Tizennyolcadik fejezet

Tanulságok a hűtlenséggel kapcsolatban

Ézsaiás 22:1–25

1. Milyen lehetett egy ostrom alatt álló ókori városban lenni?

KÉPZELD el, milyen lehetett ott lenni egy ostrom alatt álló ókori városban. A falakon kívül ott áll az ellenség: erős és könyörtelen. Tudod, hogy más városokat már bevett. Most pedig eltökélte, hogy meghódítja és kifosztja a te városodat is, lakóit pedig meggyalázza és megöli. Az ellenséges csapatok túl sokan vannak ahhoz, hogy közvetlenül szembeszálljatok velük a csatában; csak abban bízhattok, hogy a város falai visszatartják őket. Amikor a falakon kívülre nézel, az ellenség által épített ostromműveket látod. Vannak ostromgépeik is, melyek köveket dobálnak, hogy összezúzzák a védelmedet szolgáló erődítéseket. Látod faltörő kosaikat és ostromlétráikat, íjászaikat és harci kocsijaikat, valamint katonáik hordáit. Micsoda félelmetes látvány!

2. Mikor kerül sor az Ézsaiás könyvének 22. fejezetében leírt ostromra?

² Ézsaiás könyvének 22. fejezetében egy ilyen ostromról, egy Jeruzsálem elleni ostromról olvasunk. Mikor kerül sor rá? Nehéz határozottan rámutatni egy olyan konkrét ostromra, melyben az itt leírt összes jellegzetesség beteljesedett. A próféciát nyilvánvalóan a Jeruzsálemet sújtó különböző ostromok általános leírásaként kell értenünk, általános figyelmeztetésként arra, ami a városra vár.

3. Hogyan reagálnak Jeruzsálem lakói az Ézsaiás által leírt ostromra?

 ³ Mit tesznek Jeruzsálem lakói, amikor szembesülnek az Ézsaiás által leírt ostrommal? Vajon Isten szövetséges népeként Jehovához kiáltanak, hogy mentse meg őket? Nem, nagyon ostobán viselkednek, úgy, ahogyan ma is sok olyan személy, aki azt állítja magáról, hogy Istent imádja.

Egy ostromlott város

4. a) Mi „a látás völgye”, és miért kapta ezt a nevet? b) Milyen szellemi állapotban vannak Jeruzsálem lakói?

⁴ Az Ézsaiás könyvének 21. fejezetében található három ítéletüzenet mindegyike a „jövendölés” szóval kezdődött (Ézsaiás 21:1, 11, 13). A 22. fejezet ugyanígy veszi kezdetét: „Jövendölés a látás völgye ellen. Mi lelt most, hogy mindenestől felmenél a házak tetejére?” (Ézsaiás 22:1). „A látás völgye” kifejezés Jeruzsálemre utal. A várost azért nevezik völgynek, mert bár magasan van, még magasabb hegyek veszik körül. Azért kapcsolják össze a „látással”, mert sok isteni látomásra és kinyilatkoztatásra kerül sor itt. A város lakóinak emiatt oda kellene figyelniük Jehova szavaira. Ehelyett figyelmen kívül hagyják őt, és  a hamis imádatba sodródnak. A várost ostromló ellenség Isten ítéletének az eszköze az önfejű nép ellen (5Mózes 28:45, 49, 50, 52).

5. Valószínűleg miért mennek fel az emberek a házaik tetejére?

⁵ Figyeljük meg, hogy Jeruzsálem lakói ’mindenestől felmentek házaik tetejére’. Az ókori időkben az izraelita otthonok tetői laposak voltak, és a családok gyakran ott gyűltek össze. Ézsaiás nem mondja meg, miért tesznek így ez alkalommal, de szavai nemtetszést tükröznek. Ezért valószínű, hogy azért mentek fel a háztetőkre, hogy hamis isteneikhez forduljanak. Ez volt a nép szokása a Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulását megelőző években (Jeremiás 19:13; Sofóniás 1:5).

