Nyolcadik fejezet

Megjövendölik a hamis vallás drámai végét

Ézsaiás 47:1–15

1—2. a) Miért tűnik valószínűtlennek némelyek véleménye szerint, hogy hamarosan gyökeres változás fog bekövetkezni a világ vallási légkörében? b) Honnan tudjuk, hogy az Ézsaiás könyve 47. fejezetének jövőbeli beteljesedése is van? c) Miért találó név a „Nagy Babilon” az összes hamis vallás megjelölésére?

„VISSZATÉRŐBEN a vallás”. Ezt az üzenetet közölte a The New York Times Magazine egyik cikke. A cikk rámutatott, hogy a vallás, úgy tűnik, még mindig erős szorításában tartja embermilliók szívét és elméjét. Ezért talán nehéz elhinni, hogy gyökeres változás fog bekövetkezni a világ vallási légkörében. De ilyen változásra utal az Ézsaiás könyvének 47. fejezete.

² Ézsaiás szavai 2500 évvel ezelőtt beteljesedtek. Az Ézsaiás 47:8-ban feljegyzett szavakat azonban idézi a Jelenések könyve, és rámutat, hogy lesz még beteljesedésük a jövőben. Itt a Biblia megjövendöli a „Nagy Babilonnak” hívott szajhaszerű szervezetnek, a hamis vallás világbirodalmának a végét (Jelenések 16:19). A „Babilon” találó név a világ hamis vallásainak a megjelölésére, mivel a hamis vallás az ókori Babilonban vette kezdetét. Onnan terjedt el a föld minden tájára (1Mózes 11:1–9). A Babilonból eredő vallási tantételek, mint amilyen a lélek halhatatlansága, a tüzes pokol és a hármas istenségek imádata, jóformán minden vallásban — a kereszténységben is  — megtalálhatók. * Vajon Ézsaiás próféciája fényt derít a vallás jövőjére?

Babilont porig alázzák

3. Írd le, mekkora a babiloni világhatalom!

³ Figyeljünk erre az izgalmas isteni kijelentésre: „Szállj le és ülj a porba, Babilon szűz leánya, ülj a földre királyi szék nélkül, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged gyöngének és elkényeztetettnek!” (Ézsaiás 47:1). Babilon évek óta uralkodó világhatalom. Ő „a királyságok ékessége” — viruló vallási, kereskedelmi és katonai központ (Ézsaiás 13:19). Babilonnak az uralma csúcsán egészen Egyiptomig nyúlik a déli határa. Mikor pedig legyőzi Jeruzsálemet i. e. 607-ben, úgy tűnik, hogy még Isten sem képes megállítani a hódítását! Ezért úgy érzi, olyan mint egy ’szűz leány’ *, akit sosem fognak megszállni idegen csapatok.

4. Mit tapasztal majd Babilon?

⁴ Ezt a gőgös „szüzet” azonban letaszítják a trónról, melyet mint vitathatatlan világhatalom birtokol, és rákényszerítik, hogy ’a porba üljön’ megaláztatásában (Ézsaiás 26:5). Nem tekintik majd többé „gyöngének és elkényeztetettnek”, mint egy dédelgetett királynőt. Jehova ezért ezt parancsolja: „Vedd a malmot és őrölj lisztet, född fel fátyolodat, emeld föl a hosszú ruhát, född fel czombodat és menj át a folyókon” (Ézsaiás 47:2). Miután Júda egész nemzetét rabszolgává tette, most Babilonnal fognak  úgy bánni, mint egy rabszolgával! A médek és a perzsák, akik elmozdítják hatalmi állásából, arra kényszerítik, hogy megalázó munkát végezzen nekik.

5. a) Mit jelent az, hogy Babilon meg lesz fosztva a ’fátylától és a hosszú ruhájától’? b) Mire utalhat az a neki adott parancs, hogy ’menjen át a folyókon’?

⁵ Babilon így meg lesz fosztva a ’fátylától és a hosszú ruhájától’; elveszti minden nyomát annak, hogy valaha is nagyság és méltóság övezte. „Menj át a folyókon” — parancsolja a munkafelügyelője. Talán némely babiloninak tényleg megparancsolják, hogy kinti rabszolgamunkát végezzen. Vagy arra is utalhat a prófécia, hogy némelyeket szó szerint átvonszolnak folyókon, amikor fogságba viszik őket. Akármi történjék is, Babilon nem fog többé olyan fenségesen utazni, mint egy királynő, akit hordszéken vagy fogaton visznek át a folyón. Ehelyett olyan lesz, mint egy rabszolganő, akinek le kell mondania az erényességről, fel kell húznia a ruháját, és fel kell fednie a combját ahhoz, hogy átkeljen egy folyón. Mennyire megalázó!

