeti  részlegének volt igazgatója ezt mondta: „Az i. e. kilencedik századtól a hatodik századig Tírusz ahhoz hasonlíthatóan fontos szerepet töltött be, mint amilyet London a huszadik század elején.” Ki tehát az, aki szólni merészel ez ellen a város ellen?

14. Ki hirdet ítéletet Tírusz fölött, és miért?

¹⁴ Az ihletett válasz megdöbbenést vált ki Tíruszban. Ézsaiás ezt mondja: „A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét [büszkeségét, »IMIT«], és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit” (Ézsaiás 23:9). Miért hirdet Jehova ítéletet e fölött a gazdag, ókori város fölött? Vajon azért, mert lakói a hamis istent, Baált imádják? Vajon azért, mert Tírusz kapcsolatban van Jezabellel (Ethbaálnak, Szidon s egyben Tírusz királyának lányával), aki házasságot kötött az izraelbeli Akháb királlyal, majd pedig legyilkolta Jehova prófétáit? (1Királyok 16:29, 31; 18:4, 13, 19). A válasz mindkét kérdésre: nem. Tírusz az öntelt büszkesége miatt részesül ítéletben: más népek, köztük az izraeliták rovására kövéredett meg. Az i. e. kilencedik században Jóel próféta által Jehova az alábbiakat mondta Tírusznak és más városoknak: „a Júda fiait és Jeruzsálem fiait eladtátok a Jávánok fiainak, hogy messze vessétek őket határaiktól” (Jóel 3:6). Hogyan nézhetné el Isten, hogy a tírusziak közönséges árucikként bánnak szövetséges népével?

15. Hogyan reagál Tírusz, amikor Nabukodonozor elfoglalja Jeruzsálemet?

¹⁵ Tírusz nem változik meg száz év alatt. Amikor a babiloni Nabukodonozor király hadserege i. e. 607-ben lerombolja Jeruzsálemet, Tírusz így örvendezik majd: „Haha! eltört a népek kapuja [Jeruzsálem], felém fordulva nyitva van; én megtelek, ha ő elpusztul” (Ezékiel 26:2). Tírusz örül és arra számít, hogy hasznot merít Jeruzsálem pusztulásából.  Mivel Júda fővárosa nem versenytársa többé, arra számít majd, hogy ő maga nagyobb mértékben kereskedhet. Jehova megveti majd az önmagukat ’tiszteleteseknek’ nyilvánítókat, akik büszkén népének ellenségeit pártolják.

16., 17. Mi történik majd Tírusz lakóival, amikor a város elesik? (Lásd a lábjegyzetet.)

¹⁶ Ézsaiás így folytatja Jehovának a Tíruszt elítélő üzenetét: „Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv! Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt [Kánaán] felől, hogy elpusztítsák erősségeit; és szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplősített szűz, Sidon leánya [te megbántalmazott, Czídón szűz leánya, »IMIT«]; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad!” (Ézsaiás 23:10–12).

¹⁷ Miért nevezik Tíruszt „Tarsis leányának”? Talán azért, mert Tírusz veresége után Társis lesz a nagyobb hatalmú kettőjük közül. * Az elpusztított Tírusz lakói szétszóródnak majd, mint ahogyan az áradó folyó partját letarolva kilép a medréből, és elárasztja a környező síkságokat. Ézsaiásnak a „Tarsis leányához” intézett üzenete hangsúlyozza, mennyire súlyos csapás éri majd Tíruszt. Maga Jehova nyújtja ki a kezét és adja ki a parancsot. Senki sem változtathatja meg a végkimenetelt.

18. Miért nevezik Tíruszt „Czídón szűz leányának”, és hogyan változik majd meg a helyzete?

¹⁸ Ézsaiás úgy is beszél Tíruszról, mint „Czídón szűz leányáról”, arra utalva ezzel, hogy korábban sohasem foglalták  el és gyalázták meg idegen hódítók, és még mindig nem igázták le. (Vesd össze: 2Királyok 19:21; Ézsaiás 47:1; Jeremiás 46:11.) Most viszont megsemmisülés vár rá, lakói közül néhányan pedig menekültekként átmennek Kittimbe, erre a föníciai gyarmatra. Viszont ott sem lelnek majd nyugalmat, ugyanis elvesztették gazdasági hatalmukat.

A kaldeusok fogják kifosztani

19., 20. A jövendölés szerint ki hódítja meg Tíruszt, és hogyan teljesedik ez a prófécia?