6. a) Milyen állapotok uralkodnak Jeruzsálemen belül? b) Miért örvendeznek egyesek, de mi vár rájuk?

 ⁶ Ézsaiás így folytatja: „Te lármával teljes, zajos város, örvendező város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harczon hullottak el!” (Ézsaiás 22:2). Rengetegen jöttek el a városba, és nagy a felfordulás. Az utcán levő tömegek hangosak és félnek. De vannak néhányan, akik örvendeznek, talán azért, mert biztonságban érzik magukat, vagy mert úgy gondolják, csökkenőben a veszély. * Ostobaság viszont ilyenkor örvendezni. A városban sokan sokkal kegyetlenebb halált halnak majd, mint azok, akiket kardélre hánynak. Az ostrom alatt álló város teljesen el van vágva a külső élelemforrásoktól. A városon belüli tartalékok  megfogyatkoznak. A zsúfolt állapot miatt az éhező emberek között járványok törnek ki. Sokan tehát meghalnak majd Jeruzsálemben az éhínség és a járványos betegségek miatt. Ez mind i. e. 607-ben, mind pedig i. sz. 70-ben így történik (2Királyok 25:3; Jeremiás siralmai 4:9, 10). *

7. Mit tesznek Jeruzsálem uralkodói az ostrom alatt, és mi történik velük?

⁷ Milyen vezetésről gondoskodnak ebben a válságban Jeruzsálem uralkodói? Ézsaiás így válaszol: „Hadnagyaid mind elszaladtak a kézív előtt, de megkötöztettek; a kik benned találtattak, mind megkötöztettek, midőn futni akartak messzire” (Ézsaiás 22:3). Az uralkodók és a hatalmasok elmenekülnek, de később elfogják őket! Anélkül ejtik fogságba és viszik el őket, hogy akár egy íjat is kifeszítenének ellenük. Ez történik i. e. 607-ben. Miután bezúzzák Jeruzsálem falát, Sedékiás király éjjel elmenekül hatalmasaival együtt. Az ellenség tudomást szerez erről, üldözőbe veszi, és Jerikó síkságán utoléri őket. A hatalmasok szétszóródnak. Sedékiást elfogják, megvakítják, rézbilincset raknak rá és elhurcolják Babilonba (2Királyok 25:2–7). Micsoda tragikus következménnyel jár a hűtlensége!

Kétségbeesés a csapások láttán

8. a) Hogyan reagál Ézsaiás a Jeruzsálemre jövő csapásokról szóló próféciára? b) Milyen lesz a helyzet Jeruzsálemben?

⁸ Ez a prófécia mélyen megindítja Ézsaiást. Így szól: „Ne nézzetek reám, hadd kesergessem magamat sírással; ne siessetek vígasztalni engem, népem leánya romlása felett” (Ézsaiás 22:4). Ézsaiás bánkódott Moáb és Babilon megjövendölt  végzete miatt (Ézsaiás 16:11; 21:3). Kétségbeesése és jajveszékelése most még erősebb, amikor arra gondol, milyen csapás sújtja a saját népét. Vigasztalhatatlan. Miért? „Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja jő Istentől, a seregeknek Urától a látás völgyére, a mely ledönti a kőfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik [a hegy felé kiáltanak, »K. f.«]” (Ézsaiás 22:5). Jeruzsálemben hihetetlen fejetlenség uralkodik. Az emberek fejvesztetten, céltalanul ténferegnek majd. Amikor az ellenség kezdi majd áttörni a város falait, akkor „a hegy felé kiáltanak”. Vajon ez azt jelenti, hogy a város lakói Istenhez kiáltanak majd, aki a Mórija hegyén levő szent templomában van? Lehetséges. Ámde figyelembe véve hűtlenségüket, valószínűleg pusztán annyit jelent, hogy rémült kiáltásaik majd a környező hegyeken visszhangzanak.

9. Írd le a Jeruzsálemet fenyegető hadsereget!

