Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Isten prófétája világosságot hoz az emberiségnek

Isten prófétája világosságot hoz az emberiségnek

Első fejezet

Isten prófétája világosságot hoz az emberiségnek

1—2. Milyen állapotok aggasztanak ma sok embert?

OLYAN korban élünk, amikor gyakorlatilag bármit képes lenne elérni az ember. Az űrutazás, a számítógépes technika, a génsebészet és más tudományos újdonságok a lehetőségek újabb kapuját nyitották meg az ember előtt, egy jobb — sőt talán hosszabb — élet reményével kecsegtetve.

2 Vajon ez a fejlődés lehetővé tette, hogy leszereljük a zárakat az ajtókról? Hogy már ne kelljen félnünk a háborúktól? Hogy megszűnjenek a betegségek, vagy ne kelljen már többé bánatot éreznünk amiatt, hogy meghal egy szeretett hozzátartozónk? Egyáltalán nem! Az emberi fejlődésnek — bármennyire figyelemre méltó is talán — megvannak a maga korlátai. „Kitaláltuk, hogyan utazzunk a holdra, hogyan készítsünk még nagyobb kapacitású csipeket, és hogyan ültessünk át emberi géneket — jelenti ki a Worldwatch Institute egyik beszámolója. — De még most sem vagyunk képesek arra, hogy tiszta vizet biztosítsunk egymilliárd embernek, fékezzük az állatfajok ezreinek a kipusztulását, és kielégítsük az energia iránti szükségleteinket a légkörünk rombolása nélkül.” Érthető ezért, hogy sokan aggodalommal tekintenek a jövőbe, és nem tudják, hova fordulhatnának vigaszért és reményért.

3. Mi volt a helyzet Júdában az i. e. nyolcadik században?

3 Ma hasonló helyzettel nézünk szembe, mint Isten népe az i. e. nyolcadik században. Abban az időben Isten megbízta szolgáját, Ézsaiást, hogy vigasztaló üzenetet vigyen Júda lakosainak, akiknek éppen vigaszra van szükségük. Viharos események rázzák meg a nemzetet. A kegyetlen Asszír Birodalom előbb-utóbb fenyegetni fogja az országot, és ez sokakat félelemmel tölt el. Hova fordulhat Isten népe a megmentés reményében? Jehova imádóinak mondják magukat, mégis inkább emberekbe vetik bizalmukat (2Királyok 16:7; 18:21).

Felragyog a fény a sötétségben

4. Milyen kettős üzenet hirdetésére kapott Ézsaiás megbízást?

4 Mivel Júda lázadó útra tért, Jeruzsálemre pusztulás vár, Júda lakosait pedig fogolyként viszik majd Babilonba. Igen, gyászos idők közelednek. Jehova megbízta prófétáját, Ézsaiást, hogy jövendölje meg ezt a végzetes időszakot, de arra is utasította, hogy jó hírt hirdessen. Hetvenéves fogság után a zsidók kiszabadulnak Babilonból! A zsidók egy boldog, megmaradt csoportja visszatér majd Sionra, és kiváltsága lesz, hogy helyreállítsa ott az igaz imádatot. Ezzel a boldog üzenettel, melyet a próféta közvetített, Jehova előidézte, hogy fény ragyogjon fel a sötétségben.

5. Miért tárta fel Jehova a szándékait ennyire előre?

5 Júda még több mint egy évszázaddal azután sem vált pusztává, hogy Ézsaiás feljegyezte próféciáit. Miért tárta fel akkor Jehova a szándékait ennyire előre? Mire a próféciák beteljesedtek, nem haltak-e meg már régen azok, akik a saját fülükkel hallották Ézsaiás kijelentéseit? Ez igaz. Ám annak köszönhetően, hogy Jehova elküldte kijelentéseit Ézsaiásnak, azoknak, akik Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulása idején éltek, ott volt a kezükben az Ézsaiás prófétai üzeneteiről készült írásos feljegyzés. Ez cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgált arra, amit Jehova mond: „megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek” (Ézsaiás 46:10; 55:10, 11).