6. a) Milyen értelemben tárul fel Babilon meztelensége? b) Mit jelent az, hogy Isten ’e g y emberrel sem bánik kedvesen’? (Lásd a lábjegyzetet!)

⁶ Jehova folytatja Babilon kigúnyolását: „Födöztessék föl meztelenséged és láttassék meg szemérmed; bosszút állok és embert nem kímélek [e g y emberrel sem bánok kedvesen *, »NW«]!” (Ézsaiás 47:3). Igen, Babilont szégyen éri, és csúffá teszik. Az a gonoszság és kegyetlenség, amelyet Isten  népe ellen elkövet, lelepleződik mindenki előtt. Nincs olyan ember, aki meg tudná akadályozni Isten bosszúállását!

7. a) Milyen érzést kelt a zsidó foglyokban Babilon bukásának a híre? b) Hogyan váltja meg Jehova a népét?

⁷ Miután Isten népe hetven évet tölt fogságban a hatalmas Babilonban, nagyon fog örülni Babilon bukásának. Így kiáltanak majd: „Így szól a mi Megváltónk, seregeknek Ura az Ő neve, Izráel Szentje!” (Ézsaiás 47:4). Ha a Mózesi Törvény alatt egy izraelita eladta magát rabszolgának, hogy kifizethesse adósságait, egy vérrokona visszavásárolhatta, azaz kiválthatta őt a rabszolgaságból (3Mózes 25:47–54). Mivel a zsidókat el fogják adni rabszolgának Babilonba, szükségük lesz arra, hogy megváltsák, azaz felszabadítsák őket. A rabszolgáknak a hódítás nem jelent többet annál, mint hogy mások fognak uralkodni felettük. De Jehova arra indítja majd a hódító Czírus királyt, hogy bocsássa szabadon a zsidókat a rabszolgaságból. Egyiptomot, Etiópiát [Kúst] és Szebát kapja meg Czírus ’váltságul’ a zsidók fejében (Ézsaiás 43:3). Találóan nevezik Izrael Megváltóját „seregek Urának”. Babilon látszólag hatalmas hadserege eltörpül Jehova láthatatlan, angyali seregei mellett.

A kegyetlenség ára

8. Milyen értelemben fog Babilon ’a sötétre menni’?

⁸ Jehova folytatja a Babilonról szóló prófétai elmarasztalását: „Ülj némán és menj a sötétre, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged országok úrnőjének!” (Ézsaiás 47:5). Csak sötétség és homály vár Babilonra. Nem fog többé kegyetlen úrnőként hatalmaskodni más királyságok felett (Ézsaiás 14:4).

9. Miért haragszik meg Jehova a zsidókra?

⁹ Miért kap engedélyt Babilon, hogy kezdetben árthasson Isten népének? Jehova elmagyarázza: „Fölgerjedtem  volt népem ellen; megfertőztettem örökségemet és kezedbe adtam azt” (Ézsaiás 47:6a). Jehova jó okkal haragszik meg a zsidókra. Korábban figyelmeztette őket, hogy a Törvénye iránti engedetlenségnek az lesz a következménye, hogy ki fogják űzni őket a földjükről (5Mózes 28:64). Amikor bálványimádásba és szexuális erkölcstelenségbe keveredtek, Jehova szeretetet mutatva prófétákat küldött, hogy visszavezessék őket a tiszta imádathoz. De „ők az Isten követeit kigúnyolták, az ő beszédeit megvetették, és prófétáival gúnyt űztek; míglen az Úrnak haragja felgerjede az ő népe ellen, s többé nem vala segítség” (2Krónika 36:16). Isten ezért megengedi, hogy örökségét, Júdát megszentségtelenítsék, amikor Babilon betör az országba, és meggyalázza szent templomát (Zsoltárok 79:1; Ezékiel 24:21).

10—11. Miért haragszik meg Jehova Babilonra annak ellenére, hogy Babilon az ő akaratával összhangban igázza le népét?