⁹ Milyen ellenség fenyegeti Jeruzsálemet? Ézsaiás ezt mondja: „Élám fölvette a tegezt, és jő szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít” (Ézsaiás 22:6). Az ellenfelek talpig fegyverben vannak. Vannak íjászaik, akiknek a tegze tele van nyilakkal. A harcosok előkészítik pajzsaikat a csatára. Vannak szekerek és harci mének. A seregben vannak olyan katonák is, akik a mai Perzsa-öböltől északra lévő Elámba, illetve a valószínűleg Elám közelében fekvő Kirbe valók. Ezeknek az országoknak az említése jelzi, milyen nagy távolságból jönnek a támadók. Azt is jelzi, hogy talán elámi íjászok is vannak a Jeruzsálemet Ezékiás napjaiban fenyegető hadseregben.

Védelmi próbálkozások

10. Milyen fejlemény sejtet rosszat a város számára?

¹⁰ Ézsaiás leírja, hogyan alakul a helyzet: „lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak  a kapu felé. És fölfedi Júdának fátyolát” (Ézsaiás 22:7, 8a). A Jeruzsálem városa körüli völgyeket harci szekerek és lovak lepik el, melyek előrenyomulnak, hogy megostromolják a város kapuit. Mi „Júdának fátyola”, melyet felfednek? Valószínűleg a város egyik kapuja, melynek elfoglalása rosszat sejtet a védők számára. * Amikor eltávolítják ezt a védőfátylat, a város megnyílik támadói előtt.

11., 12. Milyen védelmi intézkedéseket tesznek Jeruzsálem lakói?

¹¹ Ézsaiás most arra irányítja figyelmét, hogyan próbálják az emberek megvédeni magukat. Első gondolatuk az, hogy fegyvert ragadjanak. „Tekintesz ama napon az erdő házának fegyverzetére, és meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyűjtitek az alsó tó vizét” (Ézsaiás 22:8b, 9). A fegyvereket az erdő házának fegyvertárában tárolják. Ezt a fegyvertárat Salamon építette. Mivel libánoni cédrusokból építették, úgy vált ismertté, mint „Libánon erdő háza” (1Királyok 7:2–5). Megvizsgálják a falon keletkezett repedéseket. Vizet gyűjtenek, ami fontos a védekezéshez. Az embereknek szükségük van a vízre, hogy életben maradjanak. Nélküle a város nem maradhat meg. De figyeljük meg, hogy egy szó sem esik arról, hogy Jehovára tekintenének megmentésük érdekében. Inkább a saját erejükre támaszkodnak. Sohase kövessük el ezt a hibát! (Zsoltárok 127:1).

¹² Mit lehet tenni a város falában keletkezett repedésekkel? „Megszámláljátok Jeruzsálem házait, és némely házat lerontotok, hogy a kőfalat megerősíthessétek” (Ézsaiás 22:10). Felmérik a házak állapotát, hogy lássák, melyiket lehet lebontani, hogy anyagot nyerjenek a repedések kijavításához.  Ezt azért teszik, hogy megakadályozzák, hogy az ellenség teljesen elfoglalja a falat.

Hitetlen nép

13. Hogyan próbálnak az emberek vízkészletről gondoskodni, de ki az, akiről elfeledkeznek?

¹³ „Árkot csináltok a két kőfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, a ki ezt cselekvé, és a ki régen elvégzé ezt, Őt nem látjátok!” (Ézsaiás 22:11). Az itt és a kilencedik versben leírt erőfeszítések, hogy vizet gyűjtsenek, eszünkbe juttatják, mit tett Ezékiás király azért, hogy megvédje a várost a támadó asszíroktól (2Krónika 32:2–5). Ézsaiásnak ebben a próféciájában szereplő népből azonban teljesen hiányzik a hit. Amikor a város védelmi rendszerén dolgoznak, Ezékiástól eltérően eszükbe sem jut, hogy a Teremtőre gondoljanak.