6. Miben haladják meg Jehova képességei bármelyik jövendőmondó ember képességeit?

6 Csak Jehova tehet jogosan ilyen kijelentést. Az ember megjósolhatja a közeljövőt az alapján, amit megért az adott politikai és társadalmi helyzetből. De csak Jehova képes előre látni teljes bizonyossággal, hogy mi fog történni egy adott időpontban, legyen ez akár a távoli jövőben is. Még szolgáit is képessé tudja tenni, hogy jóval a bekövetkezésük előtt megjövendöljenek eseményeket. A Biblia ezt mondja: „semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak” (Ámosz 3:7).

Hány „Ézsaiás” létezett?

7. Mivel vonja kétségbe sok tudós Ézsaiás szerzőségét, és miért?

7 Maga a prófétálás az egyik oka annak, amiért sok tudós kezdte kétségbe vonni Ézsaiás szerzőségét. Ezek a kritikusok kitartanak amellett, hogy a könyv második felét olyan valaki írhatta, aki az i. e. hatodik században élt, a babiloni fogság alatt vagy után. Szerintük a Júda pusztulásáról szóló próféciákat beteljesedésük után írták, és ezért egyáltalán nem igazi jövendölések. Ezek a kritikusok azt is megjegyezték, hogy a 40. fejezet után Ézsaiás könyve úgy ír Babilonról, mintha uralkodó hatalom lenne, és az izraeliták fogságban lennének ott. Ezért úgy érvelnek, hogy annak, aki Ézsaiás könyvének második felét írta, az idő tájt kellett ezt tennie, vagyis az i. e. hatodik században. Vajon szilárd alapokon nyugszik ez az érvelés? Egyáltalán nem!

8. Mikor kezdtek kételkedni Ézsaiás szerzőségében, és hogyan terjedt el ez a nézőpont?

8 Csak az i. sz. XII. századtól kezdték vitatni Ézsaiás szerzőségét. Az első ilyen személy Ábrahám Ibn Ezra zsidó szövegmagyarázó volt. Dr. Herbert Haag Bibliai Lexikon című műve kijelenti: „A zsidók közül Ibn Ezra volt évsz[ázad]okon át az egyetlen, aki Izajás szerzőségét kétségbe vonta, és a 40—66. f[ejezetek]et egy babiloni fogságban élő próf[éta] művének tartotta.” A XVIII. és XIX. században számos tudós elfogadta Ibn Ezra nézeteit. Köztük volt Johann Christoph Döderlein német teológus, aki 1775-ben adta ki szövegmagyarázatát Ézsaiás könyvéhez (a második kiadás 1789-ben jelent meg). Egy bibliamagyarázó könyv megjegyzi: „A legkonzervatívabb tudósokon kívül most mindenki elfogadja azt a feltevést, amelyet Döderlein alkotott . . . Szerinte az Ézsaiás könyvének a 40—66. fejezeteiben levő próféciák nem a nyolcadik században élt Ézsaiás próféta szavai, hanem későbbi időből származnak” (New Century Bible Commentary).

9. a) Hogyan darabolták szét Ézsaiás könyvét? b) Hogyan összegzi egy bibliamagyarázó az Ézsaiás szerzőségéről kialakult vitát?

9 Az Ézsaiás könyvének szerzőjével kapcsolatos kérdéseknek ezzel még nem lett végük. A második Ézsaiásról — vagy Deutero-Ézsaiásról — szóló elmélet hozta létre azt az elképzelést, hogy talán egy harmadik író is részt vett az írásban. * Ezután Ézsaiás könyvét tovább darabolták úgy, hogy egy tudós a 15. és 16. fejezetet egy ismeretlen prófétának tulajdonítja, míg egy másik a 23—27. fejezetek szerzőjének a kilétét vitatja. Megint egy másik azt mondja, hogy Ézsaiás nem írhatta a 34. és 35. fejezet szavait. Miért? Mert azok a gondolatok nagyon hasonlítanak a 40—66. fejezetekben található gondolatokra, amelyeknek a megírását már nem a nyolcadik században élt Ézsaiásnak, hanem valaki másnak tulajdonítják! Charles C. Torrey bibliamagyarázó tömören összefoglalja ennek az érvelési folyamatnak a végeredményét. Ezt mondja: „A fogságról jövendölő, egykor nagyra becsült próféta teljesen jelentéktelen személlyé zsugorodott, és szinte elveszett a kusza töredékek tömkelegében.” Nem minden tudós ért egyet azonban az Ézsaiás könyvének ilyen szétdarabolásával.