¹⁰ Ennek fényében vajon Babilon nem egyszerűen Isten akaratát teljesíti, amikor rabszolgává teszi a zsidókat? Nem, mert Isten ezt mondja: „te nem cselekedtél velök irgalmasságot, az öregre nehéz igát vetettél! És ezt mondád: Örökre úrnő leszek! úgy hogy ezekre nem is gondolál, és nem emlékeztél meg annak végéről” (Ézsaiás 47:6b, 7). Isten nem azt parancsolta Babilonnak, hogy rendkívüli kegyetlenséggel cselekedjen, és hogy ne kedvezzen még „a véneknek” sem (Jeremiás siralmai 4:16; 5:12). Arra sem ösztönözte őt, hogy állatias örömet találjanak zsidó foglyaik kigúnyolásában (Zsoltárok 137:3).

¹¹ Babilon nem fogja fel, hogy csak egy ideig uralkodhat a zsidókon. Nem vesz tudomást Ézsaiásnak azokról a figyelmeztetéseiről, hogy idővel Jehova fel fogja szabadítani népét. Úgy viselkedik, mintha jogában állna a végtelenségig uralkodni a zsidók felett, és örökké úrnőként  hatalmaskodni a szolgasorba döntött nemzetek felett. Elengedi a füle mellett azt az üzenetet, hogy „vége” fog szakadni elnyomó uralmának!

Megjövendölik Babilon bukását

12. Miért hívják Babilont „bujálkodónak”?

¹² Jehova ezt jelenti ki: „most halld meg ezt, bujálkodó, a ki bátorságban ülsz, a ki ezt mondja szívében: Én vagyok és nincs senki több, nem ülök özvegységben, és a gyermektelenséget nem ismerem!” (Ézsaiás 47:8). Babilonról széltében-hosszában az a hír járja, hogy szórakozni vágyik. Az i. e. ötödik században Hérodotosz történetíró beszámol a babiloniak egyik „leggyalázatosabb szokásáról”, nevezetesen arról, hogy minden nőtől megkövetelték, hogy áruba bocsássa testét a szerelem istennőjének tiszteletére. Curtius ókortörténész szintén ezt mondta: „Nincs olyan fertő, amely túlszárnyalhatná a városét; nincs olyan szilárd gyökeret vert romlottság, ami jobban ösztönözné és csábítaná az embert az erkölcstelenségre.”

13. Hogyan sietteti Babilon bukását a csillapíthatatlan szórakozásvágya?

¹³ Babilon csillapíthatatlan szórakozásvágya sietteti majd bukását. Bukása előestéjén királya és előkelőségei lakomát rendeznek, amelyen a kábultságig leisszák magukat. Ezért nem figyelnek majd arra, hogy a méd—perzsa csapatok betörnek a városba (Dániel 5:1–4). Mivel Babilon ’bátorságban ül’, úgy képzeli, hogy a látszólag bevehetetlen falai és a vizesárok megvédik a támadástól. Azt mondja magának, hogy „nincs senki több”, aki valaha is elfoglalhatná helyét mint legfőbb hatalomét. Nem gondolja, hogy ’özveggyé’ válhat, elveszítve birodalma uralkodóját, és ’gyermektelenné’, elveszítve népét. Ám nincs olyan fal,  amely megvédhetné Jehova Isten lesújtó kezétől! Jehova később ezt mondja: „Ha az égbe hág is fel Babilon, és ha megerősíti is az ő erős magaslatát, pusztítók törnek reá tőlem” (Jeremiás 51:53).

14. Hogyan jutott Babilon „gyermektelenségre és özvegységre”?

¹⁴ Mi lesz Babilonnal? Jehova így folytatja: „És mind e kettő eljő reád nagy hamar egy napon: gyermektelenség és özvegység, teljességökben jőnek el reád, noha gazdag vagy a varázslásban, és sok nagyon igéző szózatod” (Ézsaiás 47:9). Igen, Babilon világhatalomként élvezett felsőbbsége hirtelen véget fog érni. Az ókori Keleten, ha özveggyé vált valaki és elveszítette gyermekeit, az a legszörnyűbb csapás volt, ami egy asszonyt érhetett. Nem tudjuk, milyen mértékben lett Babilon ’gyermektelen’ a bukásának éjszakáján. * Idővel azonban az egész város teljesen elnéptelenedik (Jeremiás 51:29). Továbbá özvegységre jut olyan értelemben, hogy királyait megfosztják a tróntól.