¹⁹ Melyik politikai hatalom hajtja végre Jehova ítéletét Tírusz fölött? Ézsaiás kijelenti: „Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá őrtornyait, lerombolá Tírus palotáit, rommá tevé azt. Jajgassatok Tarsis hajói, mert erősségtek elpusztíttatott!” (Ézsaiás 23:13, 14). A kaldeusok, nem pedig az asszírok hódítják meg Tíruszt. Felállítják ostromtornyaikat, a tíruszi lakóhelyeket a földdel egyenlővé teszik, és a társisi hajóknak ezt az erősségét romhalmazzá változtatják.

²⁰ Összhangban a próféciával nem sokkal Jeruzsálem bukása után Tírusz fellázad Babilon ellen, és Nabukodonozor megostromolja a várost. A magát legyőzhetetlennek gondoló Tírusz ellenáll. Az ostrom ideje alatt a babiloni katonák feje ’megkopaszul’ a sisak viselése miatt, vállaik pedig ’feltörnek’ az ostromművek építéséhez használt anyagok cipelése miatt (Ezékiel 29:18). Az ostrom sokba kerül Nabukodonozornak. Tírusz városának parton levő részét lerombolja, a zsákmány mégis kicsúszik a keze közül. Tírusz kincseinek javát átvitték egy kis szigetre, mely mintegy 800 méterre van a parttól. Mivel a kaldeus királynak nincs hajóflottája, nem tudja bevenni a szigetet. Tizenhárom évig tartó ostrom után Tírusz megadja magát, de fennmarad, és még további próféciák teljesedését tapasztalja.

 „Ismét megkapja a maga keresetét”

21. Hogyan és mennyi időre ’felejtetik el’ Tírusz?

²¹ Ézsaiás ezután így jövendöl: „lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint” (Ézsaiás 23:15a). Azután, hogy a babiloniak elpusztítják a parti várost, Tírusz szigetvárosa „elfelejtetik”. A próféciával összhangban „egy király” — a Babiloni Birodalom — ideje alatt Tírusz szigetvárosa nem lesz jelentős gazdasági hatalom. Jehova viszont Jeremiás által Tíruszt is belefoglalja azok közé a nemzetek közé, melyeket kijelölnek arra, hogy igyanak Isten haragjának borából. Ezt mondja: „e nemzetek a babiloni királynak szolgálnak hetven esztendeig” (Jeremiás 25:8–17, 22, 27). Igaz, Tírusz szigetvárosa nem marad teljes hetven évig alávetve Babilonnak, ugyanis a Babiloni Birodalom i. e. 539-ben elesik. A hetven év nyilván arra az időszakra utal, amikor Babilónia uralma a legkiterjedtebb, vagyis amikor a babiloni királyi dinasztia azzal dicsekszik, hogy trónját még „az Isten csillagainál” is magasabbra helyezte (Ézsaiás 14:13). Különféle nemzetek kerülnek eme uralom alá a különböző időszakokban. De a hetven év végén ez az uralom porrá lesz. Mi történik majd akkor Tírusszal?

22., 23. Mi történik Tírusszal, amikor kiszabadul a babiloni uralom alól?

²² Ézsaiás így folytatja: „hetven esztendő multán Tírus sorsa a parázna nő éneke szerint lészen: Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jőjj! És lesz hetven esztendő multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén!” (Ézsaiás 23:15b–17).

²³ Babilon i. e. 539-ben történt bukását követően Fönícia a Méd—Perzsa Birodalom egyik satrapiájává válik. A perzsa uralkodó, Nagy Czírus (Nagy Kürosz) türelmes fejedelem.  Ez alatt az új uralom alatt Tírusz folytatja korábbi tevékenységét, és komolyan igyekszik, hogy újból elismerjék mint a világ egyik kereskedelmi központját: éppen úgy, ahogyan egy elfeledett és ügyfeleit elvesztett prostituált keresi új ügyfeleit, járkálva szerte az egész városban, hárfáján játszva és dalokat énekelve. Vajon sikerrel jár Tírusz? Igen, Jehova lehetővé teszi, hogy sikeres legyen. Idővel a szigetváros olyan sikeressé válik, hogy az i. e. hatodik század táján Zakariás próféta ezt mondja: „Várat épített magának Tírus, és annyi az ezüstje rakáson, mint a por, és az aranya, mint az utczák sara” (Zakariás 9:3).

’Nyeresége szent’

24., 25. a) Hogyan lesz Tírusz nyeresége szentté Jehova előtt? b) Milyen próféciára ad Jehova ihletést Tírusz ellen, noha a város segít Isten népének?