Bizonyítékok arra, hogy csak egyetlen írója van

10. Mondj egy példát arra, hogyan támasztja alá a kifejezések következetes használata azt, hogy Ézsaiás könyvét egyetlen személy írta!

10 Alapos okunk van fenntartani azt az álláspontunkat, hogy az Ézsaiás könyvének egyetlen írója van. Az egyik ilyen bizonyíték a kifejezések következetes használatában rejlik. Például az „Izráel Szentje” kifejezés tizenkétszer olvasható az Ézsaiás 1—39. fejezeteiben és tizenháromszor az Ézsaiás 40—66. fejezeteiben, míg a Héber Iratok többi részében csak hatszor beszélnek így Jehováról. Az, hogy ez a máskülönben ritkán használt kifejezés itt újra meg újra megjelenik, tanúskodik arról, hogy Ézsaiás könyvét egyetlen személy írta.

11. Milyen hasonlóságok vannak Ézsaiás könyve 1—39. fejezetei és 40—66. fejezetei között?

11 Vannak más hasonlóságok is az Ézsaiás 1—39. fejezetei és 40—66. fejezetei között. Mindkét rész gyakran él ugyanazokkal a jellegzetes szóképekkel; például beszél egy szülő asszonyról, illetve egy „útról” vagy „ösvényről”. * Újra meg újra utal „Sionra” is; ezt a kifejezést huszonkilencszer használja az 1—39. fejezetekben és tizennyolcszor a 40—66. fejezetekben. Valójában az Ézsaiás könyve többször utal Sionra, mint a Biblia bármely másik könyve! Egy bibliai lexikon megjegyzi, hogy ezek a bizonyítékok „jelzik, hogy ennek a könyvnek megvan a maga stílusa, amit nehezen lehetne megmagyarázni”, ha a könyvnek két, három vagy több írója lenne (The International Standard Bible Encyclopedia).

12—13. Hogyan mutatnak rá a Keresztény Görög Iratok arra, hogy Ézsaiás könyve egyetlen író munkája?

12 Az ihletett Keresztény Görög Iratokban található a legdöntőbb bizonyíték arra, hogy az Ézsaiás könyvének csak egyetlen írója volt. A Szentírásnak ez a része világosan rámutat, hogy az első századi keresztények egyetlen író művének tulajdonították az Ézsaiás könyvét. Lukács például úgy beszél az etióp hivatalnokról, mint aki azt a szövegrészt olvassa, amely ma az Ézsaiás könyve 53. fejezetében található, vagyis abban a részben, amelyet a kritikusok napjainkban Deutero-Ézsaiásnak tulajdonítanak. Lukács azonban azt mondja, hogy az etióp „fennhangon olvasta Ézsaiás prófétát” (Cselekedetek 8:26–28).

13 Ezek után figyeljük meg az evangélista Mátét, aki elmagyarázza, hogyan teljesíti be Keresztelő János szolgálata azokat a szavakat, amelyeket most az Ézsaiás 40:3-ban találhatunk meg. Kinek tulajdonítja Máté ezt a próféciát? Egy ismeretlen Deutero-Ézsaiásnak? Nem, ő egyszerűen azt mondja, hogy az írója „Ézsaiás próféta” * (Máté 3:1–3). Ezenkívül Jézus egy könyvtekercsből azokat a szavakat olvasta fel, amelyek ma az Ézsaiás 61:1, 2-ben találhatók. Lukács, miközben elmeséli a történetet, ezt jelenti ki: „Átnyújtották tehát neki Ézsaiás próféta tekercsét” (Lukács 4:17). Pál a rómaiaknak írt levelében az Ézsaiás könyvének első és második felének részeire is utal, de még csak nem is céloz arra, hogy valaki más lenne az író, mint egy és ugyanaz a személy: Ézsaiás (Róma 10:16, 20; 15:12). Világos, hogy az első századi keresztények nem gondolták azt, hogy Ézsaiás könyvét ketten, hárman vagy többen írták volna.