15. Azon kívül, hogy Babilon kegyetlenül bánik a zsidókkal, még mi ingerelte haragra Jehovát?

¹⁵ Az azonban, hogy Babilon rosszul bánik a zsidókkal, nem az egyetlen oka Jehova haragjának. Az, hogy ’gazdag a varázslásban’, szintén haragra ingerli Jehovát. Isten Izraelnek adott Törvénye elítéli a spiritizmus gyakorlását; Babilon azonban mohón törekszik az okkultizmusra (5Mózes 18:10–12; Ezékiel 21:21). Egy ókorról szóló könyv megjegyzi, hogy a babiloniak „örökös félelemben éltek a számtalan démontól, akik a hitük szerint körülvették őket” (Social Life Among the Assyrians and Babylonians).

 A gonoszságban bízik

16—17. a) Milyen értelemben ’bízik a gonoszságában’ Babilon? b) Miért nem lehet megakadályozni Babilon végét?

¹⁶ Megmentik majd Babilont a jövendőmondói? Jehova ezt válaszolja: „Gonoszságodban bíztál, és ezt mondád: Nem lát senki engem! Bölcseséged és tudományod csalt meg téged, és ezt mondád szívedben: Én vagyok és nincs senki több” (Ézsaiás 47:10). Babilon úgy véli, hogy világi és vallási bölcsességével, katonai hatalmával és ravasz könyörtelenségével megőrizheti világhatalmi pozícióját. Úgy érzi, hogy senki sem ’látja’ őt, azaz nem vonja felelősségre elkövetett gonoszságaiért. Nem lát egyetlen riválist sem a láthatáron. „Én vagyok és nincs senki több” — mondja magának.

¹⁷ Ám Jehova egy másik prófétáját felhasználva erre figyelmeztet: „Vajjon elrejtőzhetik-é valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam őt?” (Jeremiás 23:24; Héberek 4:13). Jehova ezért kijelenti: „Azért jő te reád a gonosz, a melynek keletkezését nem tudod [nem tudsz ellene varázsigét, »Úf.«], és romlás sújt le rád, a melyet meg nem engesztelhetsz, és hirtelen jő pusztulás reád, nem is tudod!” (Ézsaiás 47:11). Babilon istenei és a spiritizmust űzői által mondott ’varázsigék’ sem képesek megakadályozni a közelgő szerencsétlenséget, melyhez foghatót még sosem tapasztalt Babilon!

Babilon tanácsadói kudarcot vallanak

18—19. Hogyan válik végzetessé az, hogy Babilon a tanácsadóiban bízik?

¹⁸ Jehova maró gúnnyal ezt parancsolja: „No állj elő hát igéző szózatiddal és varázslásodnak sokaságával, a melyekkel ifjúságodtól fogva vesződtél, talán segíthetsz valamit, talán visszariaszthatod a veszedelmet” (Ézsaiás 47:12). Babilon felszólítást kap, hogy ’álljon elő’, azaz változatlanul  támaszkodjon a mágiára. Végül is mint nemzet már ’ifjúsága’ óta sokat dolgozott az okkult tudományok fejlesztésén.

¹⁹ De Jehova kigúnyolja: „Tanácsaid sokaságában megfáradál [agyonfárasztott számtalan tanácsadód, »Kat.«]; no álljanak elő és tartsanak meg az égnek vizsgálói [az egek imádói *, »NW«], a kik a csillagokat nézik, a kik megjelentik az újholdak napján, hogy mi jövend reád” (Ézsaiás 47:13). Babilon tanácsadói teljes kudarcot vallanak. Igaz, több évszázados csillagászati megfigyelések állnak majd a babiloni asztrológia fejlődése mögött, Babilon bukásának éjszakáján  viszont az asztrológusok szánalmas kudarca megmutatja, hogy a jóslásnak semmi haszna (Dániel 5:7, 8).