²⁴ Mennyire figyelemreméltók a következő prófétai szavak! „S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen” (Ézsaiás 23:18). Hogyan válik Tírusz anyagi nyeresége szentté? Jehova úgy irányítja az eseményeket, hogy az Ő akaratával összhangban használják fel: népe jóllakásig való táplálására és felruházására. Ez azután történik meg, hogy az izraeliták visszatérnek a babiloni fogságból. Tírusz népe segít nekik azáltal, hogy cédrusfát ad a templom újjáépítéséhez. A tírusziak újrakezdik a kereskedést is Jeruzsálem városával (Ezsdrás 3:7; Nehémiás 13:16).

²⁵ Ennek ellenére Jehova további kijelentésre ad ihletést Tírusz ellen. Zakariás így jövendöl a most már gazdag szigetvárosról: „Ímé szegénynyé teszi őt az Úr, és megrontja hatalmát a tengeren, magát pedig tűz emészti meg” (Zakariás 9:4). Ez i. e. 332 júliusában történik meg, amikor Nagy Sándor lerombolja a tengernek ezt a büszke úrnőjét.

 Kerüljük az anyagiasságot és a büszkeséget

26. Miért ítélte el Isten Tíruszt?

²⁶ Jehova elítélte Tíruszt a büszkesége miatt, ugyanis nem tetszik neki ez a tulajdonság. A „kevély szemek” az első helyen szerepelnek a között a hét dolog között, amelyet Jehova utál (Példabeszédek 6:16–19). Pál a büszkeséget Sátánnal, az Ördöggel kapcsolta össze, és Ezékielnek a büszke Tíruszról szóló leírásában vannak olyan elemek, melyek magát Sátánt írják le (Ezékiel 28:13–15; 1Timóteus 3:6). Miért volt büszke Tírusz? Ezékiel ezt mondja Tírusznak: „felfuvalkodott szíved gazdagságod miatt” (Ezékiel 28:5). A város teljesen átadta magát a kereskedésnek és a pénz felhalmozásának. Sikereket ért el ebben, s ezért tűrhetetlenül gőgössé vált. Jehova ezt mondatta Ezékiellel „Tírus fejedelmének”: „felfuvalkodott szíved és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök” (Ezékiel 28:2).

27., 28. Milyen csapdába eshetnek bele az emberek, és hogyan szemléltette ezt Jézus?

²⁷ Megtörténhet, hogy egyes nemzetek nem tudnak ellenállni a gazdagsággal kapcsolatos helytelen nézetnek, de ugyanez egyénekkel is megtörténhet. Jézus elmondott egy példázatot, mely rámutat, mennyire alattomos csapda lehet ez. Egy gazdag emberről beszélt, akinek nagyon jó termést hoztak a földjei. Örömében ez az ember azt tervezte, még nagyobb tárházakat épít terményeinek, és boldogan várta, hogy hosszú, kényelmes élete lesz. De nem így történt. Isten ezt mondta neki: „Esztelen, még az éjjel elkérik tőled a lelkedet. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?” Igen, ez az ember meghalt, és semmi hasznát nem látta vagyonának (Lukács 12:16–20).

²⁸ Jézus a következő szavakkal fejezte be példázatát: „Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Istenre nézve nem gazdag” (Lukács 12:21). A gazdagság nem volt rossz önmagában  véve, és az sem volt bűn, hogy jó volt az aratás. Ez az ember abban volt vétkes, hogy ezeket tette legfontosabbá az életében. Minden reménye a vagyonában volt. Amikor a jövőbe tekintett, nem vette figyelembe Jehova Istent.

29., 30. Mit mondott Jakab, amivel figyelmeztetett arra, nehogy önmagunkra támaszkodjunk?

²⁹ Jakab is nagyon erőteljesen kiemeli ugyanezt a gondolatot. Ezt mondta: „Nosza, rajta, ti, akik ezt mondjátok: »Ma vagy holnap elutazunk ebbe a városba, és ott töltünk egy évet, és üzleti tevékenységet folytatunk, és nyereséget szerzünk«, holott nem tudjátok, mi lesz holnap az életetekkel. Mert pára vagytok, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik.  Inkább ezt kellene mondanotok: »Ha Jehova úgy akarja, élni fogunk, és meg is tesszük ezt vagy azt«” (Jakab 4:13–15). Ezután Jakab megmutatta a gazdagság és a büszkeség közötti összefüggést, amikor az alábbi szavakkal folytatta: „büszkélkedtek öntelt kérkedéseitekkel. Minden ilyen büszkélkedés gonosz” (Jakab 4:16).