14. Milyen oktalan szemléletmódjuk van az embereknek Jehova figyelmeztető üzenete ellenére?

¹⁴ Ézsaiás ezután ezt mondja: „fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre, és ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk!” (Ézsaiás 22:12, 13). Jeruzsálem lakóin nyoma sincs a bűntudatnak amiatt, hogy fellázadtak Jehova ellen. Nem sírnak, nem vágják le hajukat, és nem viselnek zsákruhát bűnbánatuk jeleként. Ha így tennének, Jehova valószínűleg megkímélné őket az ezt követő szörnyűségektől. Ehelyett viszont belevetik magukat az érzéki örömökbe. Ugyanígy vélekednek sokan napjainkban is, akik nem hisznek Istenben. Mivel nincs reményük (sem a halálból való feltámadásban, sem pedig a jövőbeli paradicsomi földön való életben), ezért csak a saját vágyaik kielégítésének élnek, s ezt mondják: „együnk, igyunk, holnap  úgyis meghalunk” (1Korintus 15:32). Mennyire rövidlátó szemléletmód! Ha Jehovába vetnék a bizalmukat, akkor tartós reménységük volna (Zsoltárok 4:7–9; Példabeszédek 1:33).

15. a) Hogyan szól Jehova ítéletüzenete Jeruzsálem ellen, és ki hajtja végre az ítéletét? b) Miért szenved a kereszténység hasonló véget, mint Jeruzsálem?

¹⁵ Az ostromlott Jeruzsálem lakói nem lesznek biztonságban. Ézsaiás ezt mondja: „megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bűn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura” (Ézsaiás 22:14). A nép a keményszívűsége miatt nem nyer bocsánatot. Nem fér hozzá kétség, hogy elpusztul. Ez teljesen biztos. Maga a Szuverén Úr, a seregek Jehovája mondta. Ézsaiás prófétai szavainak beteljesedéseként a hűtlen Jeruzsálemet kétszer is súlyos csapás sújtja. Előbb a babiloni, később pedig a római hadsereg rombolja le. Ugyanígy sújtja majd súlyos csapás a hűtlen kereszténységet, melynek tagjai azt állítják magukról, hogy Istent imádják, de valójában a tetteikkel megtagadják őt (Titusz 1:16). A kereszténység bűnei, akárcsak a világ többi, Isten igazságos útjait kigúnyoló vallásának a bűnei „egészen az égig halmozódtak”. Mint a hitehagyott Jeruzsálem vétke, úgy az ő vétkük is túl nagy ahhoz, hogy engesztelést nyerhetne (Jelenések 18:5, 8, 21).

Egy önző sáfár

16., 17. a) Ki kap most figyelmeztető üzenetet Jehovától, és miért? b) Mi történik majd Sebnával nagyratörése miatt?

¹⁶ A próféta a hűtlen népről most egy hűtlen személyre irányítja a figyelmét. Ézsaiás ezt írja: „Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház főemberéhez, és mondd meg néki: Mi dolgod itt, és ki lesz itten tied, hogy sírt vágatsz itten magadnak?  mint a ki sírját magas helyen vágatja, és sziklába véset hajlékot magának!” (Ézsaiás 22:15, 16).

¹⁷ Sebna a ’kormányzó, a ház főembere’, valószínűleg Ezékiás király házának a sáfára. Mivel ilyen feladatot tölt be, befolyásos helyzetben van, csak a király áll felette. Sokat várnak el tőle (1Korintus 4:2). Sebna viszont a saját dicsőségét keresi, pedig elsősorban a nemzet ügyeinek kellene figyelmet szentelnie. Fényűző (a királyokéhoz hasonló) sírboltot készíttetett magának egy magas sziklán. Jehova, aki látja ezt, arra ad ihletést Ézsaiás prófétának, hogy figyelmeztesse a hűtlen sáfárt: „Ímé az Úr elhajít téged erős hajítással, és megragadván megragad, hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda mennek dicsőséged szekerei, te, urad házának gyalázata! És kivetlek állásodból és lerántlak helyedről” (Ézsaiás 22:17–19). Énközpontúsága miatt Sebnának még közönséges sírja sem lesz Jeruzsálemben. Ehelyett elhajítják, mint egy labdát, hogy messzi földön haljon meg. Ez az üzenet mindenkit figyelmeztet, akire hatalmat ruháztak Isten népe között. A hatalommal való visszaélés annak elvesztését eredményezi, és talán a számkivetést is.