20. Milyen sorsra jutnak Babilon tanácsadói?

²⁰ Jehova ezekkel a szavakkal fejezi be ezt a prófétai részt: „Ímé, olyanok lettek, mint a polyva, tűz emészté meg őket, nem mentik meg életöket a lángból, még szén sem marad belőlök melegülésre, sem körülülhető parázs! Így járnak azok, a kikkel vesződtél; és a kik kereskedő társaid voltak ifjúságodtól fogva, futnak, kiki a maga útján; senki nem segít néked!” (Ézsaiás 47:14, 15). Igen, ezeknek a hamis tanácsadóknak hamarosan égni fog a lábuk alatt a talaj. Ez nem kellemes tüzecske lesz, mely körül melegedhet az ember, hanem pusztító, emésztő tűz, amely feltárja, hogy a hamis tanítók olyan hasznavehetetlenek, mint a polyva. Nem csoda, hogy Babilon tanácsadói félelmükben kereket oldanak! Babilon utolsó támasza is oda lesz, és senki sem lesz, aki megmentse. Ugyanarra a sorsra jut, amellyel Jeruzsálemet sújtotta (Jeremiás 11:12).

21. Hogyan és mikor válnak valóra Ézsaiás prófétai szavai?

²¹ Ezek az ihletett szavak i. e. 539-ben kezdenek beteljesedni. A méd és perzsa seregek Czírus vezetése alatt elfoglalják a várost, és megölik az ott tartózkodó királyt, Belsazárt (Dániel 5:1–4, 30). Babilont egyetlen éjszaka alatt megfosztják világhatalmi pozíciójától. Ez véget vet az évszázadokon át fennálló szemita felsőbbségnek, és a világ árja irányítás alá kerül. Magának Babilonnak a hanyatlása évszázadokon át elhúzódik. Az i. sz. negyedik században már nincs belőle más, mint egy „kőrakás” (Jeremiás 51:37). Ézsaiás próféciája így teljes mértékben beteljesedik.

A modern kori Babilon

22. Mit tanít nekünk Babilon bukása a büszkeségről?

²² Ézsaiás próféciája több vonatkozásban is gondolkodásra  késztet. Először is hangsúlyozza a büszkeség és a gőg veszélyét. A büszke Babilon bukása megmagyarázza ezt a bibliai példabeszédet: „Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság” (Példabeszédek 16:18, Úf). A büszkeség időnként uralja tökéletlen hajlamainkat, de ha ’felfuvalkodunk a büszkeségtől’, az oda vezethet, hogy ’gyalázatba és az Ördög csapdájába esünk’ (1Timóteus 3:6, 7). Jól tesszük tehát, ha megfogadjuk Jakab tanácsát: „Alázzátok meg magatokat Jehova szemében, és ő felmagasztal benneteket” (Jakab 4:10).

23. Ézsaiás próféciája milyen bizalom kifejlesztésében segít?

²³ Ezek a prófétai szavak abban is segítenek, hogy bízzunk Jehovában, aki az összes ellenfelénél hatalmasabb (Zsoltárok 24:8; 34:8; 50:15; 91:14, 15). Vigasztaló emlékeztető  ez ezekben a nehéz napokban. A Jehovába vetett bizalom megerősít abban az elhatározásunkban, hogy feddhetetlenek maradunk a szemében, és felismerjük, hogy a feddhetetlen „ember jövője békés lesz” (Zsoltárok 37:37, 38, NW). Mindig bölcs Jehovára tekinteni, és nem magunkra támaszkodni Sátán „mesterkedéseivel” szemben (Efézus 6:10–13).

24—25. a) Miért értelmetlen az asztrológia, mégis miért fordulnak sokan hozzá? b) Egyebek között milyen okokból kerülik a keresztények a babonát?

²⁴ Figyelemre méltó, hogy óva intenek bennünket a spiritiszta gyakorlatoktól, különösen az asztrológiától (Galácia 5:20, 21). Amikor Babilon elesett, az asztrológia nem veszítette el befolyását a nép felett. Érdekes, hogy egy könyv megjegyzi, hogy a babiloniak által megrajzolt csillagképek már „elmozdultak” az ókorban megfigyelt pozíciójukból, és ezzel az asztrológia „egész elképzelése értelmét vesztette” (Great Cities of the Ancient World). Az asztrológia azonban fennmaradt, és sok újság olyan rovatokat is közöl, amelyek könnyen hozzáférhetővé teszik a horoszkópokat az olvasóiknak.