³⁰ Ismét csak, az üzleti tevékenység nem bűn. A bűn a büszkeség, az önteltség, az önmagunkra támaszkodás, melyet a vagyonszerzés előidézhet. Egy ókori példabeszéd bölcsen így szól: „szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem.” A szegénység nagyon keservessé teheti az életet. A gazdagság viszont arra indíthatja az embert, hogy ’megtagadja Istent és ezt mondja: Kicsoda az Úr?’ (Példabeszédek 30:8, 9).

31. Mik azok a kérdések, melyeket minden keresztény jó, ha feltesz magának?

³¹ Olyan világban élünk, melyben sokan áldozatul estek a kapzsiságnak és az önzésnek. Az uralkodó üzleti légkör miatt általában nagy hangsúlyt helyeznek az emberek a vagyonra. Ezért minden keresztény jól teszi, ha megvizsgálja magát, nehogy beleessen ugyanabba a csapdába, mely kelepcébe ejtette Tíruszt, a kereskedővárost. Vajon idejének és energiájának olyan nagy részét fordítja anyagias törekvésekre, hogy valójában a gazdagság rabszolgája? (Máté 6:24). Vajon irigykedik egyesekre, akiknek talán több vagy jobb dolguk van, mint neki? (Galácia 5:26). Ha történetesen gazdag, vajon büszkén úgy véli, hogy több figyelmet vagy kiváltságot érdemel, mint mások? (Vesd össze: Jakab 2:1–9.) Ha nem gazdag, akkor vajon ’elhatározta, hogy gazdag lesz’, bármibe kerüljön is? (1Timóteus 6:9). Vajon annyira lekötik az üzleti ügyek, hogy életének csak parányi sarkában jut hely Isten szolgálatára? (2Timóteus 2:4). Vajon annyira lefoglalja a gazdagság hajszolása, hogy üzleti tevékenységei közben  figyelmen kívül hagyja a keresztény alapelveket? (1Timóteus 6:10).

32. Milyen figyelmeztetést adott János, és hogyan alkalmazhatjuk mi ezt?

³² Bármilyen legyen is az anyagi helyzetünk, mindig a Királyságnak kell az első helyen lennie az életünkben. Létfontosságú, hogy sohase veszítsük szem elől János apostol szavait: „Ne szeressétek a világot, se a világban levő dolgokat. Ha valaki a világot szereti, nincs meg benne az Atya szeretete” (1János 2:15). Való igaz, fel kell használnunk a világ gazdasági elrendezéseit, hogy életben maradjunk (2Tesszalonika 3:10). Ezért ’élünk’ a világgal, de nem élünk vele „teljesen” (1Korintus 7:31). Ha mértéktelenül szeretjük az anyagiakat (a világban levő dolgokat), akkor már nem szeretjük Jehovát. „A hústest kívánsága, a szem kívánsága és az életben birtokolt javak látványos fitogtatása *” utáni hajszát nem lehet összeegyeztetni Isten akaratának cselekvésével. Márpedig Isten akaratának cselekvése az, ami örök élethez vezet (1János 2:16, 17).

33. Hogyan kerülhetik el a keresztények azt a csapdát, mely tőrbe ejtette Tíruszt?

³³ Tírusz beleesett abba a csapdába, hogy az anyagiakra való törekvést minden más elé helyezte. Sikeres volt anyagi értelemben, nagyon büszkévé vált, de megbüntették büszkeségéért. Példája figyelmeztetésként áll a mai nemzetek és egyének előtt. Mennyivel jobb, ha Pál apostol intésével összhangban cselekszünk! Arra buzdítja a keresztényeket, hogy „ne legyenek kevélyek, és reménységüket ne bizonytalan gazdagságba vessék, hanem Istenbe, aki gazdagon megad nekünk mindent az élvezetünkre” (1Timóteus 6:17).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Térkép a 256. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

EURÓPA

SPANYOLORSZÁG (TÁRSIS lehetséges helye)

FÖLDKÖZI-TENGER

SZARDÍNIA

CIPRUS

ÁZSIA

SZIDON

TÍRUSZ

AFRIKA

EGYIPTOM

 [Kép a 250. oldalon]

Tírusz Babilonnak, nem pedig Asszíriának hódol be

[Kép a 256. oldalon]

Tírusz legfőbb istenét, Melkartot ábrázoló érme

[Kép a 256. oldalon]

Föníciai hajóról készült modell