18. Ki váltja majd fel Sebnát, és mit jelent az, hogy ez a személy megkapja Sebna hivatali öltözetét és Dávid házának kulcsát?

 ¹⁸ De hogyan távolítják el Sebnát a tisztségéből? Ézsaiás által Jehova így magyarázza: „lesz ama napon, hogy elhívom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát, s felöltöztetem őt öltözetedbe, és öveddel megerősítem, és uralmadat kezébe adom, és ő lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak és a Júda házának; s az ő vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki” (Ézsaiás 22:20–22). A Sebnát felváltó Eliákim megkapja a sáfár hivatali öltözetét és Dávid házának kulcsát. A Biblia a „kulcs” szót a hatalom, a kormányzás és az erő jelképeként használja. (Vesd össze: Máté 16:19.) Az ókorban a király tanácsadója, akire rábízták a kulcsokat, általános felügyeletet gyakorolhatott a királyi termek fölött, talán még azt is ő dönthette el, kiket válasszanak ki a király szolgálatára. (Vesd össze: Jelenések 3:7, 8.) A sáfár tisztsége tehát fontos, és bárki látja el ezt a feladatot, magasak a vele szemben támasztott követelmények (Lukács 12:48). Lehet, hogy Sebna jó képességű, de hűtlensége miatt Jehova mást bíz meg helyette.

Két jelképes szög

19., 20. a) Hogyan bizonyul Eliákim áldásnak a népe számára? b) Mi történik azokkal, akik továbbra is Sebnára hagyatkoznak?

¹⁹ Végezetül Jehova jelképes nyelvezetet használ, hogy leírja a hatalom átruházását Sebnáról Eliákimra. Kijelenti: „beverem őt [Eliákimot], mint szeget erős helyre, és lészen dicsőséges székül az ő atyja házának; s reá függesztik atyja házának minden dicsőségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektől a tömlőknek minden edényeiig. Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg [Sebna], mely erős helyre veretett, és levágatik  és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá” (Ézsaiás 22:23–25).

²⁰ Ezekben a bibliaversekben az első szög Eliákim. Apja, vagyis Hilkiás házának ’dicsőséges széke’ lesz. Sebnától eltérően nem hoz gyalázatot atyjának házára vagy a hírnevére. Eliákim a ház edényei, más szóval a király szolgálatában álló más személyek tartós támaszának bizonyul majd (2Timóteus 2:20, 21). A második szög viszont Sebnára utal. Bár talán biztonságosnak látszik, eltávolítják. Akik továbbra is rá hagyatkoznak, ’le fognak esni’.

21. A modern korban kit váltottak le Sebnához hasonlóan, miért, és ki került a helyére?

²¹ Sebna tapasztalata emlékeztet bennünket arra, hogy a magukat Isten imádóinak vallók között azoknak, akik szolgálati kiváltságot fogadnak el, arra kell kiváltságukat felhasználniuk, hogy másokat szolgáljanak és Jehovának dicsőséget szerezzenek. Nem szabad visszaélniük  tisztükkel azért, hogy gazdagítsák magukat vagy kiemeljék saját személyüket. A kereszténység például régóta úgy beszél magáról, mint kinevezett sáfárról, Jézus Krisztus földi képviselőjéről. De pontosan úgy, ahogyan Sebna gyalázatot hozott apjára azzal, hogy a saját dicsőségét kereste, a kereszténység vezetői is gyalázatot hoznak a Teremtőre azzal, hogy nagy vagyont halmoznak fel és hatalmat szereznek saját maguknak. Ezért amikor 1918-ban elérkezett az idő, „hogy megkezdődjön az ítélet az Isten házán”, Jehova elvetette a kereszténységet. Másik sáfár — „a hű sáfár, az értelmes” — lett megjelölve, és őt nevezték ki Jézus földi háznépe fölé (1Péter 4:17; Lukács 12:42–44). Ez a sok tagból álló osztály méltónak bizonyult arra a felelősségre, hogy elvállalja Dávid házának királyi „kulcsát”. Megbízható „szegként” az összes különféle „edény”, a különféle feladatokat ellátó felkent keresztények megbízható támaszának bizonyult, akik mind rá tekintenek szellemi táplálékért. Ezen a „szegen”, a modern kori Eliákimon függnek a „más juhok” is, akik az ókori Jeruzsálem ’kapuin belül lévő jövevényekhez’ hasonlíthatók (János 10:16; 5Mózes 5:14).