14. Mi derül ki a Holt-tengeri tekercsekből Ézsaiás szerzőségéről?

14 Figyeljük meg azt a bizonyítékot is, amellyel a Holt-tengeri tekercsek szolgálnak — ezek olyan ókori iratok, melyek közül sok a Jézus előtti időből származik. Az Ézsaiás könyvét felölelő egyik kézirat, amelyet Ézsaiás-tekercsnek hívnak, az i. e. második századból származik, és cáfolja a kritikusoknak azt az állítását, hogy Deutero-Ézsaiás vette át az írást a 40. fejezettől. Hogyan? Ebben a régi kéziratban az általunk ma 40. fejezetként ismert rész az egyik oszlop utolsó sorában kezdődik, és a bevezető mondat csak a következő oszlopban fejeződik be. A másoló szemmel láthatóan nem tudott semmilyen feltételezett változásról, amely az író személyét érintené, illetve arról, hogy ennél a pontnál a könyv két részre lenne osztva.

15. Mit mondott Josephus Flavius első századi zsidó történetíró az Ézsaiás könyvében található, Czírusról szóló próféciákról?

15 Végül vizsgáljuk meg azt a bizonyítékot, amellyel Josephus Flavius első századi zsidó történetíró szolgál. Ő nemcsak arra utal, hogy az i. e. nyolcadik században íródtak az Ézsaiás könyvében található, Czírusról (azaz Küroszról) szóló próféciák, hanem arra is, hogy Czírus ismerte ezeket a próféciákat. Josephus így ír: „Ezt a király akkor tudta meg, mikor elolvasta ama jövendölések könyvét, amelyet Ézsaiás kétszáztíz évvel azelőtt írt.” Josephus szerint az, hogy Czírus ismerte ezeket a próféciákat, talán még hozzá is járult ahhoz, hogy készségesen visszaküldje a zsidókat földjükre, Josephus ugyanis azt írja, hogy Czírust „nagy buzgalom és lelkesedés töltötte el, hogy végre is hajtsa azt, ami meg van írva” (A zsidók története, XI. könyv, 1. fejezet, 2. bekezdés).

16. Mit mondhatnánk a kritikusoknak arra a kijelentésére, hogy az Ézsaiás könyvének későbbi felében úgy esik szó Babilonról, mint uralkodó hatalomról?

16 Ahogy korábban már említettük, sok kritikus arra mutat rá, hogy az Ézsaiás 40. fejezetétől Babilonról úgy esik szó, mint uralkodó hatalomról, az izraelitákról pedig úgy beszél az író, mint akik már fogságban vannak. Vajon ez nem azt jelzi, hogy az író az i. e. hatodik században élt? Nem feltétlenül. Az az igazság, hogy már a 40. fejezet előtt is néha úgy utal Babilonra, mint uralkodó világhatalomra. Például az Ézsaiás 13:19-ben Babilont „a királyságok ékességének” hívja, vagy — ahogy a Katolikus fordítás mondja — „a birodalmak gyöngyének”. Ezek nyilvánvalóan prófétai szavak, mivel Babilon csak több mint egy évszázaddal később vált világhatalommá. Az egyik kritikus azzal „intézi el” ezt a vitás pontot, hogy egyszerűen azt mondja, hogy az Ézsaiás 13. fejezete egy másik író alkotása! Az igazság azonban az, hogy a bibliai próféciákban eléggé megszokott úgy beszélni jövőbeli eseményekről, mintha már megtörténtek volna. Ez az írói fogás hatásosan emeli ki egy prófécia beteljesedésének a bizonyosságát (Jelenések 21:5, 6). Igen, csak az igaz próféciák Istene teheti ezt a kijelentést: „újakat hirdetek, mielőtt meglennének, tudatom veletek” (Ézsaiás 42:9).