²⁵ Mi viszi rá az embereket — a műveltek közül is sokakat —, hogy csillagok tanácsát kérjék ki, vagy más értelmetlen, babonás gyakorlatokba keveredjenek? Egy lexikon megjegyzi: „A babona valószínűleg mindaddig része lesz az életnek, amíg az emberek félnek egymástól, és nem tudják, mit hoz a jövő” (The World Book Encyclopedia). A félelem és a bizonytalanság arra indíthatja az embereket, hogy babonásak legyenek. A keresztények azonban kerülik a babonát. Nem félnek az emberektől — Jehova az ő védelmük (Zsoltárok 6:5–11). Nem bizonytalanok a jövő felől; ismerik Jehova kinyilatkoztatott szándékait, és nem kételkednek abban, hogy „az Úr tanácsa [szándéka, Kámory  fordítás] megáll mindörökké” (Zsoltárok 33:11). Ha összhangba hozzuk az életünket Jehova szándékával, akkor biztos, hogy hosszú és boldog jövőnk lesz.

26. Hogyan bizonyulnak ’hiábavalónak a bölcsek okoskodásai’?

²⁶ Az utóbbi években némelyek próbálják „tudományosabban” vizsgálni a jövőt. Még olyan tudományág is van, hogy jövőkutatás, amelyet így határoznak meg: ’az a tudományág, amely a jövőben bekövetkező lehetséges eseményekkel foglalkozik az események jelenlegi alakulása alapján.’ Még 1972-ben a tudósokból és üzletemberekből álló Római Klub például megjövendölte, hogy 1992-re ki fog merülni a világ arany-, higany-, cink- és kőolajkészlete. Nos a világ borzasztó gondokkal küszködik 1972 óta, de ez a jövendölés minden számításában rossz volt. A földnek még mindig van arany-, higany-, cink- és kőolajkészlete. Az ember tényleg minden áron azon van, hogy megpróbálja megjövendölni a jövőt, de találgatásai sosem megbízhatóak. Őszintén szólva „a bölcsek okoskodásai hiábavalók”! (1Korintus 3:20).

Közeledik Nagy Babilon vége

27. Mikor és hogyan esett el Nagy Babilon úgy, ahogy i. e. 539-ben Babilon?

²⁷ A mai vallások az ókori Babilon tantételeiből sokat megőriztek. Ezért a hamis vallás világbirodalma találóan viseli a Nagy Babilon nevet (Jelenések 17:5). A vallások nemzetközi kavalkádja már elesett olyan módon, mint ahogy i. e. 539-ben az ókori Babilon (Jelenések 14:8; 18:2). 1919-ben Krisztus testvéreinek maradéka kiszabadult a szellemi fogságból, és lerázta magáról a kereszténység — Nagy Babilon legjelentősebb részének — vallásos befolyását. Azóta a kereszténység jelentősen veszített tekintélyéből sok országban, ahol korábban befolyásos volt.

28. Mivel dicsekszik Nagy Babilon, de mi vár rá?

 ²⁸ Ez az elesés azonban csak előhírnöke annak a végső pusztulásnak, amely még a hamis vallásra vár. Érdekes, hogy a Jelenések könyvének Nagy Babilon pusztulásáról szóló próféciája az Ézsaiás 47:8, 9-ben feljegyzett prófétai szavakra emlékeztet bennünket. Az ókori Babilonhoz hasonlóan a ma fennálló Nagy Babilon ezt mondja: „Királynőként ülök, és nem vagyok özvegy, és kesergést soha nem fogok látni.” Ám „ezért jönnek el e g y napon a csapásai: halál, kesergés és éhínség, és teljesen elégetik őt tűzzel, mert erős Jehova Isten, aki megítélte őt”. Így az Ézsaiás könyve 47. fejezetében feljegyzett prófétai szavak figyelmeztetésül szolgálnak mindazoknak, akik még kapcsolatot ápolnak a hamis vallással. Ha el akarják kerülni, hogy Nagy Babilonnal együtt elpusztuljanak, akkor meg kell fogadniuk az ihletett parancsot: „Menjetek ki belőle”! (Jelenések 18:4, 7, 8).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

 [Képek a 111. oldalon]

Porig alázzák a szórakozni vágyó Babilont

[Kép a 114. oldalon]

Babilon asztrológusai képtelenek megjövendölni Babilon elesését

[Kép a 116. oldalon]

Babiloni asztrológiai naptár az i. e. első évezredből

[Képek a 119. oldalon]

A modern kori Babilon hamarosan nem lesz többé