22. a) Miért történt a kellő időben az, hogy Sebnát leváltották a sáfári tisztből? b) A modern korban miért történt a kellő időben „a hű sáfár, az értelmes” kinevezése?

 ²² Eliákim akkor váltotta fel Sebnát, amikor Sénakhérib és hordái épp Jeruzsálemet fenyegették. Ehhez hasonlóan „a hű sáfár, az értelmes” a vég idején lett kinevezve a szolgálatra. Ez az időszak akkor ér véget, amikor Sátán és csapatai elindítják végső támadásukat „Isten Izraele” és a más juhokból álló társaik ellen (Galácia 6:16). Akárcsak Ezékiás napjaiban, ez a támadás az igazságosság ellenségeinek elpusztításával ér véget. Azok, akik az ’erős helyen levő szegre’, a hűséges sáfárra támaszkodnak, életben maradnak, csakúgy, mint Jeruzsálem hűséges lakói túlélték a Júda elleni asszír támadást. Mennyire bölcs tehát, ha nem ragaszkodunk a kereszténység hitelét vesztett ’szegéhez’.

23. Mi történik végül Sebnával, és mit tanulhatunk ebből mi?

²³ Mi történik Sebnával? Nincs feljegyzés arról, hogyan teljesedett a róla szóló prófécia, mely az Ézsaiás 22:18-ban lett feljegyezve. A kereszténységhez hasonlít, amikor felmagasztalja magát, majd pedig megaláztatásban részesül, de lehetséges, hogy okult a fegyelmezésből. Ebből a szempontból nagyon is eltér a kereszténységtől. Amikor az asszír Rabsaké követeli, hogy Jeruzsálem adja meg magát, akkor Ezékiás új sáfára, Eliákim vezeti azt a küldöttséget, mely kimegy, hogy találkozzon vele. De a király írnokaként Sebna is vele tart. Sebna nyilvánvalóan továbbra is a király szolgálatában áll (Ézsaiás 36:2, 22). Milyen nagyszerű tanulság ez azoknak, akik elvesztették az Isten szervezetében betöltött szolgálati tisztségüket! Ahelyett, hogy megkeserednének és megsértődnének, bölcsen teszik, ha továbbra is Jehovát szolgálják olyan megbízatásban, melyet Ő megenged nekik (Héberek 12:6). Ha így tesznek, akkor elkerülik a pusztulást, mely a kereszténységet sújtja. Inkább Isten kegyének és áldásának örvendenek majd az örökkévalóságon át.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 231. oldalon]

Sedékiást menekülés közben elfogják és megvakítják

[Kép a 232., 233. oldalon]

Borúsak a Jeruzsálemben csapdába esett zsidók kilátásai

[Kép a 239. oldalon]

Ezékiás ’erős helyen levő szeggé’ teszi Eliákimot

[Kép a 241. oldalon]

Sebnához hasonlóan a kereszténység sok vezetője gyalázatot hoz a Teremtőre azzal, hogy vagyont halmoz fel

[Képek a 242. oldalon]

A modern korban egy hűséges sáfár osztály lett kinevezve Jézus háznépe fölé