A megbízható próféciák könyve

17. Hogyan lehet megmagyarázni azt a stílusbeli változást, amely Ézsaiás könyvének 40. fejezetétől érezhető?

17 Mire mutatnak tehát a bizonyítékok? Arra, hogy Ézsaiás könyve egyetlen ihletett író munkája. Ez a könyv egyetlen, és nem kettő vagy több részből álló műként jutott el hozzánk az évszázadokon át. Igaz, némelyek talán azt mondják, hogy Ézsaiás könyvének a stílusa némileg megváltozik a 40. fejezettől. De ne felejtsük el, hogy Ézsaiás nem kevesebb mint 46 éven át szolgált Isten prófétájaként. Ez idő alatt számítani lehet arra, hogy változik az üzenetének a tartalma és vele együtt az a kifejezésmód is, ahogy az üzenetét közli. Valójában Ézsaiásnak az Istentől kapott megbízatása nem egyszerűen az volt, hogy súlyos ítéletüzeneteket hirdessen. Jehova következő szavait is közvetítenie kellett: „Vígasztaljátok, vígasztaljátok népemet” (Ézsaiás 40:1). Isten szövetséges népét, a zsidókat igazán megvigasztalta Istennek az az ígérete, hogy a hetvenéves fogság után majd hazatérhetnek földjükre.

18. Mi Ézsaiás könyvének az egyik témája, melyet ebben a kiadványban vizsgálunk majd meg?

18 A zsidóknak a babiloni fogságból való megszabadulása a témája az Ézsaiás könyve több olyan fejezetének, amelyet ebben a kiadványban fogunk megvizsgálni. * Sok ilyen próféciának napjainkban is van beteljesedése, amint látni fogjuk. Ráadásul Ézsaiás könyvében találunk olyan izgalmas próféciákat is, amelyek Isten egyetlen-nemzett Fia életében — és halálakor — teljesedtek be. Az Ézsaiás könyvében olvasható fontos próféciák tanulmányozása mindenképpen javára válik Isten szolgáinak és másoknak az egész világon. Ezek a próféciák tényleg világosságul szolgálnak az egész emberiségnek.

[Lábjegyzetek]

^ 9. bek. A feltételezett harmadik szerzőt, aki állítólag az 56—66. fejezeteket írta, Trito-Ézsaiásnak hívják a tudósok.

^ 13. bek. A hasonló beszámolókban Márk, Lukács és János ugyanezzel a kifejezéssel él (Márk 1:2; Lukács 3:4; János 1:23).

^ 18. bek. Ézsaiás könyvének első 40 fejezetét az Ézsaiás próféciája világosság az egész emberiségnek című könyv I. kötete tárgyalja; ez a könyv Jehova Tanúi kiadványa.

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

A történeti elemzés további bizonyítékkal szolgál

A történeti nyelvészet — ami feltárja a nyelvben az évek folyamán végbemenő apró változásokat — további bizonyítékkal szolgál arra, hogy Ézsaiás könyve egyetlen író munkája. Ha Ézsaiás könyvének egyik fele az i. e. nyolcadik században és a másik fele kétszáz évvel később íródott, akkor különbséget kellene felfedezni a két részben használt héber nyelvben. De egy teológiai folyóiratban megjelent tanulmány szerint „a történeti elemzésből származó bizonyítékok elsöprően arra mutatnak, hogy az Ézsaiás 40—66. fejezetei a fogság előtti időből származnak” (Westminster Theological Journal). A tanulmány készítője ezzel a gondolattal fejezi be a cikket: „Ha a kritikusok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Ézsaiás könyve a fogság idején vagy a fogság után keletkezett, akkor ezt csak úgy tehetik meg, hogy tagadják a történeti elemzésből származó bizonyítékot, mely ellentmond állításuknak.”

[Kép a 11. oldalon]

Részlet az Ézsaiás könyvét tartalmazó Holt-tengeri tekercsekből. A 39. fejezet végét jelzi a nyíl

[Képek a 12., 13. oldalon]

Ézsaiás mintegy 200 évvel előre megjövendöli a zsidók megszabadulását